Hálás nekünk az uniós biztos, hogy több pénzt akarunk befizetni az EU-kasszába
Uniós források

Hálás nekünk az uniós biztos, hogy több pénzt akarunk befizetni az EU-kasszába

Portfolio
A visegrádi négyek és négy térségi ország hajlandó a bruttó nemzeti jövedelme eddigi 1%-áról legalább 1,1%-ra, de akár 1,2%-ra is emelni a tagállami befizetési kötelezettségét a 2020 utáni uniós költségvetésbe - ezt jelezte a mai budapesti tanácskozást követő sajtótájékoztatón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. A magyar V4-elnökség nevében tett felajánlásért háláját fejezte ki Günter Öttinger, a büdzsé összeállításáért felelős uniós biztos, aki egyébként nagy kihívások előtt áll a Brexitből eredő költségvetési lyuk és a szaporodó uniós feladatok miatt. Szavai alapján úgy tűnik: nem kell különösebben aggódnia a régiós országoknak amiatt, hogy kemény jogállamisági feltételekhez kötnék az EU-pénzek kifizetését 2020 után és mindketten megállapították, hogy áthidalhatatlan akadályok nincsenek a V4+4 és az Európai Bizottság elképzelései között.
Az Európai Bizottság oldaláról nagy újdonságot és érdemi bejelentést nem tartalmazott a mai tanácskozást követő sajtótájékoztató, hiszen Günter Öttinger még csak előkészítő tárgyalásokra érkezett Budapestre azért, hogy jobban megismerje a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia), illetve a további négy térségi tagállam (Románia, Bulgária, Horvátország, Szlovénia) szempontjait és érdekeit a 2020 utáni uniós költségvetéssel, illetve a kohéziós politikával kapcsolatban.

Azért mindenesetre háláját fejezte ki, hogy a V4+4 formáció nevében Lázár János azt jelezte: kész a 8 tagállam a GNI 1%-áról legalább 1,1%-ára, akár 1,2%-ára is emelni a tagállamok éves befizetési kötelezettségét. Ez ugyanis enyhíti azokat a költségvetési feszültségeket, amelyek a 2020 utántól megszűnő brit költségvetési befizetésekből és abból erednek, hogy közben több más feladatra is jelentős összegeket kell áldoznia a közös kasszának (pl. védelmi politika, migráció).

Lázár egyébként magyar részről a tagállami befizetés megemelésével kapcsolatos hajlandóságot már a január eleji brüsszeli konferenciát is bejelentette. A mai tanácskozás annyiban adott plusz információt, hogy ezt a hajlandóságot mind a nyolc régiós ország együtt is képviseli. Ez persze érthető is, mert közben a pénzáramlás másik oldalán határozottan ragaszkodnak ahhoz, hogy a Közös Agrárpolitika és a Kohéziós politika terén minél több költségvetési forráshoz tudjanak jutni és ezen források fenntartását kiemelten fontosnak nevezte Lázár is.

Öttinger azonban a januári konferenciához hasonlóan most is kijelentette: a Brexit és az új feladatok növekvő forrásigénye miatt két programot kivéve (a kutatás-fejlesztési keretprogram és az Erasmus program) minden egyéb uniós kiadási területnél fennáll a kiadáscsökkentés lehetősége. Ennek mértékéről nem tett konkrét jelzést, de azt kiemelte, hogy a KAP-ban és a Kohéziós Politikában futó fejlesztési programok tartalmának modernizálása szükséges. Emellett azt is szükségesnek nevezte, hogy az ilyen programokból finanszírozott projekteknek európai uniós szinten is minél inkább legyen hozzáadott értéke, mert így lehet takarékosan bánni az adófizetői forrásokkal és közben valódi felzárkózást is elérni.

A felzárkózás kapcsán Lázár is kiemelte, hogy a magyar központi régión kívül (ami már elérte az EU-s fejlettségi átlagot) igenis nagy szükség van még a régiók támogatására, hogy a felzárkózás folyamatos maradhasson. Azt is hangsúlyozta, amit egyébként Öttinger is elismert a januári konferencián, hogy végülis az uniós kohéziós politikával minden tagállam nyert, azaz a nettó befizetők is, mert a térségünkbeli projektekhez kötődő árbevételen keresztül végülis források áramlanak vissza a donor országok cégeihez.

Az tehát a mai egyeztetés alapján is világossá vált, hogy az uniós strukturális és beruházási alapok pénze (környelvben kohéziós politika) meg fog maradni 2020 után is, ezt nyilván az uniós alapszerződések is garantálják. Így a magyar kormány korábbi "riogatása", hogy nem, vagy csak alig lesznek ilyen pénzek, még inkább látszik, hogy túlzottan pesszimista volt. Az viszont továbbra sem látható, hogy ezek a pénzek milyen összegben és milyen szerkezetben fognak majd jönni, de Öttinger szavai alapján úgy tűnik, hogy nem kell annyira félni attól sem, hogy az uniós pénzeket kemény jogállamisági feltételekhez kötik majd. Ez egyébként Öttinger szenior tanácsadójának minapi nyilatkozatából is látszott már, miszerint nem igazán lehet az uniós alapszerződés keretein belül ezt a kérdést hatásosan összekapcsolni, illetve a gyakorlati megvalósítás során is számos akadályba ütköznének azok a nagy nettó tagállamok, akik szorgalmazzák ezt a fajta "árukapcsolást".

Öttinger mindenesetre jelezte, hogy az Európai Bizottság által évente kiadott országspeficikus ajánlások rendszerében maradna majd ennek a témának a kezelése (ott adnak ajánlásokat a tagállamoknak arra, hogy mely területeken milyen gazdaságpolitikai, illetve szabályozói változtatásokat tegyenek meg és ezeket ellenőrzik is). A napokban mindenesetre a lengyelek és a románok is határozottan ellenezték azt, hogy a jogállamisági kérdések és az uniós támogatások kifizetésének kérdését összekössék, a tiltakozás pedig azután jött, hogy ennek a kérdésnek a kidolgozására hivatalosan is felkérték a jogi ügyekért felelős uniós biztost. Öttinger szavai alapján viszont úgy tűnik, nem igazán vannak a jelenlegi uniós alapszerződés keretein belül olyan lehetőségek, hogy ezt meg lehessen tenni. Lázár éppen ezért jelezte válaszában azt, hogy lehet ilyen témákról beszélni, de a Bizottságnak igenis a szerződések keretein belül kell maradnia a kérdés rendezése során.

Ne csökkenjen a két fő támogatás Magyarország alapvető érdeke a kohéziós- és agrárpolitika uniós forrásainak megőrzése, ezért a V4-es országokkal együtt nem támogatja azok csökkentését, ahogyan a magyar munkavállalókat hátrányosan érintő kiküldetési irányelv módosítását is aggályosnak tartja - többek között ezeket hangsúlyozta az NGM közleménye szerint a mai találkozója során Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki hivatalában fogadta délelőtt Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztost, valamint Günther Oettingert, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagját.

A mai tanácskozás után a következő fontos esemény február 23-án lesz Brüsszelben, akkor kerül sor az EU állam- és kormányfőinek informális csúcstalálkozójára, amelyen központi kérdés lesz a 2020 utáni EU-s költségvetés. A hírek szerint ezen az eseménye a Tanács elnöke két kérdést fog feltenni a tagállamoknak és egyébként az látszik, hogy 4-5 tagállam kivételével a többiek is hajlandók 1% fölé emelni a saját befizetésüket. Az eseményen kirajzolódó keretek mentén adják majd meg a vezetők a felhatalmazást a Bizottságnak arra, hogy dolgozza ki a büdzsét. A Bizottság a tervek szerint május végén hozza majd nyilvánosságra a tervet, azaz onnantól kezdődik majd a tárgyalás azon szakasza, amikor már konkrét papír, részletes büdzséterv van az asztalon.

Címlapkép forrása: MTI Fotó Koszticsák Szilárd
wall street_getty
borkai zsolt_győr_mti
Varga Mihály
Szekesfehervar panelbeszelgetes cimlap1500
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Tudatos tervezés és stratégia nélkül nincs tőzsdei siker!
Szekesfehervar panelbeszelgetes cimlap1500