Bejelentették! Brüsszel valóra váltaná a magyar kormány rémálmát
Uniós források

Bejelentették! Brüsszel valóra váltaná a magyar kormány rémálmát

Portfolio
Először az EU történetében politikai feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését - jelentette be ma Günter Öttinger uniós költségvetési biztos a Bruxinfo beszámolója szerint. Egy ilyen elképzelést korábban már sokszor belengettek, aztán kihátráltak belőle, mert nem igazán lehet objektíven megcsinálni, és az EU egységét is veszélybe sodorja. Ha valahogy mégis átvinnék a tervet, az azt jelentené: ha nem független a tagállami kormányoktól az igazságszolgáltatási (bírósági) rendszer, akkor Brüsszel nem fizetné ki az uniós támogatásokat. A mai jelzés első hallásra kifejezetten rossz hír főként Lengyelország és Magyarország számára, hiszen brüsszeli nézőpontból bajok vannak a független igazságszolgáltatással, a jogállami működéssel, és erről elsősorban a lengyelekkel komoly vitákat folytat évek óta az Európai Bizottság. Közben az is jól látszik, hogy a 2020 utáni EU-s költségvetés erősen migrációs fókuszú is lesz, ami szintén feszültségforrás a két ország, illetve a Bizottság viszonyában.
Az Európai Bizottság olyan terven dolgozik, miszerint

a tagállamok bírósági rendszerének függetlennek kell lennie a kormányoktól és ez "elengedhetetlen feltétele" lenne a 2020 utáni EU-s kifizetések folyósításának

- számolt be a Bruxinfo a helyi berlini sajtónak tartott mai Öttinger-eseményről. A hivatalos brüsszeli javaslatot május 2-án be is jelenti majd a Bizottság.

A büdzsé felelősének érvelése szerint az uniós költségvetés felhasználása során számos jogi vita merülhet fel, amelyek elbírálásában főszerep juthat a bíróságoknak. Márpedig az EU-nak képesnek kell lennie a szabálytalanul vagy csalás lévén elköltött pénzek visszakövetelésére, ami pártatlan és független bíróság (ahogy ő fogalmazott, független harmadik hatalom) meglétét feltételezi.

Az uniós biztos hangsúlyozta: ez nem direkt a lengyelek ellen van, akikkel 2,5 éve szinte parttalan vitákat folytat a Bizottság a bírósági rendszer korábbi átalakítása miatt, de mégis van ennek ilyen üzenete. Ebből a szempontból nem lényegtelen: a lengyelek ellen már zajlik az uniós atombombaként nevezett 7-es cikkely szerint eljárás a jogállamisági problémák miatt, amit a Bizottság indított. Érdemes emlékeztetni rá, hogy Magyarország ellen is folyik egy ilyen előkészítő vizsgálat az Európai Parlamentben, amelynek jelentéstervezete szintén kimondta: a jogállamisággal bajok vannak, ráadásul éppen ma szivárgott ki a magyar sajtóban, hogy az igazságügyi tárca alá vonnák valahogy a magyar bírósági rendszert.

Így tehát ezek a folyamatok éppen azt a helyzetet fokoznák, amire hivatkozva 2020 után nem fizetné ki az EU-pénzeket a Bizottság.

Vágnák a kohéziós és agrárkasszát

Öttinger arról a Magyarország számára szintén kedvezőtlen kilátásról is beszélt, hogy az eddigi 70%-ról 60%-ra csökkentenék az uniós költségvetés főösszegének arányában a kohéziós és az agrárkassza együttes méretét, igaz ez nem feltétlenül jelentene nominálisan markáns vágást. Az uniós biztos a Bruxinfo szerint 6%-os vágásról beszélt az agrárkasszánál, miközben a lap 10%-os vágási tervről tud.

