Mégis veszít EU-s milliárdokat Magyarország?
Uniós források

Mégis veszít EU-s milliárdokat Magyarország?

Portfolio
Hétvégi brit sajtójelentés szerint már csaknem összejönne annyi kormánypárti képviselő aláírása, ami a kormányfő eltávolításához szükséges, ez pedig az angol font esését okozta hétfő reggel. Theresa May leváltásával elképzelhető, hogy egy olyan személy kerül a helyére, aki a brit EU-kilépés utántól egy pennyt sem akarna fizetni az EU közös kasszájába, ami azt is jelentheti, hogy mégis veszítene EU-forrásokat Magyarország a most futó 2014-2020-as uniós ciklusban. Ennek esélyét viszont csökkenti, hogy a britek az eddigi szóbeli ígéret szerint a 2019-es és a 2020-as évekre nagyjából 20 milliárd eurót befizetnének, de közben az Európai Parlament elnöke szerint legalább 60 milliárd eurót kellene fizetniük. Antonio Tajani EP-elnök további fontos kijelentéseket is tett mai interjúiban, amelyekről külön cikkünkben írtunk:
A Sunday Times értesülései szerint már 40 kormánypárti (konzervatív párti) képviselő beleegyezett abba, hogy aláírják a Theresa May kormányfő elleni bizalmatlansági indítványt. Ez csak 8 fővel kevesebb, mint ami ahhoz szükséges, hogy lecseréljék Mayt, aki a júniusi előrehozott választások óta a pártján belül is komoly népszerűségi problémákkal küzd, hiszen a választásokon a konzervatívak elvesztették a parlamenti többségüket.

A fokozódó belpolitikai bizonytalanság azonnal nyomot hagyott az angol font árfolyamán: már vasárnap éjjel is réssel nyitott lefelé a kereskedés kezdetén, majd hétfő délelőtt az esés mértéke fokozódott és a font közel 1%-os esést produkált mind a dollárral (1,3060-ig), mind az euróval szemben (0,8915-ig).

Mégis veszít EU-s milliárdokat Magyarország?
Theresa May növekvő esélyű bukása azért lényeges Magyarország számára is, mert egy új kormányfő a Brexit-tárgyalások menetét, pontosabban a britek felől teljesítendő uniós befizetés ("kilépési számla") mértékét is nagy mértékben befolyásolja. Mayt régóta "szorongatja" a keményvonalas Brexites Boris Johnson jelenlegi külügyminiszter, aki szerint 2019 tavaszi brit kilépés után egyetlen pennyt sem kellene a briteknek az EU közös kasszájába befizetni. Más kérdés, hogy mekkora esélye van Johnsonnak a kormányfői posztra a legfrissebb fejlemények alapján (ld. alább).

May azonban azt jelezte, hogy az ország minden jogi kötelezettségének eleget tesz, azaz legalább a 2019-es tört évre és a 2020-as teljes évre vonatkozó, korábban vállalt befizetését teljesíti az EU-kassza felé a kilépéskor (ez kb. 20 milliárd euró lenne). Sőt a legutóbbi EU-csúcson azt is sugallta May, hogy ennél többre is hajlandó, de konkrétumokat sosem mondott, nehogy otthon még nagyobb belpolitikai támadásoknak legyen kitéve. Részben ezen ígéretek miatt az EU elkezdte a belső felkészülést a Brexit-tárgyalások második fázisára, azaz a kilépés utáni kapcsolatok kidolgozására.

Amint múlt heti cikkünkben levezettük, és egy hétfő reggeli német lapinterjúban az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani is hangsúlyozta: a briteknek legalább 60 milliárd eurónyi kilépési számlát kellene kifizetniük (mert sok korábban vállalt pénzügyi kötelezettség rájuk eső részéért is felelősek jogilag). Tajani egyébként arra is javaslatot tett, hogy az évi kb. 140 milliárd eurós méretű közös uniós költségvetést meg kellene duplázni a 2021-től kezdődő ciklusban és ennek keretében azt szorgalmazza, hogy jelentős forrásokat kell adni az afrikai kontinensnek is, hogy megelőzhető legyen a következő évtizedekben egy sokkal nagyobb népvándorlás az EU felé.

Jelenelg tehát nullától 60 milliárd euróig terjed az a tartomány, amelyet a britek a 2019 tavaszi kilépésük utáni időkre (talán) kifizetnének, ami rendkívül széles tartomány és alapvetően befolyásolja azt, hogy a 2014-2020-as előre rögzített uniós keretköltségvetésből minden tagállam megkapja-e az előre rögzített teljes keretösszegét. Éppen emiatt tehát Magyarország számára is alapvetően fontos, hogy mi lesz a kifutása a brit kormányválságnak és ki kerül a kormányrúdhoz, ha Mayt valóban megbuktatják.

Ha a 2019-es és 2020-as évekre a britek valóban befizetnék a szóban már megígért kb. 20 milliárd eurót, akkor azzal elhárulna a veszélye annak a negatív forgatókönyvnek, hogy Magyarország a 2014-2020-as ciklusra megállapított összesen 34,5 milliárd eurónyi EU-támogatás egy részét elveszíti. Nyilván a tényleges brit befizetéstől függne majd az, hogy mi lesz az EU közös kasszájának bevételi oldalán és ezáltal a többi tagállam mennyi kifizetésben részesülhet.

Mégis veszít EU-s milliárdokat Magyarország?
Theresa May brit kormányfő fogadja a Downing Street 10-nél Orbán Viktor kormányfőt 2016. november 9-én. AFP Fotó Ben Stansall
David Davis Brexit-ügyi miniszter egyébként a hétvégén azt mondta a Sky News-nak adott interjúban, hogy May ki fogja tölteni mandátumát, azaz a jelenlegi kormányfő fogja levezényelni a kilépési folyamatot. Azt is jelezte, hogy Nagy-Britannia nem fog semmilyen konkrét számot, illetve formulát meghatározni a "kilépési számlához". Mindezt annak ellenére mondta, hogy a Brexit-tárgyalások múlt heti hatodik fordulója alapján jól látható:

a patthelyzetből az hozná el a kimozdulást, ha a britek az EU felől jelzett 60 milliárd euróhoz közelítenék a kifizetési hajlandóságukat és írásban is megerősítenék a konkrét vállalásaikat.

Ez azonban ennyire gyenge lábakon álló brit kormány mellett kevésbé esélyes (az elmúlt hetekben két miniszter is lemondott különböző ügyek miatt).

Az idő viszont sürget, mert elvileg a december 14-15-i EU-csúcson tervezte az EU megadni a felhatalmazást arra, hogy a Brexit-tárgyalások a második fázisba léphetnek, amikor már a kilépés utáni átmeneti fázisra és az azt követő időszak kereskedelmi kapcsolatainak kereteire koncentrálnak a tárgyalófelek. Ahhoz, hogy kellő mértékű előrehaladásról tudjon beszámolni az EU vezetői felé az Európai Bizottság, már csak nagyjából két hét van, utána ugyanis elő kell készíteni a szükséges dokumentumokat az EU-csúcsra.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy London mostani polgármestere, Sadiq Kahn a hétvégén lemondásra szólította fel elődjét, mostani külügyminiszter Boris Johnsont néhány kijelentése miatt, amelyekben több külföldi nemzetet is megsértett, illetve egy iráni bírósági per kimenetelét is kedvezőtlenül befolyásolta. Ezzel párhuzamosan a Labour vezére, Jeremie Corbyn a hétvégén szintén Johnson kirúgására szólította fel a brit kormányfőt. Így tehát ha May megbukna, kérdés, hogy például valóban Johnson kerülne-e a helyére.

Címlapkép forrása: AFP Fotó Ben Stansall
ferrari_getty_editorial
thyssenkrupp acél_getty_stock
iphone
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Boris Johnson