Szaporodnak a rossz előjelek Magyarországnak a 2021-2027-es EU-s költségvetésről
Uniós források

Szaporodnak a rossz előjelek Magyarországnak a 2021-2027-es EU-s költségvetésről

MTI
Portfolio
Két olyan főbb fejlemény is megtörtént csütörtökön a 2021-2027-es uniós költségvetéssel kapcsolatban, amelyek külön-külön is kedvezőtlen előjelnek számítanak Magyarországnak. Az egyik az, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságai megszavazták annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését. A másik pedig az, hogy az esti állam- és kormányfői tanácskozáson azt rögzítették a tagállami vezetők, hogy lehetőleg jövő őszre kellene megállapodni a 2021-2027-es költségvetésről, de esélyes, hogy a főszámokról való végső alku tovább csúszik. Emiatt veszélybe kerülhet az a magyar érdek, hogy 2021 elején valóban gyorsan elindulhasson az új ciklus megvalósítása és így mindez kedvezőtlenül hathat ki a 2021-2022-es gazdasági növekedésre.

Jogállami mechanizmus: döntött az EP, a tagállamokon a sor

Megszavazták az Európai Parlament illetékes bizottságai csütörtökön annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban. A költségvetési és a költségvetés-ellenőrzési szakbizottság tagjai 43:9 arányban fogadták el az új eszközről szóló jelentést.

A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, valamint az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.

Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehet majd javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene.Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket. Éves jelentésben értékelné az EU-tagok helyzetét az említett szakértői testület, amelybe minden tagország parlamentje egy szakembert delegálna, az EP pedig ötöt.

Az európai projekt a jogállamisági és az uniós értékek tiszteletének alapelvére épült. Egyetlen kormány sem sértheti meg ezeket következmények nélkül

- közölte Eider Gardiazabal Rubial szociáldemokrata jelentéstevő. Néppárti kollégája, Petri Sarvamaa leszögezte, hogy "kizárólag a jogállamisági elvek mentén eljáró kormányzatok és bírói rendszerek részéről várható el megfelelő pénzgazdálkodás". "Ha egy tagállam igazszolgáltatása és kormányzata nem megbízható, akkor miért kellene uniós forrásokat rábíznunk?" - tette fel a kérdést.

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő szerint

Brüsszel a jogállamiság védelmének jelszavával a nyílt politikai nyomásgyakorlás rendszerét akarja létrehozni" ezzel a "bürokratikus, működésképtelen, minden normativitást nélkülöző gumijogszabállyal, mely a kötelezettségszegési és a hetes cikk szerinti eljárások meglévő rendszerével párhuzamos, de a jogállamisági elvekkel összeegyeztethetetlen.

Hangsúlyozta: "A tervezetben az sem került meghatározásra, hogy az elvonás milyen támogatásokat érintene és pontosan milyen pénzügyi következményekkel járna. Nem tisztázzák azt sem, hogy pontosan milyen esetekben indulhat eljárás, valamint ki rendelkezik a kezdeményezés jogával, ki dönt arról, hogy mely tagállamok ellen, milyen esetben és mértékben alkalmazhatják ezt az új eszközt."

A kérdésről még az Európai Parlament plenáris ülésének is szavaznia kell. A másik uniós társjogalkotó szerv, a tagállami kormányokat tanács sem fogadta még el az álláspontját. Miután jóváhagyják mindkét testület tárgyalási mandátumát, megkezdődhetnek az intézményközi tárgyalások a jogszabály véglegesítése érdekében.

Az EU-ügyekért felelős keddi uniós tanácsi ülésen a magyar és a lengyel illetékesek is szót emeltek már az Európai Bizottság által is szorgalmazott jogállamisági mechanizmus ellen. Amint a Bruxinfo beszámolója alapján megírtuk: magyar részről Takács Szabolcs - miközben egyetértett az unió pénzügyi érdekeinek a védelmével - elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy létrehoznak egy - szerinte - politikai mechanizmust, amire aztán ráragasztják a költségvetési címkét.

2021-2027-es költségvetés: csúszás a láthatáron

A keddi előkészítő tanácsülésen már körvonalazódott, hogy jövő év őszét tűzik ki kívánatos dátumként az EU tagállamai a 2021 és 2027 közötti hétéves keretköltségvetés végleges elfogadására, a csütörtöki EU-csúcson pedig ezt a megcélzott dátumot szentesítették az állam- és kormányfők. A Bruxinfo összefoglalója szerint az állam- és kormányfők megkezdték a hivatalos vitát a következő uniós költségvetésről és megadták a felhatalmazást a vita következő szakaszba léptetésére, "szem előtt tartva a megállapodás elérését az Európai Tanácsban 2019. őszén". A lap diplomaták jelzése alapján hozzáfűzi:

ez persze még nem jelenti azt, hogy jövő ősszel nyélbe is tudják majd ütni az alkut. A többéves pénzügyi keretek kitárgyalását rendszerint az utolsó pillanatig húzzák a tagállamok abban a reményben, hogy anyagilag a lehető legjobban jönnek ki. Ráadásul most Angela Merkel német kancellár arra figyelmeztetett, hogy még a korábbiaknál is nehezebb lesz megegyezni a végső számokról.

Az Európai Bizottság a májusban közzétett költségvetési javaslatban a Brexitből eredő lyukat és az új célokra szükséges több pénz gordiuszi csomóját úgy akarta átvágni, hogy a két nagy hagyományos költségvetési kassza (kohéziós és agrár) méretét akarta megvágni úgy, hogy ezek együttes súlya a 7 évre szóló költségvetési kereten belül 70%-ról 60%-ra csökkenjen (nagyjából 30-30%-ra).

A Bruxinfo emlékeztet rá, hogy néhány nappal ezelőtt Pozsonyban 14-16 ország, vagyis a tagállamok több mint a fele hitet tett egy olyan büdzsé mellett, ami reálértéken a 2014 és 2020 közötti szinten tartaná a kohéziós és a mezőgazdasági kiadásokat a következő időszakban. Ehhez azonban a Bizottság által javasolt 1,114 százalék helyett a nemzeti összjövedelem (GNI) legalább 1,3 százalékát kellene a közös büdzsére fordítani, ahogy azt az Európai Parlament szeretné. Egyébként korábbi jelzés alapján Magyarország is hajlandó lenne megemelni legalább a GNI 1,2%-ára a 7 évre szóló uniós költségvetés kötelezettségvállalási keretét, ami nyilván érdekünk is, hiszen egy nagyobb kasszából több lenne a nettó értelemben elhozható források volumene is.

A másik oldalon öt északi ország (és Ausztria) egyelőre GNI-arányosan 1 százalékos kiadási főösszeget tart csak elfogadhatónak azzal érvelve, hogy kevesebb tag mellett az EU költségvetésének is zsugorodnia kellene.

Magyarország a Bizottság kiinduló javaslatát alapul véve 2018-as árakon összehasonlítva nagyjából 5,7 milliárd euróval kevesebb felzárkóztatási forráshoz jutna, mint a jelenlegi időszakban. A csökkentés közvetlen előidézője az egy ország által maximálisan igénybe vehető, a GDP meghatározott százalékán rögzített felső határ (sapka), ami hazánk esetében 40 százalékkal lenne alacsonyabb, mint a folyó költségvetési időszakban - jegyzi meg a lap.Címlapkép forrása: AFP Fotó: Frederick Florin
onlinevásárláse-kereskedelem
mexikói katonák
wall street_shutterstock
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre
Alteo klub
boeing 737NG
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre