Példátlan döntést hoztunk, így nem bukik még több pénzt Magyarország
Uniós források

Példátlan döntést hoztunk, így nem bukik még több pénzt Magyarország

Ha nem hozzuk meg az Európai Unió történetében példátlan döntést a pénzügyi veszteség korlátozására, akkor például Magyarország a maximális 24%-nál jóval több uniós felzárkóztatási és agrárforrást is elveszíthetne a 2020 utáni költségvetésben a mostani ciklushoz képest - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marc Lemaitre. Az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának (DG Regio) múlt héten Budapesten járt főigazgatója emlékeztetett: hazánk a mostani ciklusban minden tagállamnál és így a gazdasági fejlettsége által indokoltnál magasabb GDP-arányos támogatást kap, és ezért jár kifejezetten jól az új korlátozó szabállyal. A főigazgató cáfolta, hogy a Bizottság az új költségvetési javaslattal meg akarná bünteti Magyarországot a menekültválságbeli hozzáállása miatt, miközben elismerte, hogy több mostani uniós programban olyan súlyosnak látja a problémákat, hogy egyelőre nem fizethetik ki Brüsszelből a támogatásokat és a viták mielőbbi rendezése érdekében figyelmeztető leveleket is kiküldtek a magyar hatóságok számára.
Marc Lemaitre a budapesti látogatása során előadást tartott a 2021-2027-es uniós költségvetési javaslatról és arról, hogy hogyan jött ki a reálértelemben 24%-os támogatáscsökkentési javaslat Magyarország számára. Aztán a magyar hatóságokkal egyeztetett a vitás kérdésekről, amely után a jelek szerint a hatóságok máris fontos döntést hoztak a kiszervezett közbeszerzés-ellenőrzés terén. Ennek a látogatásnak a keretében készült a most közölt interjú.


Portfolio: Néhány magyarországi szakértő és politikus büntetésnek látja az Európai Bizottság 2021-2027-es költségvetési javaslatát részben Magyarország migrációs válságkezeléssel kapcsolatos hozzáállása és stratégiája miatt, részben pedig amiatt, hogy Magyarország az utóbbi 5-10 évben egészen jól teljesített az egy főre jutó GDP terén. Ön hogyan látja ezeket a kritikákat? Van valóságalapjuk, vagy egészen más okokkal magyarázható a költségvetési javaslat?



Példátlan döntést hoztunk, így nem bukik még több pénzt Magyarország
Marc Lemaitre: A Bizottság határozottan visszautasítja a büntetéssel kapcsolatos megjegyzéseket. A Bizottság azon dolgozik, hogy az EU és minden tagállam számára együttesen a lehető legjobb javaslatokat tegyük le az asztalra, ez vezérelt bennünket. A javaslatok kidolgozása extrém nehéz környezetben történt meg. Először is számolnunk kellett Nagy-Britannia várható kilépésével az EU-ból, ami azt jelenti, hogy az EU a GDP-je 15%-át elveszíti, azaz az EU jelentősen szegényebbé válik majd. Így tehát ez kihívás, hogy a következő költségvetést ehhez a realitáshoz hozzáigazítsuk, és több befizetést kérjünk a tagállamoktól a büdzsébe. Ez nem annyira könnyű.

Másodszor pedig azzal a jelentős nehézséggel is szembe kellett néznünk, hogy új igények is megfogalmazódtak a költségvetésben. Így például az ön által is említett migrációs politikánk, és hogy arra mennyire vagyunk felkészülve. A Bizottság folyamatosan azon dolgozik ennek a nehéz kérdésnek a kapcsán, hogy hogyan tud egy közös, konszolidált megközelítést kialakítani a tagállamok között a migrációs nyomás kezeléséről, hogyan kezelje a menedékkérelmeket a jövőben és azt gondolom, hogy ezeken a területeken jelentős előrelépést sikerült elérni a közelmúltban.