Öttinger korábbi jelzése szerint az EU-s költségvetés kiadási főösszege az együttes GNI 1,1-1,2 százalékára emelkedhet a jelenlegi 1 százalékos plafonról. Ha a 7 éves uniós költségvetés keretösszegét 15%-kal megnöveljük, az 1250 milliárd eurót ad ki, amelynek 60%-a 750 milliárd eurót jelent, ez pedig csak 2,5%-kal kevesebb, mint a mostani keretösszeg 70%-a, ami 760 milliárd euró. Így tehát a kohéziós és agrárkassza együttes mérete nominálisan várhatóan csak kicsit csökken, de külön az agrárkasszánál a fentiekben 6-10%-os vágásról vannak infók és az ördög egyébként is a részletekben rejlik. Ahogy korábban már jeleztük, a kohéziós források területi leosztásánál, a jogosultsági feltételeknél vannak olyan tervek, amelyek kedvezőek, illetve kedvezőtlenek is lehetnek például Magyarországnak.

Mit jelentene egy 5%-os vágás Magyarországnak? A 2014-2020 közötti uniós költségvetés a 28 tagállam együttes bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,98%-án alapul, így 1087 milliárd eurót tesz ki a teljes büdzsé és ebből a strukturális és kohéziós, valamint az agrárkassza mérete 73%-ot tesz ki. Ezen a két "ágon" keresztül együtt 34,5 milliárd eurónyi forrás érkezik Magyarországra 2014-2020 között. Ha tehát minden más tényezőt változatlannak vennénk (noha a tagállamok együttes GNI összege eleve nő, és ehhez képest fizetnének be 1% helyett 1,1-1,2%-os "tagdíjat" a tagállamok, közben a Brexit lyukat üt), akkor például 5%-os mechanikus kasszavágás 1,5-2 milliárd eurós forráscsökkenést jelentene Magyarországnak.

Öttinger jelzése szerint a Brexit miatt 2020 után kialakuló évi 12-14 milliárd eurós költségvetési lyukat és az új feladatok miatti többlet kiadásokat fele-fele arányban költségvetési megtakarításokból és megemelt tagállami befizetésekből próbálnák fedezni. A februári költségvetési vitaindító anyaggal összhangban megerősítette, hogy a Bizottság az Easmus + nevű csereprogramra fordított költségvetési források megduplázását és a Horizon 2020-at követő kutatási és innovációs programra jutó források 40-50 százalékos növelését fogja javasolni.

Az már hetek óta ismert volt, hogy a Bizottság május 2-re előrehozta a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló hivatalos javaslatának közzétételét (ami után elindul a tagállamok közötti ádáz vita a részletekről, majd várhatóan 2020-ban egyhangú döntéssel elfogadják a kialkudott kereteket). Korábban hosszú hónapokig két változat futott: 1. jogállamisági feltételekhez kötik a kifizetéseket, 2. mégsem kötik ezekhez, mert nem lehet megcsinálni objektív, minden tagállam számára elfogadható módon. A jelek szerint a Bizottság az első változat mellett dolgozza ki a 2020 utáni büdzsé kereteit. Ehhez egyébként a február 23-i informális EU-csúcs eredménye (nem volt olyan parázs vita róla, mint várták) meg is adta a felhatalmazást és előtte pár nappal Angela Merkel német kancellár is az első változat mellett tette le "voksát".

Fontos, hogy ez csak a Bizottság javaslata, az igazán fajsúlyos kérdések majd az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban, a legfőbb politikai szinten dőlnek el, és lehet, hogy a 2020 utáni EU-költségvetés ügyét összekötik a menekültbefogadási rendszer témájával is. Ez márcsak azért is előfordulhat, mert Öttinger jelzése szerint a migráció (és az ebből következő kiadások) horizontálisan a költségvetés egészébe beépülnek majd 2020 után, és hogy a Bizottság eleve úgy kalibrálja majd a kiadási szinteket, hogy a Frontex, a külső határőrizeti ügynökség, állománya a következő években a jelenlegi 1200 főről több ezer főre nőhet.

Mi is volt februárban és azóta?

A februári informális EU-csúcs előtt három egymást követő napon a magyar és a lengyel kormány több ijesztő jelzést is kapott a német kormány legfelső szintjeiről, részben éppen Öttingertől, aki egyébként Angela Merkel kancellár szoros szövetségese is a CDU-ban.

