Borsodon úgy folyt át 3700 milliárd, hogy a helyiek ebből nem vettek észre semmit
Uniós források

Borsodon úgy folyt át 3700 milliárd, hogy a helyiek ebből nem vettek észre semmit

A beazonosítható számlák 54%-át, mintegy 3700 milliárd forintnyit, borsod-megyei székhelyű cégek állították ki az előző uniós ciklusban, de ezek mögött nagyrészt budapesti közlekedési és egyéb infrastruktúra-fejlesztési projektek húzódtak meg - derül ki az érdekes összefüggés egy minap nyilvánosságra hozott átfogó elemzésből. A 3700 milliárd forint a megye 7 évi együttes GDP-jének mintegy harmada, de ebből a hatalmas kiszámlázott volumenből vajmi keveset éreztek meg a megye lakói, hiszen a megye ugyanebben az időszakban csak alig több mint 300 milliárd forintnyi EU-pénzt nyert.

Közel 7000 milliárd forintnyi számlát tudtak elemezni

Április végén hozták nyilvánosságra azt az átfogó elemzést (az első pdf ezen a linken), amelyet a Hétfa Kutatóintézet készített a Miniszterelnökség megbízásából a 2007-2013-as uniós ciklus fejlesztéspolitikájának keresleti és kínálati hatásairól. A tanulmány külön érdekessége, hogy a készítőik megkapták a 2008-2015 közötti uniós kifizetések számlaszintű adatait, így azok rendszerezésével rendkívül érdekes összefüggésekre lehet rávilágítani arról, hogy hová is áramlottak az EU-pénzek a magyar gazdaságban. Az alábbi méretű adathalmazról van szó:
  • A pályázók összesen bruttó 13680 milliárd forintnyi számlát nyújtottak be a hatóságokhoz
  • Ebből a hatóságok 12676 milliárd forintnyi részt ismertek el támogathatónak
  • De ebből is "csak" 10111 milliárd forintnyi volt a kifizethető támogatás, hiszen az elismert költségelemeknek (12676 milliárd) csak egy részére jár a támogatás, azaz a támogatásintenzitás átlagosan közel 80%-os volt
  • Ebből a 10111 milliárd forintnyi kifizetett számlából 6888 milliárd forintnyinál találtak meg minden szükséges adatot a kutatók a további elemzéshez (kiállítás éve, ágazat, stb.)
  • Az egyik érdekes eredmény ezen elemzés alapján az, hogy a teljes időszakban kifizethető összeg legnagyobb része, 57,2%-a (a 6888 milliárd forinton belül 3944 milliárd forint) építőipari szállítók által kiállított számlákból jött össze. Ebből 1177 milliárd forintnyit eleve építőipari EU-s pályázati nyertes (kedvezményezett) cég rendelt meg, további 1416 milliárdot pedig olyan nyertes, amely valamilyen közösségi szolgáltatás (pl. ivó-, vagy szennyvíz projekt) fejlesztésére kapott pénzt.


Borsodon úgy folyt át 3700 milliárd, hogy a helyiek ebből nem vettek észre semmit
Érdemes megnézni azt is, hogy a kiállítási évvel rendelkező szállítói számlák volumene hogyan futott fel az egyes ágazatokban. Amint láthatjuk: nagy meglódulás volt 2012 körül az építőiparban, hiszen a 2012-ben kifizetett alig 400 milliárd forintnyi szállítói számla 2013-ra 700 milliárd forint fölé ugrott (a GDP 1%-át elérő különbség, ami nemzetgazdasági szinten is hozzájárult a fordulathoz), majd 2014-ben 900 milliárd forint körülig tovább gyorsult.

