Bevállalná a kormány a 100 milliárdos büntetést, csak nehogy még nagyobb legyen
Uniós források

Bevállalná a kormány a 100 milliárdos büntetést, csak nehogy még nagyobb legyen

Portfolio
Jobban jön ki Magyarország, ha a 10 százalékos, azaz bő 100 milliárd forintos átalánybüntetést választja, mintha egyenként átvizsgálná a 2014-2020-as uniós ciklus összes eddigi közbeszerzését, mert utóbbi alapján akár sokkal nagyobb pénzügyi büntetés is kijöhetne - véli a 24.hu kormányközeli forrása abban a döntési helyzetben, ami először mutatja meg látványosan, hogy mennyiben szigorodott a mostani uniós ciklusban a brüsszeli pénzek lehívási szabályrendszere az előző ciklushoz képest. Ez a bő 100 milliárd forintos büntetés ugyanis már véglegesnek mondható, nem lehet benyújtani a problémásnak talált fejlesztési számlák helyett más számlákat, hogy le tudjuk hívni a pénzt a brüsszeli kasszából. Cserébe viszont (annyira) nem "bolygatnák" az itthoni fejlesztések körüli rendszerszintű problémákat, igaz a feltárt hibákat ki kell javítani, hogy a jövőben az újabb Brüsszelbe benyújtandó számláknál már ne legyen pénzügyi büntetés.
A 24.hu mai cikke annak a három héttel ezelőtti értesülésnek a részletesebb, projektszintű kibontását takarja, amely szerint az Európai Bizottság auditorai a tavaly őszi közbeszerzési rendszerauditon a huszonkilenc vizsgált projektből huszonnégyben találtak kivetnivalót és az összesen 972 milliárd forintnyi vizsgált projektre több mint 100 milliárd forintnyi pénzügyi büntetés kiszabását tartják indokoltnak.

Ez eleve több, mint a vizsgált projektérték 10%-a. Érdemes azonban emlékeztetni rá, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban az Európai Bizottsággal már úgy megy a pénzügyi elszámolás, hogy az évente kiküldött számlákra csak a számlaérték 90%-át fizeti ki 60 napon belül a testület és a fennmaradó 10%-ot addig visszatartja, amíg a szükséges ellenőrzéseket el nem végzi és biztosítottnak nem látja, hogy a fennmaradó részt is kifizetheti.

A fenti ügyhalmazban tehát valójában nem 10%-os átalánykorrekcióról van szó, hanem arról, hogy ezt a 10%-nyi visszatartott részt már eleve nem fogja kifizetni az Európai Bizottság később sem. Tehát a fenti kormányközeli nyilatkozat alapján erről a támogatási részről inkább lemondani látszik a magyar kormány, nehogy a részletesebb, még több projektet érintő vizsgálat esetleg még több pénzügyi büntetést vonjon maga után.

A lapnak nyilatkozó forrás is erre utal, miszerint a Bizottság által évente visszatartott 10%-nyi pénz ("átalánykorrekció") amolyan diszkontajánlatnak fogható fel, és ha lehetséges, akkor a tagállamok inkább ezt választják, mert macerás a projektek egyenkénti vizsgálata és biztos, hogy azokból végül összességében nagyobb büntetés jön össze.

Ez a lehetőség egyébként elfedi a magyarországi gyorsított uniós forrásfelhasználás egyik következményét, a sok közbeszerzési hibát, szabálytalanságot, mert nem lenne részletesebb vizsgálat, hogy hol történtek esetleg szándékos diszkrimináció mentén közbeszerzési visszaélések.

A 24.hu által megírt részletes esetek döntő részében ugyanis erről van szó: indokolatlan közbeszerzési szűkítésekről, elmaradt nyílt eljárás meghirdetésről, egyéb olyan szabálytalanságokról, amelyek a verseny szűkítésén keresztül a közpénz hatékony felhasználásának elvét is sérthették.

Mindez egyébként úgy történt, hogy három minisztérium kiszervezte közbeszerzési tanácsadó cégeknek (konzorciumaiknak) a futószalagon kiírt közbeszerzések ellenőrzését. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a cégeknek (konzorciumoknak) is feladata lett volna, hogy kiszűrjék a különféle közbeszerzési szabálytalanságokat a Miniszterelnökségen működő közbeszerzési felügyeleti főosztály mellett, de nem tették és ezért talált most a mintába kiválasztott 29-ből 24 projektnél problémákat a 2017. őszi közbeszerzési rendszeraudit. Az összesen 972 milliárd forintnyi szerződési értékű projektminta oroszlánrészét, több mint felét infrastruktúrafejlesztés, út-, vasút-, illetve vízügyi beruházások közül válogatták össze.

A 24.hu ezek közül csak az alábbi projektekről írt részleteket mai cikkében, ebből állítottunk össze egy táblázatot. A cikk nem tért ki arra, hogy idén május közepén volt egy másik, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot (EUTAF) érintő rendszeraudit is. Amint megírtuk: ez azért is lényeges, mert eddig a Brüsszelbe kiküldött (most rendszerszinten problémásnak talált) számlákat az EUTAF is jóváhagyta, hogy kiküldhessük, de

ha az EUTAF is esetleg rossz értékelési besorolást kapna a közelmúltbeli audit alapján, akkor az bizony azzal járna, hogy ellehetetlenülne, hogy Magyarország jó időre bármilyen fejlesztési számlát is kiküldhessen Brüsszelbe forráslehívás céljából.



Bevállalná a kormány a 100 milliárdos büntetést, csak nehogy még nagyobb legyen
Címlapkép forrása: MTI/EPA Olivier Hoslet
GettyImages-618656563
mcdonald's
bigben
boeing 737 max
1,5 év tanulás után már 500 ezres álomfizetés jár az informatikusoknak
nyse tőzsde usa részvény
fehér ház getty stock
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
B11986CB-992B-864C-AC57-1B78C043F576