Nagy bajba kerül Magyarország, ha továbbra is csak anyagiasan néz az EU-ra
Uniós források

Nagy bajba kerül Magyarország, ha továbbra is csak anyagiasan néz az EU-ra

Portfolio
Magyarország egyelőre afelé halad, hogy a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által egyeztetés nélkül bemutatott ötféle EU-integrációs forgatókönyv közül a másodikat, az integrációban való visszalépést választja, miközben valójában a harmadik-negyedik forgatókönyv lenne a reális - fejtette ki meglátását a Közgazdász-vándorgyűlésen Balázs Péter, a CEU professzora, volt uniós biztos. Balás Gábor, a Hétfa Kutatóintézet ügyvezetője szintén a harmadik-negyedik út esélyességét vázolta, és szerinte abban, hogy Magyarország ne szoruljon teljesen az EU perifériájára, a német autóipari lobbi is segíthet. Arra azonban felhívta a figyelmet, ha továbbra is csak az elérhető fejlesztési támogatások szemüvegén keresztül tekintünk az EU-ra, akkor nagy bajba kerülhetünk a 2020 utáni büdzsé várható mérete miatt. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint az ötféle forgatókönyv és az eddigi kommunikáció alapján az látszik, hogy az EU még inkább a kétsebességes működési modell felé halad.


Balázs Péter az EU további bővítésével kapcsolatban úgy látja, hogy Szerbiát, Montenegrót és Albániát lehetne még felvenni, és ezt követően lehetne majd a keleti szomszédság politikájában érdemben előrelépni. Saját elemzése alapján is azt hangsúlyozta: rendkívül bonyolult az EU döntéshozatala és működése, mert a hatáskörök és a különféle döntési mechanizmusok mátrixából elképesztően sokfajta, több mint kétezer, kombináció adódik.

A professzor elárulta: tudomása szerint a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által március elsején bejelentett ötféle EU-integrációs modell anélkül jelent meg, hogy előtte az uniós biztosi kollégiummal egyeztette volna a tartalmát, helyette a nagy brüsszeli kutatóintézetek által már korábban kidolgozott, de a fiókba tett javaslatok átszűréséből állította össze a kabinetje a vitaindítót. Az ötféle modell közül mindenesetre ő úgy látja, hogy a harmadik (belső mag) és a negyedik (néhány területen megerősített együttműködés) a reális, de a decemberi EU-csúcson sem kell arra számítani, hogy erről bármiféle direkt szavazás lesz és arra sem, hogy bárkit bármire rákényszerítenének. Hangsúlyozta: a retorikával ellentétben valójában minden tagállam saját maga dönti el, hogy melyik út mellett teszi le a voksát és a vitaindító irat amiatt is jó, mert így mindenkinek tételesen végig kell gondolnia, hogy milyen stratégiát követ hosszabb távon.

Balázs Péter szerint a mostani bonyolult EU-s működési modellből a "kevesebben és kevesebbet" módszer lenne a kiút, mert nem tud 27 jövőbeli tagállam mindent egyszerre csinálni, ez fogja leegyszerűsíteni a rendszert. Ezzel párhuzamosan azonban az eddigi magyar hozzáállás alapján úgy látja (és a délelőtti részben a Miniszterelnökség helyettes államtitkárának előadása is efelé mutatott), hogy a második forgatókönyvet fogjuk választani, efelé haladunk a változásokat elutasító álláspontunkkal.

Az ötféle forgatókönyv 1. Végigviszik a reformokat 2. Csak a közös piac marad meg 3. Mindenki azt csinál, amit akar 4. Kevesebbet, de hatékonyabban 5. Közösen előre minden területen

Balázs Péter egyébként a formálódó mag-Európa koncepció kapcsán azt hangsúlyozta: az euró lesz a szükséges, de nem elégséges feltétele a belső csoporthoz tartozásnak, azaz nem elég belépni, hanem annak is a belső magjához kell tartozni, hogy igazi haszonélvezője tudjon lenni egy adott ország a centrumhoz tartozásnak. Annak is látja egyébként a veszélyét, hogy az EU-s nyitottság elve (minden újítás, amit elkezdenek egyes tagállamok, a többiek felé nyitva marad) sérülni fog. Ezt mutatja szerinte az is, hogy a franciák még hangosabban szorgalmazzák az eurónához tartozó külön parlament létrehozását is. Így tehát ha a most eldőlő keretekből egyelőre kimaradunk, akkor fennáll a veszélye, hogy ezekből hosszabb időre is kimaradunk - vázolta.

Volt külügyminiszterként arra nem lát esélyt, hogy a mag-Európában a külügy is közös lesz, mert sok országnak sokféle érdeke van. A közös védelem létrejötte már esélyesebb a NATO alapjain, és a közös belső költségvetés is esélyes, de a résztvevő országok együttes gazdasági méretéhez képest a büdzsé mérete nem fog nőni szerinte.

Balás Gábor, a Hétfa Kutatóintézet ügyvezetője azt hangsúlyozta: szerinte helytelen, hogy Magyarországon a legtöbben csak a Brüsszelből elhozható pénzügyi keret méretén keresztül tekintenek az EU-ra, mert egyrészt az EU-pénzek vállalati és makrogazdasági hatásait sokan kicsit túlbecslik, másrészt az ötféle integrációs modell többsége az elérhető büdzsékeret csökkenését vázolja több területen, így az anyagias megközelítésünkkel bajba kerülhetünk. Szerinte az elérhető keret mellett legalább ilyen hangsúllyal kell tekinteni az EU-ra amiatt, hogy egységes ágazati (szak)politikákat alakít ki, aminek szintén lényeges gazdasági stabilizáló és fejlesztő hatása lehet.

A kutatóintézeti vezető szerint a következő uniós keretköltségvetés bemutatása fogja a nagy összeütközést generálni: az a vita fog a végletekig élesedni, hogy a szegényebbeket/hátramaradókat támogassák-e, vagy a gazdagabbakat/fejlettebbeket, és mivel az euró egyben maradása lesz az elsődleges fontosságú, így

valójában a nem eurót használó kelet-közép-európai országokat az eurót használó, de még mindig szenvedő mediterrán országokkal fogják összeugrasztani.

Ez pedig még tovább fogja erősíteni a már most is létező kétsebességes EU működési modelljét. Balás Gábor szerint tehát ez állítja majd nagy döntés elé Magyarországot: a több forrás az eurózóna tagoknak lesz elérhető, de ez bizonyos mozgástér (és szuverenitás) csökkenéssel jár majd. Így mindez lefordítva azt a döntést jelenti Magyarország számára:

több üveggyöngy több megkötéssel, vagy kevesebb üveggyöngy nagyobb mozgástérrel.

A kutató is egyet ért abban, hogy szerinte az ötféle modell közül a harmadik és a negyedik esélyes leginkább, de úgy látja: abban, hogy Magyarország ne sodródjon teljesen a perifériára, az ágazati politikáknak, konkrétan a német autóipar lobbierejének is lehet segítsége. "A német autóipar nem fog azért lelkesedni, hogy mi körön kívülre kerülünk" - fogalmazott.

Balázs Péter professzor a fenti felvetésekhez azt fűzte hozzá: Juncker elnök szeptember 13-i beszédének üzenete Magyarország számára valószínűleg az lesz: csatlakozunk-e az euróhoz, vagy egyelőre nem, ugyanis a beszéd jórészt az eurózónán belül várható változásokra fog koncentrálni, de ezeknek lényeges közvetett hatása lehet Magyarországra is.

Krekó Péter, Political Capital igazgatója úgy látja, hogy az Európai Unióról bipoláris mániás gondolkodás zajlik: egyik évben még mindenki temeti, apokaliptikus jóslatok terjednek (tavaly a Brexit és Trump láttán), idén pedig már nagyon sokan optimisták. Véleménye szerint a kilengő hangulat mellett az fog történni, hogy akik előre akarnak lépni az integrációban, azok többet fognak együtt tenni és sokan látnak most a Brexitben olyan típusú lehetőséget, hogy végre megszabadulhat a közösség a "ballaszttól".

Különböző felmérések alapján arra is rámutatott: szakpolitikai szinten (pl. közös külpolitika, védelem) az integráció támogatottsága magasabb, mint általában a föderalista megközelítés támogatottsága és érdekes az a jelenség is, hogy míg Nyugat-Európában inkább az elit EU-párti, a lakosság pedig óvatos, addig Magyarországon inkább a fordítottja igaz, ami jól lecsapódik a kormányzati retorikában is.

A Political Capital igazgatója szerint az ötféle forgatókönyv és az eddigi kommunikáció alapján az látszik, hogy az EU még inkább a kétsebességes működési modell felé halad.

A panelbeszélgetésben szóba került az is, hogy a Brexit várhatóan milyen számszerű hatást gyakorolhat majd a 2020 utáni következő költségvetésben a Magyarország által elhozható keretre. Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója egy a Külügyi Szemlében néhány hónap múlva megjelenő tanulmányt említve jelezte: a szerzők azt becslik, hogy

a be- és kifizetések nettó egyenlege Magyarország számára várhatóan évi 0,8-1,2 milliárd eurós keretcsökkenést vetít előre.

Ez 7 évre kb. 7 milliárd eurót jelentene és ez még nem arról szól, hogy a magyar kormány jól tárgyal-e Brüsszelben, vagy sem, hanem egyszerűen a Brexit számszerű hatásáról van szó.
GettyImages-1095488022
GettyImages-800536520
GettyImages-1173741712
Frankfurti tőzsde
shutterstock_1457337218
BÉT
Alteo klub
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
GettyImages-800536520