Nagyon durva tervet szellőztettek meg a németek Magyarország ellen
Uniós források

Nagyon durva tervet szellőztettek meg a németek Magyarország ellen

Portfolio
A 2020 utáni EU-s kohéziós támogatásokat az alapvető jogállami keretek meglétéhez kell kötni, és azoknak az országonak a régiói kapnának több pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be - ezt a nagyon kemény következményekkel járó tervet szellőztette meg a napokban Brüsszelben a német kormány a Financial Times mai cikke szerint. A terv megvalósulása alapvetően megváltoztatná azt, amit eddig az EU kohéziós politikája jelentett és a lap szerint a berlini vezetés azon frusztráltságát tükrözi, hogy Magyarország és Lengyelország nem osztozik a menekültválság terhein.
Délután reagált a Financial Times cikkére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve a Bruxinfo is körbekérdezte forrásait:Ha ez a terv valósággá válna, azzal lényegében a hagyományosan nagy nettó befizetőnek számító országok kapnák vissza a legtöbb pénzt az EU-s kasszából, hiszen hozzájuk özönlött a legtöbb menekült, mindez pedig a kelet-közép-európai országok kohéziós forrásainak rovására történne, részben a jogállamisággal kapcsolatos kritikák miatt is.

A Financial Times információi szerint január 25-i dátum szerepel azon a német kormányzati pozíciós papíron, amelyet még múlt hónap végén elkezdtek a németek kiküldeni a többi tagállamnak, de az álláspont még feltételes volt, hiszen az akkor még gőzerővel zajló német koalíciós egyeztetések sikerétől és az új kormány felállásától függött a tartalma. Azóta azonban több jel is van, ami azt támasztja alá, hogy a német kormányzati álláspont tényleg ilyen kemény az ügyben.

A február 7-én létrejött CDU/CSU és SPD német nagykoalíciós alku 177 oldalas szövegében többek között az van benne, hogy
  • minden uniós régió kapjon kohéziós (azaz strukturális és beruházási) támogatást, de
  • nagyon fontosak az Európai Unióban a jogállamisági keretek, az EU alapvető értékeinek betartása és
  • a menekültválság terheiben való osztozás (szolidaritás) is mindenki kötelessége.

Ezeknek az utalásoknak azonban nem voltak kifejtve a részletei, így mindenképpen fontosak az FT mai cikkéből kirajzolódó üzenetek. A lap ráadásul két olyan forrástól tudta meg a sztorit, akik ott voltak az e heti brüsszeli egyeztetéseken, amelyeken előkészülnek az illetékesek a most pénteki informális EU-csúcsra. Azon éppen a 2020 utáni EU-s költségvetés főbb kérdéseiről egyeztetnek.

Az egyik forrás a németek által megszellőztetett terv tartalmáról azt mondta:

ez nem az, amit én kohéziós források alatt értek.

Ez eléggé nyilvánvaló is, hiszen az FT által megszerzett német tervezet olyanokat tartalmaz, hogy

az EU strukturális és beruházási forrásai olyan országokat támogatnának majd, amelyek elfogadták azt a kötelezettséget, hogy befogadjanak és integráljanak nemzetközi védelemben részesíthető, tartózkodási jogot szerzett migránsokat.

Ez tehát azt jelenti, hogy a német terv a gyakorlatban radikálisan eltérítené az elmaradottabb régiók felzárkóztatására kitalált, az uniós szerződésekben rögzített kohéziós politikát (azaz a strukturális és beruházási alapok felhasználását) attól, mint amit az elmúlt években megismertünk és megszoktunk például Magyarországon is. Azoknak az országoknak a régiói kapnának ugyanis több EU-támogatást, melyek több menekültet fogadnak be és például lakóingatlanok építésére, illetve nyelvi és egyéb képzések megszervezésére használhatnák fel az így "eltérített" regionális politikai támogatásokat.

Az FT emlékeztet Angela Merkel német kancellár február 17-i kijelentésére is, miszerint a szolidaritás nem lehet egyirányú utca, azaz a kohéziós forrásokhoz feltételeket is kell kötni, és a menekültválság terheiből adódó kihívások kezelésében mindenkinek részt kell vennie.

A német pozíció komolysága kapcsán érdemes megemlíteni, hogy éppen ma reggel publikált a Politico hasábjain egy közös cikket a német és az olasz pénzügyminiszter. Abban azt szorgalmazták, hogy az eddiginél is hatékonyabban kell elkölteni az uniós kohéziós forrásokat, az európai szinten is közjót, gazdasági növekedést és versenyképességet szolgáló projektekre kell koncentrálni és olyan projektekre kell fordítani a pénzt, amelyek segítenek elérni az Európai Bizottság által évente kiadott országspecifikus ajánlásokat. Arra is utaltak, hogy

a strukturális és beruházási alapok jogosultsági feltételeinél nemcsak az adott régiók egy főre eső GDP-jét kellene figyelembe venni, hanem a régió szociális indikátorait is, amelyek a társadalmi szolidaritást is tükrözik. Utóbbival feltehetően arra utaltak, hogy olyan országok régióinak fizetnének, amelyek befogadtak menekültet, azaz a szolidaritás jelét mutatják. Fontos azonban, hogy a jogállamiságot, mint alapfeltételt nem említették a cikkben az EU-s támogatások kifizethetősége kapcsán.

Egyúttal az is lényeges, hogy mindkét pénzügyminiszter hajlandó az EU-s kassza méretét emelni (többet befizetni), ha a költségvetés valóban az európai közjót szolgálja a fent említett projektek támogatásán keresztül, másrészt hatékonyabb kohéziós politika megvalósítását teszi lehetővé. A téma kapcsán érdemes megjegyezni, hogy éppen a napokban derült ki az is, hogy négy tagállam nem hajlandó a befizetést megemelni a Brexit miatt csökkenő létszámú EU-ra hivatkozva.

A Financial Times mai cikke egyébként feltehetően az egyelőre 120 ezer fős keretű uniós menekültáthelyezési rendszerből fakadó befogadási kötelezettségre utal. Az itthon kvótadöntésnek nevezett intézkedés keretében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadni, de Magyarország hivatalosan ezt nem hajtotta végre az elbukott európai bírósági ítélet után sem, viszont idén év elején nagy figyelmet kapott az a folyamatosan nyilvános adat, hogy tavaly 1291 menekültet részesített nemzetközi védelemben Magyarország, azaz menekültként, oltalmazottként vagy befogadottként ismerte el őket, a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségei miatt.

Az a nagy különbség a két kategória között, hogy míg az EU-kvóta szerinti 1294 legális menekültet Magyarországon kellene letelepíteni (erre utal a német kormányzati anyag is, amelynek költségeire hivatkozva eltérítené a kohéziós forrásokat), addig a Magyarország által nemzetközi védelemben részesített menekültek rögtön elhagyhatják az országot, 90%-uk tavaly meg is tette, így tehát nem itt jár további anyagi és integrációs terhekkel az ő ellátásuk.

A kötelező menekültáthelyezési rendszer kapcsán a 2018. február 16-i állapot szerint Magyarország, Lengyelország és Dánia egyetlen menekültet sem fogadott be a görögöktől és az olaszoktól, míg összesen közel 34 ezer áthelyezés történt meg az EGT-térséget tekintve.

Tegnap egyébként a magyar sajtóban kiszivárgott egy olyan terv, ami a dublini menekültelosztási rendszer átalakításával oda vezetne, hogy Magyarországnak már nem 1294, hanem mintegy 10518 menekültet kellene befogadni
(ez lenne a javaslatban megfogalmazott tisztességes részesedés az ország számára, és erre jönne rá az a befogadási kötelezettség, ha valamely más ország "túlterhelődik" a területén regisztrált menekültek miatt, ekkor ugyanis kötelező és automatikus menekültáthelyezés lépne hatályba a többi tagállamban.) Ha tényleg elfogadják a dublini rendszer ilyen jellegű módosítását például a júniusi EU-csúcson (minősített többséggel, leszavazva Magyarországot), akkor az azt jelenti, a kötelező kvóta teljesítése még nehezebbé válna Magyarországnak, ami a 2020 utáni kohéziós forrásaink megszerzésére még nagyobb veszélyt jelentene.

Az Európai Bizottság egyébként a múlt héten közzétett forgatókönyv elemzésében szintén körbejárta az EU-támogatások jogállamisági feltételekhez kötését, de a regionális támogatások menekültválsággal való összekötése nem szerepelt benne. A regionális politikáért felelős uniós biztos éppen ma publikált egy cikket a Portfolio hasábjain és abban sem szerepel ez az árukapcsolás:Címlapkép forrása: JANEK SKARZYNSKI / AFP
hologram vezető asszisztens
orban viktor uj kozep-europa
élelmiszer étel getty
67-es gyors ut
dpd csarnokepulet market epito
recept kivaltas patika
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
67-es gyors ut