Kiszivárgott: mégsem bukna annyi EU-pénzt Magyarország, mint eddig tudtuk
Uniós források

Kiszivárgott: mégsem bukna annyi EU-pénzt Magyarország, mint eddig tudtuk

Portfolio
Magyar szempontból több területen is kedvezőbbnek tűnik a 2021-2027-es uniós költségvetés "végső" ajánlata, mint ami eddig hivatalosan az asztalon volt, mert 600 millió euróval (200 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kapna Magyarország, az EU-s pénzeket kiegészítő kötelező állami társfinanszírozás nem nőne annyival és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazási rendszerét is jócskán puhítanák – tudta meg a Bruxinfo a jövő pénteki rendkívüli EU-csúcs előtt.

A mostani "végső" ajánlat előtt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 18 állam- és kormányfővel ült le négyszemközt, hogy felmérje az igényeiket, illetve további 4-5 tagállam vezetőjével telefonkonferencián beszélt és ezek alapján dolgozta át a decemberi finn EU-elnökség javaslatát.

Az egyeztetések sorozatán Orbán Viktor magyar kormányfő is részt vett, aki aztán Angela Merkel német kancellárhoz is ellátogatott részben a 2021-2027-es uniós költségvetés kérdéseit egyeztetni. Előbbi ülés után még kritikusan, utóbbi után már inkább kompromisszumkészen nyilatkozott. Az aktuális jelzések alapján ebben a cikkünkben foglaltuk össze az EU-költségvetési körüli heves viták állását, az összeütköző szempontrendszereket:

A brüsszeli lap két hete már figyelmeztetett arra, hogy csak korlátozott költségvetési mozgástere van az Európai Tanács elnökének arra, hogy a sokféle érdek és igény mellett javítsa például a Magyarországnak szóló felzárkóztatási támogatások összegét a "végső ajánlatában". Úgy tűnik, hogy ez tényleg így van, mert az egyeztetések alapján átgyúrt, a tagállamoknak ma kiküldött új javaslatban „csak” 600 millió euróval emelték meg a Magyarországnak ajánlott kohéziós politikai támogatások ajánlatát.

Ez folyó áron 17,8 milliárd eurót jelentene, ami közel 6 milliárd euróval lenne kisebb a 2014-2020-as ciklusbeli forrásoknál, és reál értelemben (2018-as árak mellett) 24%-os forrásvágást jelentene.

Ez a 24%-os vágás már ismerős lehet: korábban maga az Európai Bizottság tett erre javaslatot (a lehetséges legnagyobb vágás volt ez több tagállam számára), de aztán tavaly decemberben ezt a finn elnökség javaslata 27%-ra vitte fel (6,5 milliárd eurós vágást javasolt), innen van tehát most visszalépés. Ennek több oka van a háttérben.

A tagállamoknak elküldött költségvetési javaslat további fontos információi saját kiegészítéseinkkel:

  • A keretköltségvetés fő összege hét évre az EU27-ek bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,074 százaléka lenne, ami 8 milliárd euróval lenne több, mint amit a finn soros elnökség decemberben javasolt (1,07%-os plafon). A 8 milliárdos többletből 6 milliárdos plusz jutna a Magyarország számára is fontos kohéziós politikai keretre, amelynek összege így 323 milliárd euró lenne (csak 1 milliárd euróval kevesebb, mint amit az Európai Bizottság közel két éve eredetileg javasolt).
  • Ebből a 6 milliárdos pluszból jutna tehát 600 millió eurónyi többlet Magyarországnak több ok miatt: 1.) Általános elvként eldöntötték a javaslat készítői, hogy az igazságosság jegyében átcsoportosítást hajtanak végre a gazdagabb régióktól és országoktól a szegényebb régiók és országok javára. 2.) Ez az igazságosságra törekvés abban öltött testet, hogy az egy ország által összesen megkapható felzárkóztatási támogatás plafonját nem a GDP 1,5%-ában szabták meg (mint ahogy ez eddig volt Magyarország és Lengyelország esetén a mostani ciklus 1,9%-os plafonja után), hanem egy lineáris modell jön az uniós átlagos fejlettség 55-68%-a közötti tartományba tartozó országok között (Magyarország épp ide tartozik a figyelembe vett adatok alapján). 3.) Ez a lineáris modell teszi tehát lehetővé, hogy 1,5%-nál kissé nagyobb forrástömeget is megkaphasson Magyarország és emiatt van a 600 milliós plusz.
  • Meglátásunk szerint ez a változtatás például a magyar érdekek figyelembe vétele miatt született meg, hogy így csökkenjen/elháruljon a magyar vétó veszélye. Ugyanígy az a változtatás is a magyar érdekek és kérések figyelembe vételére utal, hogy az új javaslat nagyobb rugalmasságot engedélyezne a Közös Agrárpolitika két pillére, illetve a strukturális alapok között a nemzeti borítékban elhelyezett támogatások mozgatásában. A terv értelmében az Európai Regionális Fejlesztési Alap maximum 10 százalékát át lehetne rakni az Európai Szociális Alapba és fordítva, és ugyanez a Kohéziós Alapra is érvényes lenne.
  • Lényeges változás, hogy a szegényebb országok számára (mint Magyarország is) a tagállami társfinanszírozási ráta nem ugrana olyan mértékben, mint ami eddig benne volt a levegőben. Jelenleg 100 eurónyi itthoni EU-s pályázati kifizetés mögött jellemzően 85 euró a ténylegesen EU-s pénz és 15 euró a kötelező magyar társfinanszírozás, ez úgy változott volna, hogy az EU-s részarány lemegy 70 euróra, azaz 15-ről 30 euróra duplázódott volna a magyar társfinanszírozás, de végül a mostani javaslat azt tartalmazza, hogy ez legyen „csak” 25 euró, azaz 75 euró lenne a brüsszeli pénz. A javaslat összességében kevésbé terheli majd a magyar államháztartást, igaz mivel reál értelemben 24%-kal esnek az itthoni felzárkóztatási támogatások és ezt kevésbé intenzíven (30 helyett csak 25 euróval) kell majd kipótolnia a magyar költségvetésnek, így az itthon elosztható pályázati forrástömeg valójában kicsit nagyobb mértékben esik, mint ami 30 eurós kipótlás mellett várható lett volna.
  • Lényeges változás, hogy mégsem hozzák vissza az n+2-es szabályrendszert a mostani n+3-asról (ez a gyorsított forrásfelhasználást akarta elérni szankciók mellett), hanem helyette egy többlépcsős, fokozatos formulát dolgoztak ki. Ezt nem részletezte a lap, mindenesetre ez kedvezőnek tűnik magyar szempontból is.
  • Fontos fejlemény, hogy bár az EU-s pénzek kifizetését tényleg hozzákötik a jogállamisági feltételrendszerhez (amit az Európai Parlament négy nagy frakciója, köztük a Fideszt is magába foglaló Európai Néppárt, éppen ma követelt közös levélben Charles Micheltől), de a szankcionáláshoz vezető szavazási metódust lényegesen puhították, feltehetően szintén a magyar és lengyel érdekek figyelembe vétele miatt. A javaslat értelmében nem arról kellene szavazni minősített többséggel a Tanácsban (15 tagállam, az összes uniós népesség legalább 65%-át képviselve), hogy a Bizottság által javasolt szankciót megakadályozzák-e (fordított minősített többség), hanem arról, hogy egyáltalán elindítsák-e a szankciókat (normál minősített többség). Előbbi szavazási mód mellett jóval könnyebben életbe léphettek volna a szankciók, ha a nagy tagállamok és több más tagállam csak csendben marad, azaz passzivitásával hagyja, hogy életbe lépjenek a szankciók. Utóbbi szavazási módnál viszont arról kell szavazni, hogy