Túl későn jött rá az Európai Bizottság a magyar közbeszerzési hibákra
Uniós források

Túl későn jött rá az Európai Bizottság a magyar közbeszerzési hibákra

Portfolio
Túl későn vette észre az Európai Bizottság a hibás magyar közbeszerzéseket, de az egy hónappal ezelőtti budapesti látogatásunkkor megbeszéltük ezek kijavításának módját, így "csak azt sajnálom, hogy ilyen későn jöttünk rá ezekre a hibákra" - ismerte el a Bizottság Magyarországgal foglalkozó tisztviselője az Európai Parlament költségvetési szakbizottságának hétfő esti ülésén. Magát az eseményt azért rendezték meg, hogy a szakbizottság tavaly szeptemberi magyarországi látogatásáról készült előzetes jelentést megvitassák. Az anyagból kendőzetlenül kiderült: az EP-delegáció egyes tagjai kiakadtak azon, ahogy egyes magyar fejlesztéseket kiválasztottak uniós támogatásra és új elemként az is benne van: az EP szakbizottsága azt szeretné, ha az Európai Számvevőszék külön jelentést készítene az uniós támogatások magyarországi felhasználásáról.

Nem léptek a magyar hatóságok, így későn kapcsolt az Európai Bizottság

Az Eurológus összefoglalója szerint hétfő este Európai Parlament szakbizottságának ülésén Thomas Bender, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának magyarországi programvégrehajtási egységének vezetője többek között az alábbiakat, aki szintén részt vett a tavaly szeptember 18-20 közötti magyarországi látogatáson:

A magyar hatóságok lehetnének proaktívabbak. Nem kellett volna megvárniuk, hogy az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék találjon hibákat az uniós közbeszerzésekben, és csak utána cselekedniük.

Ezek után Bender azt is hozzáfűzte: ők is látogatást tettek egy hónappal ezelőtt Magyarországon, és a magyar hatóságokkal közösen megállapították, hogy mik azok a formai és tartalmi hibák az eljárásokban, amelyeket javítani kell. Dicsérte a hatóságok készséges együttműködését.

Csak azt sajnálom, hogy ilyen későn jöttünk rá ezekre a hibákra

- jegyezte meg. A Bizottság illetékese egyébként azt is hozzátette: más országokban is találnak bőven szabálytalanságot a közbeszerzéseknél, ebben Magyarország nem kirívó eset.

Nem kirívó eset Magyarország

Azt, hogy Magyarország nem kirívó eset, az EP-jelentés egyik fő kritikája kapcsán is el lehet mondani. A jelentés magyar civil szervezetekre hivatkozva ugyanis kiemeli: Magyarországon az uniós értékhatár feletti közbeszerzések 36%-a egyajánlatos a kiírt feltételek alapján, ami így korlátozott versenyt jelent és teret enged a túlárazásoknak, ami a korrupciós kockázatokat is növeli. Deutsch Tamás, a szakbizottság kormánypárti magyar tagja az összefoglaló szerint a 36%-os arány kapcsán elismerte, hogy erre nem lehet büszke Magyarország, de kiugróan rossz eredménynek azért nem lehet tekinteni, mivel az uniós átlag 24%-os, de a lengyeleknél 46%-os, Cipruson 38%, Szlovéniában szintén 36%.

Túl későn jött rá az Európai Bizottság a magyar közbeszerzési hibákra
Ingeborg Grässle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának vezetője sajtótájékoztatót tart a budapesti Európa Ponton 2017. szeptember 20-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Deutsch egyébként felrótta azt is, hogy tavaly szeptemberi kilencfős látogatásról szóló EP-jelentés nem tartalmaz érdemi hozzáadott értéket, illetve újdonságot, kivéve azt, hogy a szakbizottság külön országspecifikus vizsgálatot kér az Európai Számvevőszéktől a magyarországi uniós forrásfelhasználásról. Az 52 oldalas előzetes jelentéstervezet egyébként valóban nem tartalmaz igazán nagy hozzáadott értéket, az anyag legnagyobb része az egyébként is nyilvánosan elérhető 2007-2013-as, illetve 2014-2020-as uniós forrásszerkezet bemutatásáról, illetve az Operatív Programok allokált forráskereteiről szól, továbbá a tavaly szeptemberi program pontos bemutatásából.

Ezek a legfontosabb összegző megállapítások

Mindezek mellett azért az összegző megállapításokra, illetve egyéb információkra így is érdemes emlékezni, főleg az alábbiakra:
  • Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője az uniós forrásoknak, a bruttó nemzeti összterméke 6,3%-át tették ki ezek a források (igaz az időhatározó nem egyértelmű a jelentésből), az állami beruházásokon belül az uniós források aránya 57%-ot tett ki az elmúlt 5 évben.
  • Az EU-pénzek elköltésével kapcsolatos irányítási és kontroll mechanizmusok az Európai Bizottság megállítása szerint nem átláthatók és magas a döntéshozatallal kapcsolatos korrupciós kockázat.
  • A hatóságok által pályáztatás nélkül támogatott ún. kiemelt projektek aránya nagyon magas 2014-2020-as ciklusban, a 7 évre szóló források több mint felét éri el, és ezért az elmúlt időszakban a Bizottság előírta, hogy minden ilyen projektnél külön alátámasztó dokumentumokat kell készíteni és bemutatni a Monitoring Bizottságoknak
  • A Bizottság auditvizsgálatai szabálytalanságokat találtak a magyar közbeszerzési szabályozásban, elszámolásra nem jogosult költségtételeket is benyújtottak kifizetésre a magyar hatóságok, vagy túlárazott projekteket is. A korrupciós kockázatok magasabbak az EU-pénzből megvalósított közbeszerzéseknél, mint a magyar költségvetési forrásból megvalósítottaknál.
  • Ennek kapcsán a jelentés leszögezi azt is: bár elméletben és a szabályok szintjén léteznek olyan keretek, amik az átlátható közbeszerzési folyamatot segítenék elő, de a gyakorlatban ezek alkalmazása nem mindig történik meg.
  • Az uniós források felhasználása során eddig az EU Csalás Elleni Hivatalától (OLAF) 37 ajánlást kaptak a magyar hatóságok, amelyek közül 8 esetben indult hatóság eljárás és 2 zárult le, az összes többi ügy még folyamatban van. Jelenleg egyébként 14 OLAF-vizsgálat folyik Magyarországon.
  • A magyar hatóságok felől egyébként szintén azt a jelzést kapta az EP szakbizottsága, hogy Magyarország nem kíván csatlakozni a most felállt uniós ügyészséghez, a döntés pedig a politika hatókörébe tartozik, nem a magyar legfőbb ügyészségébe.
  • Az EP ellenőrei számos magyar projektet személyesen is megtekintettek (pl. felcsúti kisvasút, Pesti Vigadó, Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémia, Budapest Szíve program helyszínei), ezekről jellemzően leíró módban állapítják meg a delegáció által ismert/megkapott információkat, illetve a sajtóban megjelent információkat.
  • A felcsúti kisvasút megtekintése kapcsán a hatalmas médiaérdeklődés mellett például azt is rögzítették, hogy a Bizottság nem tud szabálytalan forrásfelhasználásról (nem auditálta se a Bizottság, se az ÁSZ a projektet), de a projektszámlák utolsó részletének kiutalása előtt maga fogja majd ellenőrizni a kötelezően teljesítendő utasforgalmi számok tényleges teljesítését.
  • Még az összegző részben, nem pedig konkrétan ennél a projektnél írja azt a jelentés (de a kapcsolat érezhető), hogy a delegáció egyes tagjait irritálta, ahogy bizonyos projekteket kiválasztottak a magyar hatóságok uniós támogatásra (mennyire van összhangban a felhasznált pénz az elért értékkel, illetve mennyire képes a projekt csökkenteni az egyensúlytalanságokat), de dicsérték a Pesti Vigadó, Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémia területén megvalósult projekteket és azok meggyőző sikerét.
  • A jelentés emlékeztet rá, hogy a 2007-2013-as ciklus uniós pénzeiből még ki nem utalt 6%-nyi rész (1,5 milliárd euró) azzal függ össze, hogy a 13 Operatív Programból 6 esetén vannak még vitás kérdések (KEOP, KÖZOP, TIOP, EKOP, VP, és KMOP) és emiatt ezekben a programokban az érintett kifizetések fel vannak függesztve. Azt, hogy a még fennmaradó 1,5 milliárd euróból mennyit fog végül kiutalni a Bizottság, a vitás kérdések végső elrendezésétől függ.
  • A 25 milliárd eurónyi strukturális és beruházási alapbeli EU-forrásból több mint 1 milliárd eurót tett már ki eddig a pénzügyi korrekcióval, azaz büntetéssel érintett rész (ezek az összegek nem vesztek el, hanem a büntetés elfogadása után Magyarország más projektekre használhatta fel az uniós támogatásokat). 2016-ban az összes EU-tagállam közül Magyarországon volt a legmagasabb a pénzügyi korrekcióval érintett támogatási összeg (211 millió euró).

A parlamenti szakbizottság még nem véglegesítette a beszámolóját a tényfeltáró utazásról, mert álláspontot vár a magyar kormánytól néhány kérdésre, például a Budapest Szíve programmal kapcsolatos visszaélésekről.

Címlapkép forrása: MTI Fotó Máthé Zoltán
európai uniós zászló európai bizottság
FrankfurtTőzsde
pf_elarning-20200329
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
európai uniós zászló európai bizottság