Mi nem mondjuk azt, hogy egyik, vagy másik tagállamnak miben van igaza és miben nincs, mert ez egy bonyolult kérdés és mi a konszenzus kialakításán dolgozunk.

Úgy gondoljuk, hogy a kidolgozott javaslataink iránya konszenzuson alapul. A közös külső határvédelmet szorgalmazzuk, támogatjuk a tagállamok azon erőfeszítéseit, hogy visszafordítsák az illegális bevándorlókat, ha a menedékkérelmüket visszautasították, és megpróbálunk különbséget tenni a migrációs nyomást kiváltó tényezők között, így beruházásokat valósítunk meg azokban az afrikai és ázsiai térségekben, ahonnan a migráció kiindul. Ezért tettünk javaslatot arra, hogy az EU költségvetésében növeljük meg az ilyen célokra szánt források méretét. Így tehát nincs alapja azoknak a megjegyzéseknek, amelyek szerint a Bizottság valamiféle büntetést alkalmazna, vagy visszavágna egyes tagállamok pozíciója miatt.

Ahogy említettem, egyesek Magyarország jó teljesítményével is összekötik a büntetés kérdését. Ezt hogyan kommentálná?

Mielőtt a hivatalos javaslatunkat megfogalmaztuk, fel kellett mérnünk azt, hogy a Brexit után mennyivel több pénzt tudunk kérni a tagállamoktól, hogy az új kiadási igényeket fedezni tudjuk, illetve mennyivel faraghatunk a már meglévő költségvetési kiadásokon. A Bizottság javaslata ennek a két iránynak valahol a közepén helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy demonstrálni akartuk: egyes új igényeket bizonyos területeken költségvetési vágásokból igyekszünk fedezni, utóbbi főként a Közös Agrárpolitikát és a Kohéziós Politikát érinti. És mindez fokozottan érvényes a Kohéziós Politikára, amit csökkenteni szeretnénk. Reálértelemben (2018-as árakon a szerk.) a Kohéziós Politika költségvetése 10%-kal csökkenne, de ha nominálisan nézzük, akkor a csökkenés mértéke jóval kisebb lesz.

Alapesetben az egyes tagállamok számára a kohéziós politikai "borítékok" mértékét az egy főre eső GDP alapján határozzuk meg és ez a jövőben is így lesz. Magyarország valóban előrelépést ért el az egy főre jutó GDP terén a 7 évvel ezelőtti helyzethez képest, közeledett az EU átlagához. Vannak azonban tagállamok, amelyeket drámai mértékben sújtott a gazdasági válság. Görögország erre a legjobb példa, de Spanyolország és Olaszország is jelentősen rontott a helyzetén az EU-átlaghoz képest. Így tehát ezekre a nagyon eltérő fejleményekre tekintettel kellett lennünk, és közben arra is törekednünk kellett, nehogy túl brutális legyen az átmenet a mostaniból a következő időszaki uniós költségvetésbe. Ezért javasoltunk egy biztonsági hálót, ami azt jelenti, hogy egyetlen tagállam sem veszíthet 24%-nál többet reálértelemben a mostani költségvetési időszakhoz képest.

Fontos tudni, hogy ez példátlan intézkedés, mert a múltban 24%-nál több pénzt is veszíthettek a tagállamok az egyik költségvetési időszakról a másikra, és voltak is erre példák.

Az egyik ilyen Görögország, amely a mostani költségvetési ciklusban 30%-nál nagyobbat bukott az előző ciklushoz képest. Így tehát azt gondoljuk, hogy a legjobb javaslatot tudtuk letenni az asztalra egy nagyon nehéz helyzetben.

Magyarország kapcsán érdemes megnézni, hogy a kohéziós források terén milyen utat járt be. Magyarország mind a 2007-2013-as, mind a 2014-2020-as uniós ciklusban a legnagyobb támogatást kapta a GDP-jéhez képest az összes tagállam között, beleértve tehát a szegényebb tagállamokat is.

A 2007-2013-as ciklusban az akkori szabályok szerint a kohéziós forrásokhoz számító vidékfejlesztési forrásokkal együtt a GDP-je 4%-át kitevő támogatást kapta. A mostani ciklusban a GDP-je több mint 2,6%-át kapja a kohéziós forrásokból. Ahogy már jeleztem: ez a legmagasabb arány az összes tagállam között és ehhez a legmagasabb arányhoz képest határoznánk meg 24%-ban a maximális forráscsökkenés mértékét.

Ez pedig azt jelenti, hogy még a következő költségvetési periódusban is több támogatást kapna Magyarország, mint ami alapesetben az új javaslatunkból következne.

Egy Magyarországhoz hasonló fejlettségű ország esetén - és Lengyelország ilyen - a normál támogatási szint 1,55% lenne, de Magyarország - köszönhetően ennek a védőhálónak - még mindig 1,7%-os támogatást fog kapni, azaz nagyjából 10%-kal többet, mint Lengyelország.

(Fontos, hogy a 24%-os korlátot nem a GDP-arányában elérhető források mértéke kapcsán építik be, mert a 2,6%-ról 1,7%-ra esés nagyobb 24%-nál, hanem a két ciklusban elérhető kohéziós források volumenénél építik be. Mivel időközben a magyar GDP várhatóan dinamikusan nő, ezért lehet nagyobb a 24%-os korlátnál a GDP-arányos esés mértéke - a szerk.)

Említette a tagállami borítékok kérdését, amelyet a tagállamok fejlettségi szintje alapján kalkulálnak. Alapesetben a kevésbé fejlett tagállamok azok, amelyek az egy főre jutó GDP alapján az EU-átlag 60-65%-a közé tartoznak, de ha jól tudom, a következő uniós ciklusban mindössze Lettország esik majd bele ebbe a tartományba. Magyarország és Lengyelország viszont csak 1-2%-ponttal lóg ki felfelé ebből a tartományból, így ebből adódik a kérdésem: volt-e bármilyen szándék a Bizottságban arra, hogy úgy határozzák meg ezt a tartományt, hogy Magyarország kimaradjon belőle és így ne kaphasson olyan bőkezű támogatást a következő ciklusban, vagy egyszerűen csak így jöttek ki a számok és nem volt mögötte semmiféle szándék?

Arra tettünk javaslatot, hogy térjünk vissza a 2007-2013-as ciklus elvéhez, miszerint minél szegényebb az adott tagállam, annál több támogatást kaphasson a GDP-je arányában. Ezzel együtt persze még előfordulhat, hogy egy-egy tagállam kevesebbet kap egy főre vetítve euróban. A mostani ciklusban ezt az elvet nem alkalmaztuk, ezért minden tagállam a GDP arányában 2,35%-ot kapott, kivéve a többet kapó Magyarországot és a három balti tagállamot.

Vissza akartunk tehát térni az igazságosabb logikához és ez az 5 százalékos lépésköz valójában egy ösztönző arra, ami már a 2007-2013-as ciklusban jól működött.

De természetesen az összes költségvetési igényt egyszerre kell nézni, miközben egyébként 10%-os vágás van a (kohéziós) költségvetésben. Ezek miatt azt szerettük volna elérni, hogy a végső megoldás minden tagállam számára igazságos legyen.

Nyilvánvalóan az igazságosság kérdése függ attól, hogy éppen ki mondja ezt a javaslatról, de mi nagyon objektíven azt tudjuk mondani, hogy a mi javaslatunk nagyon igazságos. Összességében tehát három kategóriát javasoltunk a tagállami borítékok felső korlátjára: egyet a 60% alatti fejlettségű országoknak, egyet a 60-65% közötti fejlettségűeknek és egyet a 65% feletti tagállamoknak.

Valójában ez az első eset, hogy Lettország több támogatást fog kapni a GDP-je arányában Magyarországnál. Egészen idáig mindig kevesebbet kapott, noha sokkal szegényebb volt Magyarországnál.

Így tehát igazságosnak látjuk a javaslatunkat, és egyáltalán nincs benne büntetőelem, vagy bármilyen inkorrekt megoldás egyik, vagy másik tagállammal szemmel.

Példátlan döntést hoztunk, így nem bukik még több pénzt Magyarország
Lát arra bármilyen esélyt, hogy a magyar pozíció egy kicsit javuljon ahhoz képest, mint amit a Bizottság javasolt, tehát a 24%-osnál kisebb legyen a vágás a kohéziós és az agrárforrásoknál?

A költségvetési tárgyalások még csak most kezdődnek el és rendkívül nehéz megjósolni, hogy mi lesz ezeknek a nagyon bonyolult egyeztetéseknek a kimenetele. Minden tagállam kohéziós és agrárkasszájának mérete számára meghatározó fontosságú lesz az, hogy mekkora lesz végül az egész uniós költségvetés mérete, hiszen tudjuk, hogy számos tagállam nem akar annyival hozzájárulni a költségvetéshez (mint amennyit a Bizottság javasol - a szerk.), így lesz arra irányuló nyomás, hogy csökkenjen a költségvetés ahhoz képest, mint amit a Bizottság javasol.

Azt gondolom, hogy a tagállamok egy másik csoportja erősen védeni fogja a Közös Agrárpolitikát és a Kohéziós Politikát, így meg kell várnunk, hogy mit hoznak a tárgyalások, beleértve azt is, hogy a különböző területeken a tagállamok közötti egyensúly merrefele billen el.

Csak azt a tényt mondhatom, hogy Magyarország a mostani ciklusban javította a pozícióját a kohéziós politika terén a Bizottság eredeti javaslatához képest. Így tehát egy újabb ilyen eredmény nem lenne példa nélküli, de úgy gondolom, hogy most lehetetlen megjósolni a tárgyalások dinamikáját és végső eredményét.

A Bizottság költségvetési javaslata egy új jogállamisági keretrendszert is tartalmaz 2020 utánra, ami lehetőséget adna a Bizottság kezébe, hogy ha egy adott tagállamban problémát lát a jogállamiság terén, akkor felfüggesztheti a tagállam felé a kifizetéseket és ezt a döntést csak fordított minősített többségű szavazással lehetne felülírni az állam- és kormányfőket tömörítő Tanácsban. Mi lenne ebben a javaslatban valóban az újdonság, tekintettel arra, hogy a Bizottságnak már a mostani ciklus költségvetési végrehajtási szabályzata alapján is van lehetősége arra, hogy felfüggesszen forrásokat, ha valóban nagyon szigorúan veszi ezeket a szabályokat? Miért lehetne érzékeny az új jogállamisági keretrendszer például Magyarország számára?

A Bizottság a felelős az uniós költségvetési források védelméért és a büdzsé megfelelő lebonyolításáért, de arra a következtetésre jutottunk, hogy hiányzik még egy elem az eszköztárunkból. Számos uniós keretet megosztott menedzsment rendszerben osztunk el, ami azt jelenti, hogy a tagállamok nemzeti hatóságai hoznak sok egyedi döntést, például melyik projekt nyerjen és melyik kapjon forrást. Ennek nyomán biztosnak kell lennünk abban, hogy ha egy esélyes kedvezményezett, vagy egy kedvezményezett azt érzi, sérültek a jogai, akkor fordulhasson a jól működő tagállami igazságszolgáltatási rendszerhez, ahol be tudja nyújtani a keresetét.

Ezt tehát alapvető alkotóelemnek tartjuk egy jól működő rendszerhez, ami biztosítani tudja az uniós költségvetés megfelelő lebonyolítását.

Éppen ezt javasoljuk tehát, miszerint a Bizottság felfüggeszthesse a tagállam felé a forrásokat, ha az igazságszolgáltatási rendszerének függetlensége kétséges, és nemcsak a Bizottság vonja kétségbe, hanem olyan nemzetközi szervezetek is, amelyek elemzik a helyzetet, mint például a Velencei Bizottság.

Ezek lennének tehát azok az objektív feltételek a keretrendszerben, amelyeket például Magyarország is erősen szorgalmaz?

Igen, így van. Nemcsak a Bizottság véleménye számítana. Számos olyan egy irányba mutató tényezőt kellene figyelembe venni a döntéshez, amelyek alapján jogosan kétségbe lehetne vonni, hogy a tagállam igazságszolgáltatási rendszerének függetlensége nem garantált. Ilyen esetekben a jövőben a Bizottság a tagállam felé a források kifizetésének felfüggesztésére tenne javaslatot. Ahogy említette, az ügyet a Tanács felügyelné, azaz a tagállamok saját maguk felülbírálhatnák a Bizottság döntését, ha a benyújtott bizonyítékok alapján nem lennének meggyőződve a döntés helyességéről.

Ezt a jogállamisági eljárást nem szabad összetéveszteni az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárással, amely arra hivatott, hogy az EU alapértékeit védje.

Ez utóbbi egy sokkal szélesebb cikk és nincs is köze az uniós költségvetéshez. A 7-es cikk szerinti eljárás egyébként halad tovább Lengyelországgal szemben jogállamisági kérdésekben.

Úgy tudom, hogy ezekben a napokban (az interjú 2018. július 17-én készült, további részletek alább - a szerk.) a regionális támogatásokért, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős főigazgatóságok ún. figyelmeztető leveleket küldtek a magyar hatóságoknak. Miért küldték ki ezeket a leveleket és mi a helyzet, mire számíthat Magyarország?

A kohéziós politikát jórészt a tagállamok saját maguk bonyolítják le saját maguk által felállított Irányító Hatóságokkal, a tagállamok alakítják ki a kontroll mechanizmusokat is és van Audit Hatóság is. A Bizottságnak közben saját magának kell gondoskodnia arról, hogy miden költségvetési szabályt betartanak a tagállamokban, így megvizsgálja az Audit Hatóság munkáját is, amely olykor talál gyengeségeket az irányítási rendszerben, olykor viszont maga a Bizottság talál gyengeségeket, amelyeket a nemzeti rendszerben nem észleltek.

A magyar helyzetben semmi rendkívüli nincs, számos más tagállamban is megtörténik ez. Magyarországon több Operatív Programban is problémákat találtunk.

Ezek egy része közbeszerzésekhez kötődik, más részük pedig a közbeszerzéseket megelőző projekt kiválasztási módokhoz. Így tehát ezeket a problémákat a szokásos módon kezeljük.

Figyelmeztető leveleket küldtünk ki a magyar hatóságoknak, amelyekben felhívtuk a figyelmet azokra a gyengeségekre, amelyeket látunk és egyúttal azt is jeleztük, hogy mit kellene tenni ezen gyengeségek orvoslására. Ma arról állapodtunk meg a magyar hatóságokkal, hogy intenzívebbé kell tenni az ezekről a kérdésekről folyó vizsgálatot és párbeszédet.

Ma el is kezdtünk azon dolgozni, hogy ezeket a kérdéseket minél hamarabb meg lehessen oldani, mivel az az igazság, hogy ha ilyen helyzettel állunk szemben, akkor nem folytathatjuk a támogatások kifizetését a megszokott módon.

Emiatt közös érdekünk, hogy a problémás ügyeket minél hamarabb megpróbáljuk megoldani.

Arról, hogy milyen jellegű figyelmeztető leveleket kaptak az elmúlt két hét során a magyar hatóságok az Európai Bizottságtól, és mi azok tétje, egy tegnapi cikkünkben külön már írtunk:
máv0921
Autóbaleset
online bolt_shutter
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
brexit0115
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
vargamihaly0921