Bejelentették! Brüsszel valóra váltaná a magyar kormány rémálmát
Uniós források

Bejelentették! Brüsszel valóra váltaná a magyar kormány rémálmát

Portfolio
Először az EU történetében politikai feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését - jelentette be ma Günter Öttinger uniós költségvetési biztos a Bruxinfo beszámolója szerint. Egy ilyen elképzelést korábban már sokszor belengettek, aztán kihátráltak belőle, mert nem igazán lehet objektíven megcsinálni, és az EU egységét is veszélybe sodorja. Ha valahogy mégis átvinnék a tervet, az azt jelentené: ha nem független a tagállami kormányoktól az igazságszolgáltatási (bírósági) rendszer, akkor Brüsszel nem fizetné ki az uniós támogatásokat. A mai jelzés első hallásra kifejezetten rossz hír főként Lengyelország és Magyarország számára, hiszen brüsszeli nézőpontból bajok vannak a független igazságszolgáltatással, a jogállami működéssel, és erről elsősorban a lengyelekkel komoly vitákat folytat évek óta az Európai Bizottság. Közben az is jól látszik, hogy a 2020 utáni EU-s költségvetés erősen migrációs fókuszú is lesz, ami szintén feszültségforrás a két ország, illetve a Bizottság viszonyában.
Az Európai Bizottság olyan terven dolgozik, miszerint

a tagállamok bírósági rendszerének függetlennek kell lennie a kormányoktól és ez "elengedhetetlen feltétele" lenne a 2020 utáni EU-s kifizetések folyósításának

- számolt be a Bruxinfo a helyi berlini sajtónak tartott mai Öttinger-eseményről. A hivatalos brüsszeli javaslatot május 2-án be is jelenti majd a Bizottság.

A büdzsé felelősének érvelése szerint az uniós költségvetés felhasználása során számos jogi vita merülhet fel, amelyek elbírálásában főszerep juthat a bíróságoknak. Márpedig az EU-nak képesnek kell lennie a szabálytalanul vagy csalás lévén elköltött pénzek visszakövetelésére, ami pártatlan és független bíróság (ahogy ő fogalmazott, független harmadik hatalom) meglétét feltételezi.

Az uniós biztos hangsúlyozta: ez nem direkt a lengyelek ellen van, akikkel 2,5 éve szinte parttalan vitákat folytat a Bizottság a bírósági rendszer korábbi átalakítása miatt, de mégis van ennek ilyen üzenete. Ebből a szempontból nem lényegtelen: a lengyelek ellen már zajlik az uniós atombombaként nevezett 7-es cikkely szerint eljárás a jogállamisági problémák miatt, amit a Bizottság indított. Érdemes emlékeztetni rá, hogy Magyarország ellen is folyik egy ilyen előkészítő vizsgálat az Európai Parlamentben, amelynek jelentéstervezete szintén kimondta: a jogállamisággal bajok vannak, ráadásul éppen ma szivárgott ki a magyar sajtóban, hogy az igazságügyi tárca alá vonnák valahogy a magyar bírósági rendszert.

Így tehát ezek a folyamatok éppen azt a helyzetet fokoznák, amire hivatkozva 2020 után nem fizetné ki az EU-pénzeket a Bizottság.

Vágnák a kohéziós és agrárkasszát

Öttinger arról a Magyarország számára szintén kedvezőtlen kilátásról is beszélt, hogy az eddigi 70%-ról 60%-ra csökkentenék az uniós költségvetés főösszegének arányában a kohéziós és az agrárkassza együttes méretét, igaz ez nem feltétlenül jelentene nominálisan markáns vágást. Az uniós biztos a Bruxinfo szerint 6%-os vágásról beszélt az agrárkasszánál, miközben a lap 10%-os vágási tervről tud.

Öttinger korábbi jelzése szerint az EU-s költségvetés kiadási főösszege az együttes GNI 1,1-1,2 százalékára emelkedhet a jelenlegi 1 százalékos plafonról. Ha a 7 éves uniós költségvetés keretösszegét 15%-kal megnöveljük, az 1250 milliárd eurót ad ki, amelynek 60%-a 750 milliárd eurót jelent, ez pedig csak 2,5%-kal kevesebb, mint a mostani keretösszeg 70%-a, ami 760 milliárd euró. Így tehát a kohéziós és agrárkassza együttes mérete nominálisan várhatóan csak kicsit csökken, de külön az agrárkasszánál a fentiekben 6-10%-os vágásról vannak infók és az ördög egyébként is a részletekben rejlik. Ahogy korábban már jeleztük, a kohéziós források területi leosztásánál, a jogosultsági feltételeknél vannak olyan tervek, amelyek kedvezőek, illetve kedvezőtlenek is lehetnek például Magyarországnak.

Mit jelentene egy 5%-os vágás Magyarországnak? A 2014-2020 közötti uniós költségvetés a 28 tagállam együttes bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,98%-án alapul, így 1087 milliárd eurót tesz ki a teljes büdzsé és ebből a strukturális és kohéziós, valamint az agrárkassza mérete 73%-ot tesz ki. Ezen a két "ágon" keresztül együtt 34,5 milliárd eurónyi forrás érkezik Magyarországra 2014-2020 között. Ha tehát minden más tényezőt változatlannak vennénk (noha a tagállamok együttes GNI összege eleve nő, és ehhez képest fizetnének be 1% helyett 1,1-1,2%-os "tagdíjat" a tagállamok, közben a Brexit lyukat üt), akkor például 5%-os mechanikus kasszavágás 1,5-2 milliárd eurós forráscsökkenést jelentene Magyarországnak.

Öttinger jelzése szerint a Brexit miatt 2020 után kialakuló évi 12-14 milliárd eurós költségvetési lyukat és az új feladatok miatti többlet kiadásokat fele-fele arányban költségvetési megtakarításokból és megemelt tagállami befizetésekből próbálnák fedezni. A februári költségvetési vitaindító anyaggal összhangban megerősítette, hogy a Bizottság az Easmus + nevű csereprogramra fordított költségvetési források megduplázását és a Horizon 2020-at követő kutatási és innovációs programra jutó források 40-50 százalékos növelését fogja javasolni.

Az már hetek óta ismert volt, hogy a Bizottság május 2-re előrehozta a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló hivatalos javaslatának közzétételét (ami után elindul a tagállamok közötti ádáz vita a részletekről, majd várhatóan 2020-ban egyhangú döntéssel elfogadják a kialkudott kereteket). Korábban hosszú hónapokig két változat futott: 1. jogállamisági feltételekhez kötik a kifizetéseket, 2. mégsem kötik ezekhez, mert nem lehet megcsinálni objektív, minden tagállam számára elfogadható módon. A jelek szerint a Bizottság az első változat mellett dolgozza ki a 2020 utáni büdzsé kereteit. Ehhez egyébként a február 23-i informális EU-csúcs eredménye (nem volt olyan parázs vita róla, mint várták) meg is adta a felhatalmazást és előtte pár nappal Angela Merkel német kancellár is az első változat mellett tette le "voksát".

Fontos, hogy ez csak a Bizottság javaslata, az igazán fajsúlyos kérdések majd az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban, a legfőbb politikai szinten dőlnek el, és lehet, hogy a 2020 utáni EU-költségvetés ügyét összekötik a menekültbefogadási rendszer témájával is. Ez márcsak azért is előfordulhat, mert Öttinger jelzése szerint a migráció (és az ebből következő kiadások) horizontálisan a költségvetés egészébe beépülnek majd 2020 után, és hogy a Bizottság eleve úgy kalibrálja majd a kiadási szinteket, hogy a Frontex, a külső határőrizeti ügynökség, állománya a következő években a jelenlegi 1200 főről több ezer főre nőhet.

Mi is volt februárban és azóta?

A februári informális EU-csúcs előtt három egymást követő napon a magyar és a lengyel kormány több ijesztő jelzést is kapott a német kormány legfelső szintjeiről, részben éppen Öttingertől, aki egyébként Angela Merkel kancellár szoros szövetségese is a CDU-ban.

Előbb a német kormányzati álláspont szivárgott ki a 2020 utáni tervekről (összekötnék a menekültbefogadás és a regionális politika kérdését, az alapfeltétel pedig a jogállamiság lenne a 2020 utáni pénzek kifizetésénél), másnapi beszédében Merkel tényleg bemondta, hogy aki több menekültet fogad be, az több EU-pénzt kapjon (feltételesség). Aztán Günter Öttinger küldött erős figyelmeztetéseket Magyarországnak és Lengyelországnak, igaz, ő inkább a jogállamiság meglétére helyezte a hangsúlyt.

Aztán az informális EU-csúcson megtárgyalták a résztvevők azt a felvetést, hogy 2020 után politikai feltételekhez, így a jogállami elvek tiszteletben tartásához vagy menekültek befogadásához kössék-e az uniós kifizetéseket a tagállamoknak. A csúcstalálkozót értékelve Donald Tusk tanácsi elnök azt mondta: kizárólag pozitív reakciókat hallott arra jogállamiság és az EU-pénzek összekötésének témájában. Az azóta már megbukott Robert Fico, szlovák kormányfő azonban a felszólalók közül az első között kerek-perec elutasította a politikai feltételek támasztását az uniós költségvetéssel kapcsolatban, és bár arról nem lehet tudni, hogy hasonlóan tett-e Orbán Viktor is, a magyar pozíció is elutasító.

Mateusz Morawieczki, új lengyel miniszterelnök ezzel szemben azzal a feltétellel elfogadhatónak nevezte például a jogállami elvek betartatásának összekapcsolását a kifizetésekkel, ha ennek megítélése objektív elveken alapulna. Donald Tusk sajtótájékoztatóján maga is idézte a lengyel kormány álláspontját, annak szemléltetésére, hogy a vita kevésbé volt késhegyre menő ebben a kérdésben, mint amire előzőleg számítani lehetett. Lengyel források mindezt azzal egészítették ki, hogy a viszonylag megengedő varsói hozzáállás mögött azért az a meggyőződés áll, hogy igazából lehetetlen egy objektív és pártatlan kritériumrendszerrel mérni és számonkérni a teljesítményt ezen a területen.

Angela Merkel a csúcstalálkozó kapcsán jelezte: bár szóba került, de nem alakult ki vita arról a német javaslatról, amely szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből (aki több menekültet fogad be, az több pénzt kapjon), illetve betartják-e a jogállamisági elveket.

Emmanuel Macron francia elnök a találkozót követően kijelentette: nyilvánvaló, hogy az uniós strukturális alapoknak nem kell támogatnia azokat az országokat, amelyek nem tisztelik az uniós alapszerződésben foglaltakat.

A februári tématesztelés után a március 20-i határidőig nem tudott megállapodni egymással a lengyel kormány és az Európai Bizottság a korábbi lengyel bírósági reformmal kapcsolatos problémák rendezéséről (ott az igazságügyi tárca alá vonták a bíróságok igazgatását, illetve az Alkotmánybíróságban is voltak kényszernyugdíjazások), csak kis engedményeket tettek a lengyelek. Feltehetően ezek, illetve a magyarországi brüsszeli tapasztalatok is erősítettek azon a bizottsági elhatározáson, hogy úgy dolgozzák ki a 2020 utáni uniós költségvetés kereteit, hogy a jogállamisági feltételekhez, illetve a menekültbefogadási szempontokhoz igazítsák a pénzek elosztási szabályrendszerét. A részleteket tehát majd május 2-án ismerjük meg.

Nagyobb a füstje mint a lángja?

Bár nem tudjuk, hogy Öttinger csapata pontosan min dolgozik és hogyan kívánja elérni a politikai feltételrendszert az EU-pénzek kifizetésénél, de azért nem árt arra figyelmeztetni, hogy az egész ügyhalmaz ijesztőbbnek tűnhet, mint az valójában. Amint ugyanis a februári EU-csúcs körüli kommunikációs zajban egy brüsszeli szakértő alapján megírtuk:

nincs uniós alapszerződésbeli mozgástér a jogállamisággal küzdő tagállamok érdemi szankcionálására az EU-pénzek terén.

