11 látványos ábra, hogy mit tettek a magyar cégekkel az EU-támogatások
Uniós források

11 látványos ábra, hogy mit tettek a magyar cégekkel az EU-támogatások

Weinhardt Attila
A 2007 óta gazdaságfejlesztési EU-támogatást elnyert cégek erősen rá voltak szorulva ezekre a forrásokra, és a sérülékenységük jele az is, hogy 2015-ben az ötödük veszteséges volt - többek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank átfogó elemzéséből. Az anyagból számos látványos ábrát mutatott be a Portfolio minapi Uniós Források konferenciáján Fábián Gergely jegybanki igazgató, így például azt, hogy nincs érdemi gazdasági hatáskülönbség a visszatérítendő és a vissza nem térítendő EU-pénzek között. Abban viszont nagy hatáskülönbségek vannak, hogy mely ágazatokba ment az EU-pénz, és az is lényeges, hogy míg a foglalkoztatottságot és a hozzáadott értéket növelik ezek a pályázati pénzek, addig a munka termelékenységét nem.

Ezek a legfőbb üzenetek

Több lényeges, a szélesebb szakmai közönséget is elgondolkodtató üzenetet hangsúlyozott a jegybankban végzett átfogó elemzés alapján előadásában Fábián Gergely. Így például azt, hogy a 2007 és 2016 ősze között közel 31 ezer mikro-, kis- és középvállalkozásnak kifizetett 1650 milliárd forintnyi EU-támogatás mögött:
  • rengeteg olyan vállalkozás volt, amelynek szinte csak ez volt az egyetlen külső forrása, azaz fokozottan rá voltak szorulva az EU-pénzekre
  • arra, hogy ez esetleg vissza is ütött, az utal, hogy ezeknek a cégeknek a 18%-a veszteséges volt a 2015-ös NAV adatbázis szerint, további 1%-a pedig nullszaldót, további 37%-a pedig mindössze 0-5% közötti nyereséget tudott felmutatni.
  • a cégek jellemzően 1-2 emberrel többet foglalkoztattak a támogatás elnyerését követő 4 évben
  • a nyertes cégek hozzáadott érték termelése is jelentősen bővült, de a munkatermelékenységük, azaz a hatékonyságuk nem nőtt kimutatható mértékben
  • nem mutatható ki érdemi gazdasági hatáskülönbség abban, hogy a cégek vissza nem térítendő, vagy visszatérítendő támogatást nyertek el, ami mindenképpen elgondolkodtató annak tükrében is, hogy már a mostani ciklusra is háromszorozódtak a visszatérítendő források, és jelentőségük 2020 után várhatóan tovább nő
  • jelentős különbségek voltak azonosíthatók abban, hogy mely ágazatba került az EU-pénz, és például a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál csekély hatást lehetett azonosítani
  • azok a cégek, amelyek nyertek EU-pályázaton, szívesen megpróbálták másodszorra is, de ekkor kisebb volt a valószínűség a nyerésre, viszont nagyobb elnyert összeg kisebb hatást generált
  • egy szűkített vizsgálati minta szerint (a kkv-k azon körénél, amelyek együttesen 566 milliárd forintnyi támogatást nyertek el) az éves GDP-t 0,5-1% közötti mértékben emelték meg az elnyert támogatások az elmúlt években.

Az elemzés módszertanáról A jegybank a Miniszterelnökségtől kapott 2007-2016 ősz közötti EU-s kifizetési adatokból, a NAV 2015-ig rendelkezésre álló társasági nyereségadó adatbázisából, a Növekedési Hitelprogram adatbázisából és a bankrendszeri hitelezési adatbázisból együttesen dolgozott. A gazdasági hatások azonosítása érdekében egyrészt a teljes vállalati sokaságból olyan mintát választott ki, amely cégek nagyon hasonlítanak azokra, amelyek EU-támogatást nyertek, és megnézték, hogy egyes gazdasági-pénzügyi mutatószámok tekintetében mennyire változnak különböző mértékben a támogatást elnyerő és el nem nyerő cégek. Ezt a vizsgálati módszert az alábbi ábra mutatja be:

11 látványos ábra, hogy mit tettek a magyar cégekkel az EU-támogatások

Lássuk az ábrákat!

Az MNB a vizsgálata során a 11 ezer milliárd forintnyi leszerződött projektből azokra fókuszált, amelyeket közvetlen gazdaságfejlesztési célú pályázatok során nyertek el a mikro-, kis- és középvállalkozások. Ezek volumene 1650 milliárd forint volt és 30 ezer 600 cég között oszlott meg (mintegy 22 ezer mikrovállalkozás kapott közel 800 milliárd forintot, 7000 ezer kisvállalkozás közel 550 milliárd forintot, és 1600 vállalkozás bő 300 milliárd forintot). Ezen vállalati sokaságra megnézték, hogy milyen külső forrásokkal rendelkeztek még és az alábbi elgondolkodtató eredményekre jutottak:
  • a mikrovállalkozások közel 40%-nál az elnyert EU-támogatás a cég külső forrásainak több mint 80%-át tette ki, az EU-források átlagos aránya pedig közel 65%-ot tett ki a külső forrásokon belül
  • a kisvállalkozások körében is sok (közel 1200 cég) esetén több mint 80%-os volt az EU-támogatás aránya a külső forrásokon belül, az átlagos arány pedig közel 40%-os volt


11 látványos ábra, hogy mit tettek a magyar cégekkel az EU-támogatások
A külső források között az EU-pénzekre való erőteljes ráutaltság is összefügghet azzal, amit az alábbi ábra mutat: a 2007-2015 között EU-támogatást elnyert cégek 18%-a 2015-ös társasági adóbevallásban veszteséget jelentett és további 1% nullszaldós gazdálkodást, további 38% pedig csak kis (0-5% közötti) nyereséget tudott felmutatni.

11 látványos ábra, hogy mit tettek a magyar cégekkel az EU-támogatások
Mindezen gazdálkodási adatok láttán érdemes azt is nézni, hogy mi történt a támogatást elnyerő cégek foglalkoztatási és hozzáadott érték számaival a nyerést megelőző év és azt követő néhány év során. Amint láthatjuk: alapvető változás indult el a nyertes cégek életében, hiszen a foglalkoztatási létszámuk jellemzően 1-2 fővel nőtt a nyerés utáni években és a hozzáadott érték is megugrott (az elnyert támogatási összegek átlagáról további részletek alább).

11 látványos ábra, hogy mit tettek a magyar cégekkel az EU-támogatások
Különösen érdekes a mélyreható vizsgálat azon megállapítása, hogy nincs szignifikáns gazdasági hatáskülönbség aközött, hogy egy cég vissza nem térítendő, vagy visszatérítendő támogatást nyert el. Ezt a számok szintjén az alábbi első ábra foglalja össze (létszám, árbevétel, hozzáadott érték alapján), míg az alábbi második ábra a relatív különbséget lenne hivatott mutatni, ha ki lehetne mutatni érdemi különbséget a támogatás elnyerése utáni évekre.

11 látványos ábra, hogy mit tettek a magyar cégekkel az EU-támogatások


11 látványos ábra, hogy mit tettek a magyar cégekkel az EU-támogatások
Az MNB azt is megvizsgálta, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat elnyerő cégek ágazatai szerint milyen gazdasági hatások, illetve azokban milyen mértékű különbségek mutathatók ki. Azt találták, hogy kiemelkedően magasak a hatások a műanyag- és fémiparban (a létszám átlagosan 4 fővel, a hozzáadott érték 20-25 millió forinttal, az üzemi eredmény 8-12 millió forinttal ugrott meg). Emellett jelentősek a hatások a kereskedelemben, építőiparban és kommunikációban is. Vizsgálatuk szerint a fa-, papír-, bútor- és nyomdaipar, pénzügyi, biztosítási tevékenység és ingatlanügyletek, valamint szakmai, tudományos és műszaki tevékenység szektorokban működő vállalatoknak nyújtott támogatások hatása alacsony vagy hamar lecseng. Általános tapasztalat viszont, hogy a munkatermelékenység változása egyik vizsgált szektor esetében sem szignifikáns.

11 látványos ábra, hogy mit tettek a magyar cégekkel az EU-támogatások
A pályázatok témája szerint vizsgálva azt találta az MNB, hogy:
  • Az információs és kommunikációs technológiai támogatások fajlagos hatékonysága kiemelkedően magas: az átlagos támogatási összeg 6,1 millió Ft volt, a foglalkoztatotti létszámot 1-1,5 fővel, a hozzáadott értéket 10-15 millió Ft-tal, az árbevételt 30-70 millió Ft-tal növelték meg
  • A telephely-, technológia- és kapacitásfejlesztési pályázatok hatása perzisztens: az átlagos támogatási összeg 14 millió Ft volt, a foglalkoztatotti létszámot 2 fővel, a hozzáadott értéket 10 millió Ft-tal, az árbevételt végig a vizsgált horizonton 40 millió Ft-tal növelték meg
  • A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység támogatására kiírt pályázatok (innovatív beruházások) hatékonysága alacsony (vagy hosszabb a megtérülési idő), mivel az átlagos támogatási összeg 39,3 millió Ft volt, a létszám: 1,5 fővel, a hozzáadott érték 15-20 millió Ft-tal, az üzemi eredmény12 millió Ft-tal nőtt meg, de csak rövid távon.


11 látványos ábra, hogy mit tettek a magyar cégekkel az EU-támogatások
A vállalati méretkategóriákat vizsgálva az MNB azt találta, hogy minél nagyobb volt a cégméret, annál nagyobb gazdasági hatást lehetett azonosítani, ami azzal is összefügg, hogy a nagyobb cégek nagyobb támogatást nyertek el és ennek nagyobb lehetett a kifejtett gazdasági hatása.

11 látványos ábra, hogy mit tettek a magyar cégekkel az EU-támogatások
Az agrár- és vidékfejlesztési pályázatok gazdasági hatásait is megvizsgálta az érintett cégek szintjén az MNB és azt találta, hogy a versenyképesség javítása (1. tengely) terén hosszabb távon is magasabb beruházási pályára állították ezek a támogatások a kedvezményezetteket. Ezzel párhuzamosan viszont az életminőség és diverzifikáció (3. tengely) tekintetében hasonlóak a hatások ahhoz, mint amit a strukturális alapok terén a mikrovállalkozások számára nyújtott vissza nem térítendő támogatások körében tapasztaltak (kisebb elnyert összeg és kisebb gazdasági hatás).

11 látványos ábra, hogy mit tettek a magyar cégekkel az EU-támogatások
Az MNB szakértői az elemzés során azt is próbálták megbecsülni, hogy a kifizetett gazdaságfejlesztési kkv-támogatások milyen GDP-hatásokkal járhattak az elmúlt években. Ehhez a fentieknél egy szűkítettebb céges mintát készítettek (kivették a vidékfejlesztési és pénzügyi eszköz pályázatok nyerteseit, illetve a kkv-körön kívüli vált cégeket és a kiugró adatokat kiszűrték), így jutottak el az 1650 milliárd forintos támogatási adatbázisból egy 566 milliárd forintoshoz. Ennek kapcsán 1967 milliárd forintos összgazdasági hatást azonosítottak 2007-2018 közöttre, amelynek az évenkénti lefutása szemléltetésére az alábbi ábrát készítették, de fontos, hogy az 566 milliárdos szűkített mintából nem lehet következtetni arra, hogy a teljes minta (felszorzással) mekkora hatást váltott ki.

Az alábbi grafikon szerint évente a GDP szintjét ez az 566 milliárd forintnyi forrástömeg mintegy 0,5-1%-ponttal emelte meg, és a legerősebb hatást 2013-2015 között fejtették ki ezek a támogatások. (Az összesített hatás 25 százalékos importaránnyal 2172 milliárd, 75 százalékossal 1762 milliárd forintra jön ki. A hatás kezdeti felfutását, majd későbbi lecsengését az magyarázza, hogy a pályázati források kiosztása a ciklus folyamán időben nem egyenletes. Az is lényeges, hogy a 2016-18-as GDP-adatok az MNB-előrejelzése alapján készültek.)

11 látványos ábra, hogy mit tettek a magyar cégekkel az EU-támogatások
Címlapkép forrása: MTI Fotó: Balázs Attila
nyse tőzsde usa részvény
koronavírus
koronavírus vírus labor
koronavírus coronavirus virus
bkv_busz
hodorkovszkij
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Esti szeminárium
Ne engedd, hogy az infláció megegye megtakarításod! Ismerd meg, a tőzsdei befektetés erejét.
kulgazdasag ujsagiro Portfolio allashirdetes