legyen-e egyáltalán szankció. Itt viszont már egy aktívan fellépő országközösség, egy blokkoló kisebbség könnyebben összejöhet, így meg tudja akadályozni azt is, ha tucatnyi tagállam a magyar és lengyel EU-s pénzek blokkolására szavazna. Az Eurológus értékelése szerint ez olyannyira nagy engedmény, hogy bár formailag összekötik az EU-pénzeket a jogállamisági kritériumokkal, de ugyanúgy kiüresítik a szabályokat, mint ahogy a 7-es cikk szerinti eljárás se tud igazán hatékony fegyver lenni a renitens tagállamok ellen. A lap szerint ebből a nagy engedményből is látszik, hogy nagyon össze akarja most hozni a nagy költségvetési alkut Charles Michel.
  • Maga a jogállamisági feltételrendszert egy kacifántos szöveg írja körbe, ezt még az EU-csúcson feltehetően pontosítják: „egy általános feltételesség lesz bevezetve a tagállami hatóságok jó kormányázásában meglévő nyilvánvaló rendszerszintű hiányosságok kezelésére a jogállam tiszteletben tartását illetően, amikor az EU-büdzsé szabályszerű végrehajtását és az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmét kell szavatolni”. Világos és eléggé pontos kritériumokat kell rögzíteni annak megállapítására, hogy mik minősülnek ilyen általános hiányosságoknak. A legutóbbi hírek szerint a lengyel kormány is hajlik a jogállamisági feltételrendszer EU-s kifizetésekkel összekötésének elfogadására, pedig ellenük is zajlik az uniós 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás, így ez az EU-s büdzsé érdekeire koncentráló feltételrendszer feltehetően a magyar kormánynak is elfogadható lesz azzal együtt, hogy Magyarország ellen is zajlik még ez az eljárás.
  • A friss terv is megszüntetné a korrekciós visszatérítési mechanizmusokat az öt fő nettó befizetőnek, (mint ahogy azt 18 tagállam követelte, köztük Magyarország is), amelyek helyett előre rögzített és évről-évre fokozatosan csökkenő egy összegben kifizetett átalánykorrekciót kapnának. 
  • A javaslatnak része két új saját forrás az EU-büdzsé bevételi oldalán: az egyiket a nem újrahasznosított műanyagok arányában kellene befizetniük a tagállamoknak, a másikat pedig az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) aukciókból származó bevételekből. Mindösszesen a hét évre 14-15 milliárd euró bevétele származhatna ebből a büdzsének. A két forráshoz fejlettségüknél nagyobb arányban hozzájárulni kényszerülő szegényebb tagállamok helyzetének megkönnyítésére azt javasolják, hogy az ETS-bevételekből csak az ezután keletkező növekményt kelljen befizetni, a már szerzett pénz viszont ne csökkenjen. 
  • A csomag fontos eleme és egyúttal újítása még, hogy az Európai Tanács elnöke javaslatot terjesztett elő az Európai Beruházási Bank (EIB) alaptőkéjének megemelésére. A bank jegyzett tőkéjét 100 milliárd euróval emelnék meg, amiből 10 milliárd eurót kellene a tagállamoknak készpénzben befizetniük. Ez a javaslat szerint 500 milliárd euró pótlólagos beruházást tudna mozgósítani a zöld és a digitális gazdaságra való átálláshoz. Ez plusz forrás lenne ahhoz a 100 milliárd euróhoz képest, ami a következő hét évben részben a büdzséből, részben magánforrásokból állna rendelkezésre a Bizottság által javasolt zöld megállapodás finanszírozására.

A fentiek alapján úgy látjuk, hogy Magyarország számára az összes lényeges területen van pozitív elmozdulás a finn javaslathoz képest, a magyar igényeket a Tanács elnöke igyekezett figyelembe venni a szűk költségvetési és technikai mozgásteréhez képest. Éppen ezért véleményünk szerint nagy mértékben csökkent egy esetleges magyar kormányfői vétó esélye a 2021-2027-es uniós költségvetési tárgyalásokon. Minden fenti változást a többi tagállam szemszögéből is nézve egyúttal jelentősen nőtt annak az esélye, hogy a február 20-án kezdődő, maratoninak ígérkező rendkívüli EU-csúcson tényleg megszületik az alku a költségvetés végső számairól. Ha viszont ez most még nem is születik meg, sokat közeledhetnek az álláspontok, és végül az első félév során ez még összejöhet. Ez segíthetne abban, hogy 2021-ben ne legyen akkora csúszás az új fejlesztési programok elindításánál.

Címlapkép forrása: Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új befektetési őrület hódít, napok alatt lesznek emberek milliárdosok

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Ez is érdekelhet
olaf, európai unió csaláselleni hivatala