Az uniós alapszerződés világosan lefekteti, hogy ha valamely tagállam megsérti az EU alapértékeit és a jogállamiságot, akkor milyen szankciós procedúra (a sokat emlegetett 7-es cikkely) után mit lehet vele szemben tenni. Mivel ez bonyolult és időigényes, ráadásul az érintett tagállamon kívül minden más tagállamnak egyhangúan kell szavaznia a szankciók kérdéséről, ezért csaknem esélytelen, hogy szankciós úton végül az EU-pénzek felfüggesztéséig, megvonásáig eljut a folyamat. Más út pedig nincs, hiszen az sem kivitelezhető, hogy az EU-s alapszerződéssel szembenálló jogszabályokat alkotnak a 2020 utáni uniós büdzsé forrásainak felhasználásához.

A nagy tagállamoknak az a fő motivációja a 2020 utáni büdzsénél, hogy ha már több pénzt hajlandók betenni a közös kasszába, akkor szeretnék is elérni, hogy minden tagállam teljesítse az értékközösség alapelveit, a jogállamiságot és a szolidaritást. Ezeket a célokat, az uniós alapértékeknek való megfelelést és a menekültbefogadásra ösztönzést, úgy tudják elérni a nagy tagállamok az EU-pénzeknél, ha:
  • a strukturális és kohéziós alapokhoz nemrég hozzákötött makrogazdasági feltételrendszert kiterjesztik a jogállamisági feltételek meglétére is
  • új struktúrában új pénzalapo(ka)t hoznak létre a 2020 utáni időkre, amely dedikáltan segítheti a menekültválsággal jobban sújtott régiókat és mellette az Európai Szociális Alap pénzelosztása is erősebb migrációs fókuszt kap.

Az első feltételnél az Európai Bizottságnak megvan a joga arra, hogy egy adott tagállamnál megváltoztathassa az uniós finanszírozás célrendszerét és/vagy csökkenthesse az elérhető források méretét. Így tehát elképzelhető, hogy ezt a makrogazdasági szabályozó rendszert kiterjesztik arra, hogy egy adott országban működik-e a jogállamiság és az igazságszolgáltatási rendszer független-e.

Az érvelés az lehet emögött, hogy az uniós forrásokat akkor használják fel egy tagállamban hatékonyan, ha a jogállam megkérdőjelezhetetlen és az igazságszolgáltatás függetlenül működik.

Ezt a logikát azonban valószínűleg nem lehet áterőltetni arra, hogy akkor hatékonyabb az uniós források felhasználása, ha menekülteket is befogad (az áthelyezési rendszer keretében) az adott ország. A nagy nettó befizetők menekültbefogadással kapcsolatos elvárását úgy lehet átvinni, ha a 2020 utáni költségvetéshez egy új struktúrában új finanszírozási alapo(ka)t hoznak létre, például egy új "menekültalapot".

Amit akkor megírtunk, továbbra is érvényesnek gondoljuk. Ha a fenti megoldások mentén akarja elérni céljait a Bizottság (jogállamiság betartatása és menekültbefogadás szolidaritási alapon) , akkor ezek esetén "inkább ösztönző, mint szankcionáló elemei lennének annak, hogy az EU-forrásokat bizonyos feltételekhez kötik. Ha belegondolunk, ez akár oda is elvezet, hogy jórészt a nagy tagállamok is elérik, amit akarnak (a jogállamiság felé mozdulnak el a problémás tagállamok és közben a nagy nettó befizetők is több pénzt kapnak a hozzájuk beáramló menekültek miatt), másrészt a problémás tagállamok sem esnek el teljesen a felzárkóztatási forrásoktól, de azok mértéke attól is függ majd, hogy mennyiben felelnek meg a jogállamisági és a menekültbefogadási elvárásoknak. Mindez pedig a valóban kemény összecsapás esélyét is csökkenti a nagyobb befizetők és a problémás tagállamok között."
forint200124
koronavirus, mikroszkop
fertőtlenítés budapest koronavírus mti
london vihar
Bika
shutterstock_564998512
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Webinárium
Alapoktól a befektetési, kereskedési ötletekig.
webinárium
Első lépések egy online kereskedési felületen.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
Már bent lenne a rettegetett vírus a sertéstelepeken?! - Ez az igazság