Nagy a veszélye, hogy 2022 előtt nem tud Magyarország az új EU-pénzből költeni
Uniós források

Nagy a veszélye, hogy 2022 előtt nem tud Magyarország az új EU-pénzből költeni

Portfolio
Az európai állam- és kormányfők láthatóan nem készek arra, hogy a 2020 utáni uniós költségvetést még a mostani Európai Parlament mandátuma, azaz 2019 májusa előtt elfogadják, így mindebből reálisan az következik, hogy 2022 előtt nem nagyon tudnak a tagállamok az új EU-büdzséből pénzt költeni - mutatott rá a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának Általános Politikai Igazgatósága vezetője.
Ezt a magyar gazdaság középtávú pályája, növekedése és az új EU-pályázatok szempontjából lényeges dátumot abból vezette le az igazgató, hogy:
  • legkésőbb jövő januárig kellene elfogadni a 2021-2027-es új EU-s keretköltségvetés fő számait és a részletszabályait (pl. a jogállamisági kritériumrendszer kereteit) egyhangú döntéssel az Európai Tanácsnak, hogy pár hónap alatt az Európai Parlament is még hozzájárulását tudja adni ehhez 2019. májusa előtt. Márpedig most az látszik, hogy erre nincs ambíciója a legtöbb állam- és kormányfőnek, ráadásul a gyors döntést az is kétségessé teszi, hogy éppen a következő hónapokban kell dönteni a Brexit végső kereteiről is.
  • ha tehát az új keretköltségvetésről szóló EU Tanácsi döntés átcsúszik az új Parlament mandátuma idejére, akkor jó esetben még az EU Tanács elnöke (Donald Tusk) mandátumának jövő novemberi lejárata előtt lehetne elfogadtatni egyhangú döntéssel a keretköltségvetés fő szabályait. Ha pedig ez sikerülne, akkor az új EP jóváhagyó döntése után az új költségvetés összes szakpolitikai rendeletének (végrehajtási részletszabályának) kidolgozása és elfogadása 2020-ra átcsúszik.
  • Ebből az következik Iván Gábor meglátása szerint, mint ami a mostani 2014-2020-as ciklusnál is volt, miszerint a ciklus első éve még a részletek kidolgozásával és a tagállami Partnerségi Megállapodások megkötésével, Operatív Programok elfogadtatásával fog elmenni, így úgy látja: "nagy a valószínűsége annak, hogy 2021-ben nem nagyon tudnak pénzt költeni a tagállamok" az új keretből, csak a mostani keretből. (Ez ugye azért lehet problémás Magyarország számára, mert a mostani ciklus pénzeinek döntő részét a kormány idehaza 2020-ig kifizeti, miközben érdemi új kifizetések még itthon is csak 2022 körültől tudnának megindulni az új keret terére, így kialakulhat egy 1-2 évig tartó EU-s forrásínséges periódus, ami a gazdasági növekedést jelentősen visszafoghatja és amely kimenet veszélyére már számos cikkünkben felhívtuk a figyelmet - a szerk.)


Iván Gábor további fontos témákban is megosztotta gondolatait, tapasztalatait:
  • Még mindig nem látjuk, hogy októberig lesz-e végleges Brexit-megállapodás és így nem tudni, hogy a 2019. márciusi jogi kilépés után a britek mikor lépnek ki a gyakorlatban az EU-ból. Emellett rengeteg nyitott kérdés van még (mennyit és mikor fizetnek be a költségvetésbe, stb.)
  • Nagy vita zajlik az euróövezet jövőjéről, pontosabban arról a dilemmáról, hogy előbb a kockázatokat kell csökkenteni, és utána megosztani, vagy fordítva, illetve a közös költségvetési kapacitás kell-e az EU-büdzsébe.
  • A migráció kapcsán is ádáz viták zajlanak a tagállamok között, leginkább a szolidaritás és felelősségvállalás síkján.
  • A 7-es cikk szerinti lengyel és esetleges magyar eljárás (aminek megindításáról jövő héten szavaz az Európai Parlament) is összefügg a következő uniós költségvetéssel, mert azokban az országokban, ahol a jogállamiság megkérdőjeleződik, ott ez a jelenség kihatással lehet a következő uniós költségvetésben a kifizetésekre (jogállamisági kérdésekhez kötnék a 2020 utáni EU-pénzek kifizethetőségét).
  • Rámutatott, hogy az Európai Bizottság által a 2020 utáni keretköltségvetés kapcsán bemutatott jogállamisági kritériumrendszerről rendes jogalkotási keretekben kell majd dönteni (a Tanács és a Parlament is dönt), ami azt is jelenti, hogy ezzel a Parlament szerepe jelentően megnövekedett a keretköltségvetés (MFF) elfogadásában, ami véleménye szerint nem szerencsés.
  • Arra is rámutatott, hogy az MFF összes feltételéről és részletes kritériumairól (tehát a jogállamiságiról is) az állam- és kormányfők döntenek egyhangúan, és majd eztán erősíti meg formálisan a döntést az Általános Ügyek Tanácsa (minősített többségi szavazással). Az MFF-hez kapcsolódó 50 szakpolitikai rendeletről együttdöntési eljárás keretében határoznak az uniós intézmények.

Az EU-pénzekről az EIB Csoport szemszögéből

Baranyay László, az Európai Beruházási Bank alelnöke előadásában a bank sokrétű tevékenységének is világszinten is jelentős szerepének bemutatása során többek között az alábbiakat emelte ki:
  • eddig összesen 21,6 milliárd eurót kellett befizetnie a tagállamoknak a 243 milliárd eurós jegyzett tőkéből, Magyarország súlya a 165 millió eurós befizetéssel mindössze 0,72%
  • több mint 580 milliárd eurónyi hitelt helyezett ki világszerte az EIB Csoport (a szabályok szerint ennek legalább 90%-át az EU-n belül kell), de a figyelőlistán mindössze 5 milliárd eurónyi hitel van, és az eddig megképzett céltartalék mindössze 500 millió euró, azaz kifejezetten alacsonyak a bank működésével kapcsolatos kockázatok.
  • A kihelyezett hitelek átlagos futamideje 5 éves, de olykor lényegesen hosszabb. Projekt esetén normál esetben 50%-ig finanszíroz a bank, rendkívüli esetben 100%-ig.
  • a Brexit miatt, ha rendezett módon válnak ki a britek, a befizetett tagi hozzájárulásukat vissza kell majd fizetnie az EIB-nek sok év alatt, ami 3,5 milliárd euró lenne, de ha nincs megállapodás, akkor az rendkívüli helyzet és ezért jött létre egy rendkívüli bizottság szeptember 1-gyel a bankban. A tőkehelyzet rendezése kapcsán a lengyelek aktívnak mutatkoznak, szeretnének nagyobb súlyt a bankban.
  • jelentősen nőtt az EIB Csoport munkavállalóinak száma az elmúlt 5 évben 3200 fő körülre, de mindössze 38 magyar dolgozik csak a csoportnál
  • Magyarország kapcsán az EIB Csoport kitettsége bő 8 milliárd euró, de ebből csekély a vállalati kitettség (313 millió euró). Az összes 2004-2017 közötti EIB-finanszírozásból 25%-ot környezetvédelmi projektekre használtak (szennyvíztisztítás, csatornázás), innovációkra és vállalati korszerűsítésre 21%-ot, 20% körüli a kkv-támogatás (MFB és Eximbankon keresztüli programok is), és 17% volt az infrastruktúra-fejlesztési arány.
  • idén 4 magyar projektet fogadott el az EIB igazgatóság, de egyet sem írt még alá (Budapest Banknak 25 milliós keret, MVM-nek egy nagyobb projektre adtak, a Diákhitel Központnak a Diákhitel 1-re 100 millió eurót, illetve a Budapesti Fűtőmű is kapott egy keretet).
  • "mi azt szeretnénk, hogy a hosszabb távon is fenntartható gazdasági növekedést szolgáljuk, ezeken a területeken intenzívebb befektetési tevékenységet végezzen a bank és ezekhez partnereket is keresünk"
  • elismerte, hogy mostanában a vissza nem térítendő támogatású uniós pénzek elszívják az érdeklődést a hitelalapú finanszírozástól és emiatt a Juncker-tervnek is becézett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) "összességében nem volt sikeres Magyarországon", hiszen csak 2 vállalati projekt van és néhány garanciaprogram működik.
kinai elnok
BFALU20191201033
valgyimir putyin
nyelvvizsga tamogatas emmi
fortepan_84587-cimlap
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
BFALU20191201033