Borsodon úgy folyt át 3700 milliárd, hogy a helyiek ebből nem vettek észre semmit
A nagyfokú ágazati koncentráció mellett talán még inkább érdekes, illetve meglepő a földrajzi koncentráció. Amint ugyanis az alábbi táblázatból látszik: a 6888 milliárd forintnyi beazonosítható számlából 3698 milliárd forintnyit (53,7%-nyit!) borsod megyei székhelyű szállító cégek állítottak ki. Ebből 1828 milliárd forintnyi volt olyan számla, amelyet építőipari cégek (TEÁOR-kód alapján főtevékenység), további 573 milliárd forintnyit piaci szolgáltatók, további 401 milliárdot pedig olyan cégek, amelyek elsődlegesen nehézipari területen mozognak. A második legtöbb számlát budapesti székhelyű beszállítók állították ki (516 milliárd forintnyit), a harmadik legtöbbet pedig talán meglepő módon Somogy megyeiek (493 milliárd forint).

Borsodon úgy folyt át 3700 milliárd, hogy a helyiek ebből nem vettek észre semmit
Érdemes tovább bontani, hogy milyen fejlesztési célokra állították ki a borsod megyei cégek ezt a borzalmasan nagy összegű, 3698 milliárd forintnyi számlát. Amint az alábbi táblázatban látszik, dominánsan két célra: a közlekedésfejlesztési célokat rejtő KÖZOP-ra (1379 milliárd, ebben benne van a 4-es metró is), illetve a jórészt környezetvédelmi projekteket rejtő KEOP-ra (726 milliárd, pl. budai szennyvíztisztító).

Borsodon úgy folyt át 3700 milliárd, hogy a helyiek ebből nem vettek észre semmit
Amennyiben úgy akarjuk "megfogni" ezt a közel 3700 milliárd forintnyi kiállított számlát, hogy mögöttük fizikailag hol valósultak meg ténylegesen a projektek, akkor az alábbi táblázat szolgál eligazítással.

Amint kiemeltük: a borsodi székhelyű szállító cégek 2404 milliárd forintnyi számlát állítottak ki a Budapesten megvalósult fejlesztésekre, így a székhelyválasztást nem a környékben megvalósuló projektek, hanem feltehetően az iparűzési adó és egyéb megfontolások motiválhatták.

Viszonyításként azt is érdemes megjegyezni, hogy a KSH adatai szerint egyébként Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2008-2015 közötti GDP-je piaci beszerzési áron 10216 milliárd forint volt, így a kiszámlázott 3698 milliárd forint az együttes GDP 35%-át tette ki.

Az alábbi táblázatból egyébként az is összeadható, hogy a borsodi székhelyű kedvezményezettek összesen bő 300 milliárd forintnyi EU-támogatást nyertek el, azaz kevesebb mint tizede az elnyert támogatás annak, mint amennyit a területén székhelyet választó cégek egyébként kiszámláztak országos szinten. Éppen ezért mondhatjuk: az ott kiállított hatalmas számlamennyiségből a térség lakossága tényegesen csak nagyon keveset érzékelhetett.



Borsodon úgy folyt át 3700 milliárd, hogy a helyiek ebből nem vettek észre semmit
Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy a kedvezményezettek által elnyert támogatások az egyes megyék szintjén hogyan futottak fel.

Borsodon úgy folyt át 3700 milliárd, hogy a helyiek ebből nem vettek észre semmit
Amennyiben azt vetjük össze, hogy a nyertes pályázók (kedvezményezettek) ágazatok szerinti megbontása hogyan néz ki és ezzel párhuzamosan a szállítók ágazata ehhez hogyan "illeszkedik", akkor az alábbi kép tárul elénk. Amint látjuk a függőleges építőipari oszlopban (fent is ugyanezeket a számokat kaptuk más megközelítéssel): az építőipari cégek a 3944 milliárd forintnyi kiállított számlájából 1177 milliárd forintnyi jött építőipari kedvezményezettektől, de náluk is nagyobb megrendeléseket adtak le az építőipari cégek felé a közösségi szolgáltatásfejlesztési nyertesek (1416 milliárd forint).

Borsodon úgy folyt át 3700 milliárd, hogy a helyiek ebből nem vettek észre semmit
Címlapkép forrása: MTI Fotó, Máthé Zoltán
hősök tere_getty
Ipari tartályok
Official Photo 2019 - Emmanuel Babeau (6) (1)
Megint véleményt mond Magyarországról az IMF
GettyImages-1180027214
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Brexit mar csak nehany ora maradt hogy összejohessen a nagy alku