Kiugróan jók a magyar cégek a régióban a brüsszeli milliárdok elnyerésében
Uniós források

Kiugróan jók a magyar cégek a régióban a brüsszeli milliárdok elnyerésében

Portfolio
Már 18 magyarországi kis- és középvállalkozás nyert összesen közel 5 milliárd forintot az EU kutatás-fejlesztési keretprogramja kkv-pályázatának második fázisában, ami a késztermék és szolgáltatás kifejlesztését segíti és ezzel jócskán verjük a lengyeleket, sőt az egész régiót - hívta fel a figyelmet Csuzdi Szonja a Portfolio Uniós Források konferenciáján. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főosztályvezetője a közvetlen brüsszeli beadású uniós pályázatok rendszeréről, azon belül is főként a Horizont 2020-ról és a cégek körében népszerű KKV Eszköz pályázat előnyeiről, illetve a tipikus pályázói hibákról is beszélt, majd az előadás után három olyan cég vezetőjével is beszélgettünk a tapasztalataikról, amelyek már nyertek Horizont 2020-as pályázati forrást.

A Horizont 2020 rendszeréről röviden

Csuzdi Szonja előadásában először a Horizont 2020 pályázati rendszer lényegét foglalta össze:
  • A közvetlen brüsszeli források legnagyobb szeletét a Horizont 2020 kutatás-fejlesztési keretprogram adja, amely 2014 óta érhető el
  • Magyarországon a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal felel a program eléréséért, a szakmai koordinálásért és a Hivatal működteti a pályázókat információval és tanácsadással segítő a nemzeti kapcsolattartók hálózatát (NCP), illetve a program tartalmának kialakítása során a hazai szakmai érdekképviseletet is ellátják. Az NCP tevékenység részeként rendszeres tájékoztató eseményeket, konzultációkat is szerveznek a program iránt érdeklődő vállalkozásoknak, egyetemi és kutatóintézeti pályázóknak.
  • Brüsszelből érkezik a forrás és oda is kell benyújtani a pályázatot, és fontos különbség az itthoni strukturális és kohéziós pályázatokhoz képest, hogy a közvetlen brüsszeli pályázatoknál nincs előre leosztott keret az egyes országoknak. Az is lényeges, hogy jellemzően nemzetközi konzorciumok keretében, és nemzetközi versenyben kell helyt állni, a kiválóság, a szakmai minőség dönti el, hogy ki nyerheti el a támogatást.
  • A H2020 új szemléletet hozott az uniós K+F-es pályázatokba, nagyobb hangsúlyt fektet az innováció támogatására és a vállalkozások bevonására, hogy piacképes termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. A pályázati folyamat sokat egyszerűsödött és teljesen papírmentessé vált, külön pályázati információs és adminisztrációs platform is létrejött, ami egyszerűsíti a pályázók tájékozódását.
  • A közel 80 milliárd eurós keret három nagy pillérre tagozódik. Az első pillér a kiváló tudomány összefoglaló nevet viseli (alap/felfedező kutatások támogatásáról és a kiváló kutatóknak szól 24,4 milliárd eurós kerettel). A második pillér az ipari vezető szerep nevet viseli és a fejlesztéseket megalapozó technológiákat támogatja (infokommunikáció, nanotechnológia, anyagtudomány, gyártástechnológia, biotechnológia, űrkutatás, összesen 17 milliárd eurós kerettel). A harmadik pillér pedig a társadalmi kihívásokról és azok kezeléséről szól (egészségügy, közlekedés, agrárium, élelmiszerbiztonság, éghajlat, biztonságpolitika, közel 30 milliárd eurós kerettel).
  • Vállalati szempontból fontos, hogy már a 2014-es induláskor kőbe véste az Európai Bizottság, hogy a második, illetve harmadik pillér költségvetésének 20%-át a KKV-k támogatására kell fordítani, ami nagyságrendileg 9,4 milliárd eurónyi pályázati keretet jelent a cégek számára.
  • Egy tipikus Horizont 2020 pályázatot nagy nemzetközi konzorciumokban valósítják meg az intézmények, illetve a cégek és egy speciális programot leszámítva (KKV Eszköz) minimum 3 különböző EU-s vagy társult országból kell összefognia a konzorcium tagjainak.
  • A H2020 pályázatoknak is több típusa van. Az egyik a kutatás-fejlesztési akciók, amelyekben 100%-os támogatást lehet elérni. Ez a fejlesztések kezdeti fázisát támogatja (alap és alkalmazott kutatás, technológia fejlesztés, prototípus tesztelés, validálás, a működőképesség demonstrációja laboratóriumi vagy szimulált környezetben).
  • A vállalkozások szempontjából a fentiek miatt érdekesebbek lehetnek az innovációs akciók, hiszen ezekben a cégek akár 70%-os támogatást is kaphatnak. Ezekben új vagy javított technológiák, termékek, eljárások, szolgáltatások és megoldások kifejlesztése, a műszaki megvalósíthatóság validálása a támogatás célja ipari környezetben. Fontos szempont a gazdaságosság és piacképesség vizsgálata (prototípus készítése, tesztelés, demonstráció, kísérleti gyártás). Vannak továbbá a koordinációs és támogató akciók: kommunikáció, hálózatosodás, tanulmányok.
  • Nagyon népszerűek a cégek körében a KKV specifikus akciók, amelyek egyik ága a KKV eszköz, amelyben egyetlen KKV is pályázhat, azaz nem kell nemzetközi konzorciumot építenie, a másik pedig a Fast Track to Innovation ág, amelyekben 3-5 tagú nemzetközi konzorciumot kell kiépíteni.


Kiugróan jók a magyar cégek a régióban a brüsszeli milliárdok elnyerésében

A H2020 pályázatokról számokban

A 2016. szeptember 1-ig rendelkezésre álló adatok szerint:
  • Összesen 15,9 mrd eurót allokáltak 2014-15-ben a kiírt pályázatokban
  • 9 087 szerződést írtak alá 2016. szeptember 1-ig (37 086 résztvevő)
  • 192 lezárult pályázati felhívásról van szó
  • 76 427 pályázatot nyújtottak be összesen
  • 11,8% az átlagos sikerráta, ami a strukturális és kohéziós pályázatokhoz szokott magyar közönségnek nagyon alacsony, de itt nemzetközi szinten is a kiválóságot díjazzák, nehezebb nyerni. Azoknak a cégeknek, amelyek nemzetközi szintű fejlesztéseket tudnak produkálni, mindenképpen érdemes megfontolni a H2020 pályázatokban való indulást.
  • A támogatott projektekben résztvevő szervezetek 60%-a vállalkozás, de a forrásoknak csak a 26,7%-a került vállalkozásokhoz (a jelentős különbség elsősorban a nagy számú KKV eszköz pályázatnak köszönhető)
  • A 2004 előtt csatlakozott régi uniós tagállamok, azaz az EU15-ök sokkal sikeresebbek a H2020 források elnyerésében. Ezt jól mutatja, hogy a már kiosztott H2020 forrásoknak csupán az 5,13%-a került az új tagállamokhoz, míg a támogatott szervezek körében még mindig 10% alatti (9,36%) az új tagállamok száma.
  • Magyarország eddig 142 millió eurónyi forrást tudott lehívni, ez 513 szervezethez jutott el. A források legnagyobb arányban (34%) a vállalatokhoz kerültek, ettől kissé lemaradva, 33%-kal (46 millió euró) a felsőoktatási intézmények következnek, harmadik helyen pedig a kutatóintézetek állnak az elnyert források 26%-val.
  • A legtöbb sikeres, magyar részvételű projekttel az infokommunikáció, élelmiszerbiztonság, agrárinnováció, a közlekedés és az egészségügy területe büszkélkedhet, emellett lényeges, hogy a magyar kutatók kiemelkedően sikeresek az Európai Kutatási Tanács (ERC) által kiírt pályázatokban, amely a hazai alapkutatások kiválóságáról tanúskodik. Tehetséges magyar kutatók 23 millió eurót nyertek ezen a kiemelkedő presztízsű pályázaton.
  • A magyar vállalatok körében a H2020 elnyert források toplistáját a FeeSoft Nyrt. vezeti (közel 5 millió euró), majd a Lightware Vetítéstechnikai Kft. és Hungaro Lux Light Világítóeszköz-gyártó Kft. következik 1,7-1,8 millió eurós elnyert támogatással. A két utóbbi pályázó a KKV eszköz pályázat 2. fázisában szerepelt sikeresen.

A KKV Eszköz pályázatról

  • Amerikai mintára hozták létre, hogy a bizonyos fejlesztési szintre már eljutott céges fejlesztéseknek lökést adjanak a piacra lépés eléréséhez (műszaki és piaci szempontból működőképes megoldások továbbfejlesztése a fő cél).
  • Három fázisa van: az elsőben 50 ezer eurós támogatást lehet nyerni arra, hogy 6 hónapon belül elkészítse a nyertes cég az üzleti tervet is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányt.
  • A másodikban kész termék, technológia, szolgáltatás kifejlesztésére adnak 0,5-2,5 millió eurót (egészségügyi-biotechnológiai fejlesztéseknél akár 5 millió eurót is), 12-24 hónap áll rendelkezésre erre a feladatra. Fontos: közvetlenül lehet indulni a második fázis pályázatán is, nem kell előtte az első fázison is nyerni.
  • Harmadik szakasz: ez a piacosításról szól, ebben nem támogatást lehet nyerni, hanem kockázati finanszírozás, garanciavállalás történik és tanácsadással is segítik a cégeket.
  • Elég széles a skála arra, hogy milyen cégek nyernek el a KKV Eszköz forrásokat cégméret, cégalapítás óta eltelt idő és árbevétel szerint (a cégek egyharmada 1,5 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkezik, de szintén egyharmada 30 millió forint alattival). Egészen kicsi és fiatal cégek is eséllyel tudnak indulni ezeken a pályázatokon, amelyek témája eléggé széles.
  • A Magyarországon is népszerű KKV Eszköz pályázatok egyik fő előnye, hogy egyedül is lehet pályázni, lényegében egész évben folyamatosan (évente 4 beadási határidő van), viszonylag gyorsan, 2-4 hónapon belül eredményt is hirdetnek, elektronikusan lényegre törően lehet pályázni, de nagy a túljelentkezés, ezért csak az európai szinten is legjobbak nyernek (sikerarány nemzetközi szinten 7-8 %, magyar cégeknél 3-6%).
  • A KKV Eszköz I. fázisában 31 magyar pályázat nyert eddig az összesen 2024 nyertesből (lengyelek: 55, szlovénok 34, szlovákok 9), amivel a nemzetközi középmezőnybe tartozunk, a második fázisban a viszont a 18 nyertes pályázat régiós szempontból is kiemelkedő (lengyelek 9, csehek 3 db)


  • Kiugróan jók a magyar cégek a régióban a brüsszeli milliárdok elnyerésében
    Klikk a képre!Klikk a képre!Klikk a képre!Klikk a képre!Klikk a képre!Klikk a képre!
  • Az elhozott forrásokat tekintve a II. fázisban a magyar cégek eddig összesen 14,9 millió eurót nyertek az összesen 892 millióból, amivel szintén verjük a lengyeleket (10,4 millió euró) és a cseheket (3,8 millió euró).


  • Kiugróan jók a magyar cégek a régióban a brüsszeli milliárdok elnyerésében
    Klikk a képre!Klikk a képre!Klikk a képre!Klikk a képre!Klikk a képre!Klikk a képre!
  • A magyar cégek az infokommunikációs, a közlekedésfejlesztési, az élelmiszeripari és az egészségügyi ágazatokban a legsikeresebbek eddig a KKV Eszköz pályázatok terén.


Kiugróan jók a magyar cégek a régióban a brüsszeli milliárdok elnyerésében

Tipikus hibák a KKV Eszköz pályázatoknál

  • nem egyértelmű a vállalkozás célkitűzése, nem tudja a pályázó, hogy pontosan mit is akar kifejleszteni
  • a fejlesztés túl korai fázisú, vagy tulajdonképpen már készen van
  • a megoldás innovatív, de csak egy adott partner problémáját oldja meg, tehát nem egy európai szintű megoldást hoz
  • a probléma, amire megoldást fejlesztenek nem elég jelentős, ezért annak megoldása sem ér el jelentős hatást
  • a megoldás csak Magyarországon új, külföldön már kapható
  • adott tématerület munkaprogramjához való illeszkedés hiányzik
  • csak a kifejlesztendő terméket ismertetik, de nincs bemutatva a piaci környezet
  • csak a magyar piac alapján becsülik meg a piaci lehetőségeket
  • műszaki és piaci kockázatok ismertetése és azok kezelése hiányzik
  • a szellemi tulajdonvédelmi stratégia hiányzik

A segítség irányai

Magyarországon az NKFIH keretében működnek a Nemzeti kapcsolattartók (NCP), akik segítenek információkkal, tájékoztatással, információs napok szervezésével, a pályázati lehetőségekkel, személyes konzultációval és többek között a magyar nyelvű H2020 oldal naprakész működtetésével is.

Csuzdi Szonja külön felhívta a figyelmet arra, hogy idén november 9-10-én Budapesten szervezik meg a H2020 ICT Proposers napját, amely jó lehetőség a kapcsolatépítésre, az egész rendszerrel való ismerkedésre, illetve ezen program keretében készítik elő az infokommunikációs területen meghirdetendő pályázatokat.

