Hiába a magyar reformtervek, Brüsszel nem készül az euróbevezetési feltételek módosítására

A képviseletvezető szerint Magyarország már nem áll messze az euróbevezetés hivatalos feltételeinek teljesítésétől, „de mind a kormány, mind pedig a Magyar Nemzeti Bank gazdasági fejlettséghez is köti a közös pénz átvételét. Nem pusztán a maastrichti kritériumok teljesítéséhez.”

Zupkó rámutatott arra, hogy

Magyarországon népszerű az EU valutája, csakúgy, mint az uniós tagság. Nálunk hetven százalék feletti az utóbbi támogatottsága. Ezt sokan irigyelhetik még az alapító tagállamokban is.

Arra a felvetésre, hogy a kritikusok szerint nagy falat lenne Magyarországnak az euró, mert nem elég erős ehhez még a gazdaságunk és fel kell adnunk hozzá a monetáris önállóságunkat, a Bizottság tisztviselője úgy reagált: „Nézze, a témában tudok pozitív példát mondani: Magyarország északi szomszédját. Amióta Szlovákia bevezette az eurót, még versenyképesebb lett és töretlen a fejlődése.”

Az interjúban a 2021-2027-es uniós költségvetés témája is több helyen szóba került, amely kapcsán Zupkó Gábor többek között az alábbiakat mondta:

• A február 20-i rendkívüli EU-csúcson „a megállapodás jó hír lenne, mivel így a jelenlegi költségvetési ciklus vége után jó eséllyel késlekedés nélkül indulhatnának az új programok”
• A Bizottság által másfél éve nyilvánosságra hozott költségvetési javaslat kapcsán hangsúlyozta: „szeretnénk egy versenyképes, globálisan erősebb, klímasemleges Európát, miközben a hagyományosan jól működő programokat is fent szeretnénk tartani. Ezekkel a célkitűzésekkel a büdzsének is arányban kell állnia.”
• Ezzel kapcsolatban megjegyezte: A kohéziós és az agrártámogatások a továbbiakban is mintegy 30-30%-os arányt jelentenek majd a büdzsé kiadási oldalán, míg a többi program, új célok együttesen érnék el ezt az arányt.

Az uniós költségvetés kapcsán a legfrissebb javaslatok:

A Brexit kapcsán várható együttműködési kereteiről azt mondta Zupkó: egyedi megállapodás fog majd születni vele, ami nem hasonlít például az EU-Norvégia együttműködéshez, hiszen a britek nem szeretnének a közös piac és a vámunió tagjai lenni, de közben szoros kereskedelmi kapcsolatokra is törekszenek.

Hozzátette: „Az előzetes tárgyalási pozíciók azt jelzik, hogy sok területen hasonlóak a célok – például közös a szándék a tarifa- és kvótamentes árukereskedelemre -, de számos területen egyelőre eltérnek, és a gyümölcsöző kereskedelmi egyezményhez is szükséges az egyenlő versenyfeltételek kölcsönös biztosítása.”

Címlapkép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd