Uniós források
Merkel megint belengette a Magyarországot érintő durva német tervet
Így értékel Tusk
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint az előzetesen vártnál kevesebb ellentmondás övezte azt a kérdést az EU27-ek vezetői által péntek délután tartott informális vitán, hogy2020 után politikai feltételekhez, így a jogállami elvek tiszteletben tartásához vagy menekültek befogadásához kössék az uniós kifizetéseket a tagállamoknak - tudósít a BruxInfo.Kizárólag pozitív reakciókat hallottam
- közölte a csúcsot követően az EiT elnöke egy újságírói kérdésre válaszolva, ami eredetileg azt tudakolta, hogyan reagáltak az állam- és kormányfők Angela Merkel előző napi nyilatkozatára a Bundestagban, ami a feltételesség mellett tört lándzsát.Robert Fico, szlovák kormányfő azonban a felszólalók közül az első között kerek-perec elutasította a politikai feltételek támasztását az uniós költségvetéssel kapcsolatban, és bár arról nem lehet tudbni, hogy hasonlóan tett-e Orbán Viktor is, a magyar pozíció is elutasító.
Mateusz Morawieczki, lengyel miniszterelnök ezzel szemben azzal a feltétellel elfogadhatónak nevezte például a jogállami elvek betartatásának összekapcsolását a kifizetésekkel, ha ennek megítélése objektív elveken alapulna. Donald Tusk sajtótájékoztatóján maga is idézte a lengyel kormány álláspontját, annak szemléltetésére, hogy a vita kevésbé volt késhegyre menő ebben a kérdésben, mint amire előzőleg számítani lehetett. Lengyel források mindezt azzal egészítették ki, hogy a viszonylag megengedő varsói hozzáállás mögött azért az a meggyőződés áll, hogy igazából lehetetlen egy objektív és pártatlan kritériumrendszerrel mérni és számonkérni a teljesítményt ezen a területen.
Mit mond Merkel és Macron?
A 2020 utáni uniós költségvetésben tükröződnie kell, hogy egyes országokra nagyobb migrációs nyomás nehezedik más tagállamoknál - jelentette ki az MTI tudósítása szerint Angela Merkel német kancellár Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők egynapos tanácskozását követően pénteken.A német kancellár szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban esetlegesen tükröződő különbségek nem feltétlenül negatívak, ugyanis a migrációs nyomás miatt többletkiadással küzdő országok szempontjából pozitív előjelűek lehetnek.
Mint elmondta a csúcstalálkozó költségvetésről folytatott megbeszélés során ugyan szóba került, de nem alakult ki vita arról a német javaslatról, amely szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket.
Ezekről itt írtunk:Kijelentette ugyanakkor: véleménye szerint az uniós migrációs politikában való részvételhez kellene kötni a strukturális támogatások kifizetését, ugyanis bizonyos országoknak sokkal inkább érint a bevándorlási hullám, ezért több kiadásuk van az abból adódóan kialakuló válság miatt, mint másoknak. A terhek gyakran az ellátáshoz, elszállásoláshoz, képzéshez, oktatáshoz köthető pluszkiadásokat jelentenek - tette hozzá.
Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök az ülést követően elmondta, meg kell fontolni azt a javaslatot, amely szerint az unió 2020 utáni költségvetésének tükröznie kell az elsőbbséget élvező, migrációs kérdés megoldása melletti elkötelezettséget.
Emmanuel Macron francia elnök a találkozót követően az MTI szerint kijelentette, nyilvánvaló, hogy az uniós strukturális alapoknak nem kell támogatnia azokat az országokat, amelyek nem tisztelik az uniós alapszerződésben foglaltakat. Az adóparadicsomnak számító uniós tagállamokat sem, sem pedig a szociális dömpinget "szervező" kormányokat, amelyek az adóztatás mértékének csökkentésével, illetve a bérekre és a szociális ellátásra vonatkozó szabályok lazításával igyekeznek erősíteni versenyképességüket.
A BruxInfo beszámolója szerint Macron hangsúlyozta, számára elképzelhetetlen az, hogy uniós költségvetésből és forrásokból finanszírozzák a demokratikus alapértékek, köztük a jogállam meggyengítését, vagy a szociális dömpinget.
Ki is mondta, hogy amennyiben ilyen előfordul, akkor annak bizonyos kifizetések felfüggesztését kellene maga után vonnia.
Többórás vita
A pénteki többórás vita - ami az első volt a következő keretköltségvetésről állam- és kormányfői szinten - három fő kérdésről szólt és a jelenlegi szakaszban inkább csak általánosságok és nem konkrét számok körül mozgott. Ezek: a jövendőbeli keretköltségvetés prioritásai, mérete és a pénzügyi vita menetrendje - írja a portál.Donald Tusk szavai szerint az EU27-ek egyetértettek abban, hogy több pénzt fognak költeni az illegális migráció feltartóztatására, védelemre és biztonságra, miként az Erasmus+ programra is. Számos vezető kiállt a kohéziós politika és a közös agrárpolitika folytonossága, továbbá a kutatás és innováció és a pán-európai hálózatok fejlesztése mellett.
"Világos, hogy a prioritások összefüggenek a költségvetés nagyságával, és ebben a kontextusban kezelnünk kell a Brexit által a bevételi oldalon hagyandó űrrel" - hangsúlyozta a lengyel politikus.
Lesznek fájdalmas vágások
Emmanuel Macron sajtótájékoztatóján elismerte, hogy a kohéziós politika és a közös agrárpolitika nem vészelheti át sértetlenül a költségvetési vitát (vagyis a két területre fordítandó források csökkenni fognak), de gyorsan hozzátette, hogy a vágások "nem zúzhatják szét ezt a két politikát".A vágás elkerülhetetlen tényét Jean-Claude Juncker is megerősítette, azzal érvelve, hogy ellenkező esetben más politikai területek büdzséjét kellene 45 százalékkal visszanyesni.
A Politico beszámolója szerint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: az agrár költségvetés és a kohéziós támogatások kisebbek lesznek a következő pénzügyi időszakban.Günther Oettinger, a május elején közzéteendő javaslat gondozója néhány napja közölte, hogy reményei szerint a kurtítás a kohézió és az agrárpolitika büdzséjéből nem lesz több 5-10 százaléknál.