Rásegítő pályázatok a későbbi siker érdekében

Csuzdi előadása végén néhány egyéb pályázati lehetőségre is felhívta a figyelmet:
  • Azok a cégek, amelyek a KKV Eszköz első fázisában pályáztak, viszonylag magas pontszámot értek el, de forráshiány miatt nem kaptak kint támogatást, itthon pályázhatnak az NKFI Alaphoz a Horizont 2020 KKV fejlesztési eszköz rásegítő pályázatára. Ez egy 4 millió forintos támogatást (100%-os támogatási intenzitást) jelent, cserébe elvárás, hogy a KKV Eszköz második fázisára benyújtsák a pályázatot.
  • Szintén a közvetlen brüsszeli kiírásokra való felkészülést támogatja az ún. konzorciumépítő pályázat, amely nemcsak a kkv-kra értelmezhető. Ez a pályázat partnerségek kiépítését segíti, a kiutazásokat, a rendezvényeken való részvételt támogatja.
  • A H2020 mellett további, közvetlen brüsszeli beadású pályázatokra is felhívta a figyelmet, így például a magasabb sikeraránnyal megpályázható EUREKA és EUROSTARS pályázatokra, amelyekben magyar finanszírozás is található és a piacorientált nemzetközi KFI projekteket támogatják. Ezek szabadon választott bármely technológiai területen adnak támogatást,
  • Az ECSEL (Kiváló európai elektronikai alkatrészek és rendszerek közös program) a beágyazott technológiák fejlesztését, az AAL (Tevékeny és önálló életvitel közös program) pedig az idősek életvitelét, infokommunikációs lehetőségek fejlesztését támogatja, szintén részben magyar forrás segítségével.

Mit mondanak a nyertes magyar cégek?

A konferencia záró panelbeszélgetésében Csuzdi Szonja mellett három olyan cég vezetőjével, illetve szakértőjével is beszélgettünk, amelyek már elnyertek H2020 forrást.

Dr. Beck Márton, az agyi-idegrendszeri kutatásokkal és lézeres technológiákkal is foglalkozó Femtonics Kft. pénzügyi vezetője azt mondta: folyamatosan pályáznak, mert jó megmérettetést látnak a közvetlen brüsszeli beadású pályázatokban, amely így jó tréning a szervezetnek is. Azzal, hogy 0,91 millió eurót nyertek H2020 pályázaton, erős nemzetközi kapcsolatrendszert, kiváló publikációs lehetőségeket, "impaktfaktort", a márkaérték növekedését nyerték, illetve mindezek segítségével egy tejesen új termékvonalat is ki tudtak alakítani.

Kiugróan jók a magyar cégek a régióban a brüsszeli milliárdok elnyerésében
Mészáros Csaba, az evopro Holding Zrt. elnök-tulajdonosa úgy fogalmazott: sok EU-forrást használnak, az előző uniós K+F-es pályázati rendszerben két darab FP7-es pályázaton is nyertek, most a Horizont 2020-ban immár négy nyertes pályázattal büszkélkedhetnek, és ő is kiemelte az ezekkel járó előnyök között a jó publikációs lehetőségeket és a nemzetközi kapcsolatrendszer erősödését, a kiváló kutatói közeget. Lényegesnek nevezte azt is, hogy a mindezek nyomán hamarabb jutnak hozzá a nemzetközi technológiákhoz. Azt a tippet is megosztotta a közönséggel, hogy érdemes abban gondolkodni: előbb H2020 bírálót delegálnak a cégtől, mert így is nagyon sok tapasztalatot lehet szerezni a pályázatok minőségével és célrendszerével kapcsolatban, amelyet az adott cég később a saját H2020 pályázata során is kamatoztatni tud.

Dr. Varga Pál, az AITIA International Zrt. távközlési divízió igazgatója a saját sikeres H2020 pályázataik kapcsán azt emelte ki: ahelyett, hogy a cég "a saját pecsenyéjét sütögette volna", nemzetközi konzorcium kiépítését választotta és így érték el a sikert. Arra is rámutatott, hogy sokféle pályázati lehetőség van, de vissza kell fogniuk magukat és csak azokon a felhívásokon indulnak, amelyek valóban nekik szólnak, mert csak így lehet egyensúlyt elérni a pályázás során, ami nem megy a cégvezetés és a működés rovására.
City of Tomorrow Malmö
újszülött kisbaba kóráhz
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
67-es gyors ut