Össztűz a magyar kormányra? - Újabb kemény német figyelmeztetés érkezett
Uniós források

Össztűz a magyar kormányra? - Újabb kemény német figyelmeztetés érkezett

Portfolio
A 2020 utáni EU-s költségvetés kialakítása körüli nagy kommunikációs zaj részének is tekinthető, de mégis elgondolkodtató, hogy sorozatban harmadik napja nagyon erős figyelmeztetéseket kap Magyarország és Lengyelország kormánya a német vezetőktől. Ma éppen az EU-büdzsé összeállításáért felelős német uniós biztos küldött üzeneteket az informális EU-csúcsra időzítve, aki egyébként Angela Merkel kancellár szoros szövetségese is a CDU-ban.
A hét elején a német kormányzati álláspont szivárgott ki a 2020 utáni tervekről (összekötnék a menekültbefogadás és a regionális politika kérdését, az alapfeltétel pedig a jogállamiság lenne a 2020 utáni pénzek kifizetésénél), aztán tegnapi beszédében Merkel tényleg bemondta, hogy aki több menekültet fogad be, az több EU-pénzt kapjon. Ma pedig a minap Budapesten járt Günter Öttinger küldött erős figyelmeztetéseket Magyarországnak és Lengyelországnak a Süddeutsche Zeitungnak adott rövid nyilatkozatban, igaz, ő inkább a jogállamiság meglétére helyezte a hangsúlyt.

Már a cikk címében is ez a két ország szerepel (ahogy tegnap a Handelsblatt is a két országot emelte ki a Merkel-üzenetek miatt), aztán a cikk felvezetője szerint is elég határozottan ennek a két országnak küldte üzeneteit Öttinger. Az uniós biztos szerint egyes országok azt javasolják, hogy kössék össze az EU alapértékeit (például a jogállamiság meglétét) az uniós költségvetéssel, magyarul csak olyanoknak fizessék ki az EU-támogatásokat, akik ezeknek az alapértékeknek megfelelnek. A cikk szerzői szerint

a jogállamisági problémák miatt lényegében 2020 utáni EU-s forrásvesztésre, a források csökkentésére figyelmeztette az uniós biztos Magyarországot és Lengyelországot,

igaz, a cikk valójában inkább csak a lengyel jogállami helyzettel, és az emiatt decemberben elindult 7-es cikkely szerint eljárással foglalkozik. Öttinger a lengyel helyzet forrásvesztési következményei kapcsán úgy fogalmazott:

Előfordulhat, hogy a 27 tagállam a következő keretköltségvetésről szóló tárgyalásokon egymás szemébe néz és akkor világos lesz: ha ez így folytatódik, akkor ez a (EU-pénzből finanszírozott - a szerk.) beruházások csökkenéséhez vezet.

A cikk szerint mindezek után az üzenet így hangozhat (nem egyértelmű, hogy ezt szó szerint Öttinger mondta így, vagy a szerzők fogalmazzák meg a hallottak alapján az üzenetet, de ettől még erős az üzenet):

Ha magadhoz térsz és bizonyíthatóan az értékrendet, illetve a jogállamiság parancsát állítod a középpontba, akkor mi készen állunk a szolidaritásra (azaz az EU-pénzeken keresztüli felzárkóztatásra - a szerk.).

Öttinger a Brexit által okozott költségvetési lyukról és hosszabb távon az Európai Bizottság határozottabb jogosítványainak szükségességéről is beszélt, de most a fentiek a leginkább érdekesek a két ország számára.

Az elmúlt napok híráramlása alapján úgy tűnik, hogy mind Németország, mind az Európai Bizottság részéről elég határozott üzenetek jönnek arra, hogy a 2020 utáni EU-pénzek folyósításánál a jogállamiság megléte lenne a kívánatos alapfeltétel, és ha ez adott, akkor a strukturális és kohéziós források elosztásánál az eddiginél jóval hangsúlyosabban bejön a képbe az, hogy ki mennyi menekültet fogad(ott) be.

Az jól látszik, hogy Németország nincs egyedül a jogállamiság és a kohéziós támogatások összekapcsolása témájában (bár Merkel nem említette tegnap), más ország is szorgalmazza ezt. Nagy kérdés azonban, hogy lehet-e egy szigorú, de igazságos és mérhető rendszert az uniós alapszerződés keretein belül kidolgozni arra, hogy mi számít jogállamnak és honnantól már nem. Öttinger szenior tanácsadója a közelmúltban egy interjúban elismerte, hogy szerinte nem lehet ilyet kidolgozni a szerződés betartása mellett (pl. a Közös Agrárpolitika forrásai minden tagállamnak járnak, azt nem lehet megtagadni, márpedig a keményebb brüsszeli hozzáállás alapján minden EU-pénzt célszerű lenne felfüggeszteni a jogállami feltételeket megsértőkkel szemben).

Így a fókusz egyre inkább afelé tolódik, amit Merkel is bemondott tegnap: azon országok (régiói) kapnák a több EU-pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be, így tehát ez egyfajta ösztönző elemet vinne be a rendszerbe a politikai feltételeket jelentő jogállamisági kritériumok helyett. Egyelőre erősen kérdéses, hogy az EU-pénzek jogállamisági és menekültügyi feltételekkel való összekötése lehetséges-e, hiszen a 2021-től induló EU-s költségvetést is minden tagállamnak egyhangú döntéssel kell elfogadnia, az ettől esetleg leválasztott jogi szabályrendszert pedig esélyes, hogy a mi régiónk országai szintén igyekeznének megvétózni.

Címlapkép forrása: AFP Fotó John Thys
koronavirus veszélyhelyzet tudnivalók
forint arfolyam
sanghajitozsde
koronavirus orbán viktor
orbanviktor
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. április 21.
A koronavírus és a magyar bankszektor
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
2020. június 10.
Hitelezés 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Hosszú távú befektetés, folyamatos megtakarítás okosan.
európai bizottság_getty_stock