A döntések lényege
Az 1068/2017. (II. 10.) kormányhatározat "a 2007-2013-as uniós pénzügyi eszközökből visszafizetett forrásokkal kapcsolatos kormánydöntések végrehajtásához kapcsolódó feladatokról" címet viseli és az alábbi főbb feladatokat rögzíti:- Az idei évi költségvetésben a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezete alatt létre kell hozni egy "A 2007-2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése" új jogcímcsoportot
- Az erre a jogcímcsoportra érkező 2007-2013-as ciklushoz tartozó bevételeket (visszafizetett forrásokat) az ebből a jogcímcsoportból finanszírozott kiadásokkal kell szembeállítani
- A kormány elrendelte, hogy "a nemzetgazdasági miniszter a Kecskemét Fejlődéséért Alap előkészítési feladatairól szóló 1154/2016. (III. 25.) Korm. határozat alapján a városfejlesztést és térségi gazdaságfejlesztést szolgáló Kecskemét Fejlődéséért Alap létrehozása céljából Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata részére" az említett jogcímcsoportból 2017-ben 15 milliárd, 2018-ban és 2019-ben pedig további 5-5 milliárd forintot biztosítson
- Azt is elrendelte a kormány, hogy ebből a jogcímcsoportból legfeljebb 56 milliárd forintot biztosítsanak a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére az 1599/2016-os kormányhatározatban megjelölt kkv-alapok létrehozására és feltőkésítésére.
A kecskeméti alap előzményei
A kormányfő a vidékjáró országos körútja, azaz a Modern Városok Program tavaly február 9-i állomásán Kecskeméten járt, és ott egy 82,1 milliárd forintos keretösszegű fejlesztési megállapodást kötött. Ennek részeként jelentették be a 25 milliárd forintos Kecskemét Fejlődéséért Alapot, de a finanszírozási hátteret még nem ismertették. Erre a mostani kormányhatározat alapján találták meg a forrást, tehát a 2007-2013-as uniós ciklusból visszaáramló támogatás lesz az Alap működésének finanszírozási háttere és ebből adódóan az Alap által nyújtott támogatások is visszatérítendőek lesznek.Mindenesetre érdekes, hogy a Modern Városok Programban eddig megkötött 20 megyei jogú városi megállapodás közül csupán a kecskemétinél bukkant fel ilyen fejlesztési alap és így csak ezen Alap forrásaként lehet felhasználni visszatérítendő EU-forrásokat.
Amint friss adatok alapján megírtuk: a Modern Városok Program teljes becsült forrásigénye immár 2450 milliárd forintnál jár, és ehhez kell még hozzáadni a minap kötött szegedi megállapodás 50-70 milliárdos keretét, illetve további három megyei jogú város tavaszig megjelölendő keretét. Az MVP teljes becsült forráskerete így várhatóan a 3000 milliárd forintot fogja súrolni, amelynek mintegy háromötöde EU-pénzből jöhet, kétötöde pedig a magyar költségvetés terhére - amint azt jelezte nekünk egy minapi interjúban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.56 milliárdos lehatárolás
A friss kormányhatározat egyébként összhangban van az 1599/2016-os kormányhatározatban rögzített feltételekkel: ahogy megírtuk, abban is az szerepelt, hogy 56 milliárd forintnyi forrást kell Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-nek biztosítani, hogy az alábbi alapokat hozza létre. A friss kormányhatározat annyiban új, hogy abban szerepel a "legfeljebb" kifejezés, azaz a 2007-2013-as ciklusra csak az alábbi alapok felállítására és feltőkésítésére kap forrást az SZTA:- a Széchenyi Tőkebefektetési Alapot 8 milliárd forinttal feltőkésítik
- felállítják az új, Irinyi Kockázati Tőkealapot és az Irinyi II. (Közép-Magyarország) Kockázati Tőkealapot 8-8 milliárd forint tőkével a tőkehiányos, az Irinyi Terv innovatív iparfejlesztési céljaihoz illeszkedő fejlesztéseket megvalósító feldolgozóipari vállalkozásokban való tőkebefektetések végrehajtására. Az "Irinyi Kockázati Tőkealap" felállításához szükséges 8 milliárd forint tőkét a 2014-2020-as ciklus GINOP-forrásaiból finanszírozzák, de az Irinyi II. (Közép-Magyarország) Kockázati Tőkealap felállításához szükséges 8 milliárd forint tőkét a 2007-2013-as ciklusból visszaforgó pénzekből kell finanszírozni
- A kormány döntött egy új, a hazai kis- és középvállalkozások tőzsdei megjelenését elősegítő tőkebefektetéseket megvalósító Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap 20 milliárd forint tőkével történő létrehozásáról is
- Emellett a kormány döntött egy új, a hazai kis- és középvállalkozások Kárpát-medencei gazdasági tevékenységét elősegítő Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap 20 milliárd forint tőkével történő létrehozásáról is.
Mekkora visszaforgó pénzekről beszélünk?
Egy 2016 márciusi elemzésünkben azt mutattuk be, hogy a 2007-2013-as uniós ciklusban visszatérítendő uniós források között összesen mintegy 248 milliárd forintot helyeztek ki a különböző szervezetek a gazdaságba (a 2015. év végi állapot szerint), amelyből hitel formájában 153 milliárdot, kockázati tőkeként pedig további 85 milliárdot helyeztek ki.A fenti 25 milliárdos kecskeméti elkülönítés, illetve az 56 milliárd forintos SZTA-elkülönítés tehát az ezen forráskihelyezésekből visszaáramló pénzek egy részére vonatkozik. Ezek itthoni újra kihelyezését megengedik az uniós jogszabályok, azaz ezeket a pénzeket nem kell visszafizetnünk Brüsszelnek (többször "megforgathatók" a magyar gazdaságba, ha a prudens kihelyezés után ezeket képesek visszafizetni a támogatásban részesülő cégek).
Címlapkép forrása: MTI Fotó, Ujvári Sándor