Előbb a német kormányzati álláspont szivárgott ki a 2020 utáni tervekről (összekötnék a menekültbefogadás és a regionális politika kérdését, az alapfeltétel pedig a jogállamiság lenne a 2020 utáni pénzek kifizetésénél), másnapi beszédében Merkel tényleg bemondta, hogy aki több menekültet fogad be, az több EU-pénzt kapjon (feltételesség). Aztán Günter Öttinger küldött erős figyelmeztetéseket Magyarországnak és Lengyelországnak, igaz, ő inkább a jogállamiság meglétére helyezte a hangsúlyt.

Aztán az informális EU-csúcson megtárgyalták a résztvevők azt a felvetést, hogy 2020 után politikai feltételekhez, így a jogállami elvek tiszteletben tartásához vagy menekültek befogadásához kössék-e az uniós kifizetéseket a tagállamoknak. A csúcstalálkozót értékelve Donald Tusk tanácsi elnök azt mondta: kizárólag pozitív reakciókat hallott arra jogállamiság és az EU-pénzek összekötésének témájában. Az azóta már megbukott Robert Fico, szlovák kormányfő azonban a felszólalók közül az első között kerek-perec elutasította a politikai feltételek támasztását az uniós költségvetéssel kapcsolatban, és bár arról nem lehet tudni, hogy hasonlóan tett-e Orbán Viktor is, a magyar pozíció is elutasító.

Mateusz Morawieczki, új lengyel miniszterelnök ezzel szemben azzal a feltétellel elfogadhatónak nevezte például a jogállami elvek betartatásának összekapcsolását a kifizetésekkel, ha ennek megítélése objektív elveken alapulna. Donald Tusk sajtótájékoztatóján maga is idézte a lengyel kormány álláspontját, annak szemléltetésére, hogy a vita kevésbé volt késhegyre menő ebben a kérdésben, mint amire előzőleg számítani lehetett. Lengyel források mindezt azzal egészítették ki, hogy a viszonylag megengedő varsói hozzáállás mögött azért az a meggyőződés áll, hogy igazából lehetetlen egy objektív és pártatlan kritériumrendszerrel mérni és számonkérni a teljesítményt ezen a területen.

Angela Merkel a csúcstalálkozó kapcsán jelezte: bár szóba került, de nem alakult ki vita arról a német javaslatról, amely szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből (aki több menekültet fogad be, az több pénzt kapjon), illetve betartják-e a jogállamisági elveket.

Emmanuel Macron francia elnök a találkozót követően kijelentette: nyilvánvaló, hogy az uniós strukturális alapoknak nem kell támogatnia azokat az országokat, amelyek nem tisztelik az uniós alapszerződésben foglaltakat.

A februári tématesztelés után a március 20-i határidőig nem tudott megállapodni egymással a lengyel kormány és az Európai Bizottság a korábbi lengyel bírósági reformmal kapcsolatos problémák rendezéséről (ott az igazságügyi tárca alá vonták a bíróságok igazgatását, illetve az Alkotmánybíróságban is voltak kényszernyugdíjazások), csak kis engedményeket tettek a lengyelek. Feltehetően ezek, illetve a magyarországi brüsszeli tapasztalatok is erősítettek azon a bizottsági elhatározáson, hogy úgy dolgozzák ki a 2020 utáni uniós költségvetés kereteit, hogy a jogállamisági feltételekhez, illetve a menekültbefogadási szempontokhoz igazítsák a pénzek elosztási szabályrendszerét. A részleteket tehát majd május 2-án ismerjük meg.

Nagyobb a füstje mint a lángja?

Bár nem tudjuk, hogy Öttinger csapata pontosan min dolgozik és hogyan kívánja elérni a politikai feltételrendszert az EU-pénzek kifizetésénél, de azért nem árt arra figyelmeztetni, hogy az egész ügyhalmaz ijesztőbbnek tűnhet, mint az valójában. Amint ugyanis a februári EU-csúcs körüli kommunikációs zajban egy brüsszeli szakértő alapján megírtuk:

nincs uniós alapszerződésbeli mozgástér a jogállamisággal küzdő tagállamok érdemi szankcionálására az EU-pénzek terén.

Az uniós alapszerződés világosan lefekteti, hogy ha valamely tagállam megsérti az EU alapértékeit és a jogállamiságot, akkor milyen szankciós procedúra (a sokat emlegetett 7-es cikkely) után mit lehet vele szemben tenni. Mivel ez bonyolult és időigényes, ráadásul az érintett tagállamon kívül minden más tagállamnak egyhangúan kell szavaznia a szankciók kérdéséről, ezért csaknem esélytelen, hogy szankciós úton végül az EU-pénzek felfüggesztéséig, megvonásáig eljut a folyamat. Más út pedig nincs, hiszen az sem kivitelezhető, hogy az EU-s alapszerződéssel szembenálló jogszabályokat alkotnak a 2020 utáni uniós büdzsé forrásainak felhasználásához.

A nagy tagállamoknak az a fő motivációja a 2020 utáni büdzsénél, hogy ha már több pénzt hajlandók betenni a közös kasszába, akkor szeretnék is elérni, hogy minden tagállam teljesítse az értékközösség alapelveit, a jogállamiságot és a szolidaritást. Ezeket a célokat, az uniós alapértékeknek való megfelelést és a menekültbefogadásra ösztönzést, úgy tudják elérni a nagy tagállamok az EU-pénzeknél, ha:
  • a strukturális és kohéziós alapokhoz nemrég hozzákötött makrogazdasági feltételrendszert kiterjesztik a jogállamisági feltételek meglétére is
  • új struktúrában új pénzalapo(ka)t hoznak létre a 2020 utáni időkre, amely dedikáltan segítheti a menekültválsággal jobban sújtott régiókat és mellette az Európai Szociális Alap pénzelosztása is erősebb migrációs fókuszt kap.

Az első feltételnél az Európai Bizottságnak megvan a joga arra, hogy egy adott tagállamnál megváltoztathassa az uniós finanszírozás célrendszerét és/vagy csökkenthesse az elérhető források méretét. Így tehát elképzelhető, hogy ezt a makrogazdasági szabályozó rendszert kiterjesztik arra, hogy egy adott országban működik-e a jogállamiság és az igazságszolgáltatási rendszer független-e.

Az érvelés az lehet emögött, hogy az uniós forrásokat akkor használják fel egy tagállamban hatékonyan, ha a jogállam megkérdőjelezhetetlen és az igazságszolgáltatás függetlenül működik.

Ezt a logikát azonban valószínűleg nem lehet áterőltetni arra, hogy akkor hatékonyabb az uniós források felhasználása, ha menekülteket is befogad (az áthelyezési rendszer keretében) az adott ország. A nagy nettó befizetők menekültbefogadással kapcsolatos elvárását úgy lehet átvinni, ha a 2020 utáni költségvetéshez egy új struktúrában új finanszírozási alapo(ka)t hoznak létre, például egy új "menekültalapot".

Amit akkor megírtunk, továbbra is érvényesnek gondoljuk. Ha a fenti megoldások mentén akarja elérni céljait a Bizottság (jogállamiság betartatása és menekültbefogadás szolidaritási alapon) , akkor ezek esetén "inkább ösztönző, mint szankcionáló elemei lennének annak, hogy az EU-forrásokat bizonyos feltételekhez kötik. Ha belegondolunk, ez akár oda is elvezet, hogy jórészt a nagy tagállamok is elérik, amit akarnak (a jogállamiság felé mozdulnak el a problémás tagállamok és közben a nagy nettó befizetők is több pénzt kapnak a hozzájuk beáramló menekültek miatt), másrészt a problémás tagállamok sem esnek el teljesen a felzárkóztatási forrásoktól, de azok mértéke attól is függ majd, hogy mennyiben felelnek meg a jogállamisági és a menekültbefogadási elvárásoknak. Mindez pedig a valóban kemény összecsapás esélyét is csökkenti a nagyobb befizetők és a problémás tagállamok között."
zöld környezet levél
DSZZS20200216016
zöld park shutter
orbán viktor évértékelő
koronavirus
BullvsBear
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
felso-tisza beruhazas hulladek