Orban Viktor Charles Michel europai tanacs unios koltsegvetes
Uniós források

Kiszivárgott: mégsem bukna annyi EU-pénzt Magyarország, mint eddig tudtuk

Portfolio
Magyar szempontból több területen is kedvezőbbnek tűnik a 2021-2027-es uniós költségvetés "végső" ajánlata, mint ami eddig hivatalosan az asztalon volt, mert 600 millió euróval (200 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kapna Magyarország, az EU-s pénzeket kiegészítő kötelező állami társfinanszírozás nem nőne annyival és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazási rendszerét is jócskán puhítanák – tudta meg a Bruxinfo a jövő pénteki rendkívüli EU-csúcs előtt.

A mostani "végső" ajánlat előtt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 18 állam- és kormányfővel ült le négyszemközt, hogy felmérje az igényeiket, illetve további 4-5 tagállam vezetőjével telefonkonferencián beszélt és ezek alapján dolgozta át a decemberi finn EU-elnökség javaslatát.

Az egyeztetések sorozatán Orbán Viktor magyar kormányfő is részt vett, aki aztán Angela Merkel német kancellárhoz is ellátogatott részben a 2021-2027-es uniós költségvetés kérdéseit egyeztetni. Előbbi ülés után még kritikusan, utóbbi után már inkább kompromisszumkészen nyilatkozott. Az aktuális jelzések alapján ebben a cikkünkben foglaltuk össze az EU-költségvetési körüli heves viták állását, az összeütköző szempontrendszereket:

A brüsszeli lap két hete már figyelmeztetett arra, hogy csak korlátozott költségvetési mozgástere van az Európai Tanács elnökének arra, hogy a sokféle érdek és igény mellett javítsa például a Magyarországnak szóló felzárkóztatási támogatások összegét a "végső ajánlatában". Úgy tűnik, hogy ez tényleg így van, mert az egyeztetések alapján átgyúrt, a tagállamoknak ma kiküldött új javaslatban „csak” 600 millió euróval emelték meg a Magyarországnak ajánlott kohéziós politikai támogatások ajánlatát.

Ez folyó áron 17,8 milliárd eurót jelentene, ami közel 6 milliárd euróval lenne kisebb a 2014-2020-as ciklusbeli forrásoknál, és reál értelemben (2018-as árak mellett) 24%-os forrásvágást jelentene.

Ez a 24%-os vágás már ismerős lehet: korábban maga az Európai Bizottság tett erre javaslatot (a lehetséges legnagyobb vágás volt ez több tagállam számára), de aztán tavaly decemberben ezt a finn elnökség javaslata 27%-ra vitte fel (6,5 milliárd eurós vágást javasolt), innen van tehát most visszalépés. Ennek több oka van a háttérben.

A tagállamoknak elküldött költségvetési javaslat további fontos információi saját kiegészítéseinkkel:

  • A keretköltségvetés fő összege hét évre az EU27-ek bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,074 százaléka lenne, ami 8 milliárd euróval lenne több, mint amit a finn soros elnökség decemberben javasolt (1,07%-os plafon). A 8 milliárdos többletből 6 milliárdos plusz jutna a Magyarország számára is fontos kohéziós politikai keretre, amelynek összege így 323 milliárd euró lenne (csak 1 milliárd euróval kevesebb, mint amit az Európai Bizottság közel két éve eredetileg javasolt).
  • Ebből a 6 milliárdos pluszból jutna tehát 600 millió eurónyi többlet Magyarországnak több ok miatt: 1.) Általános elvként eldöntötték a javaslat készítői, hogy az igazságosság jegyében átcsoportosítást hajtanak végre a gazdagabb régióktól és országoktól a szegényebb régiók és országok javára. 2.) Ez az igazságosságra törekvés abban öltött testet, hogy az egy ország által összesen megkapható felzárkóztatási támogatás plafonját nem a GDP 1,5%-ában szabták meg (mint ahogy ez eddig volt Magyarország és Lengyelország esetén a mostani ciklus 1,9%-os plafonja után), hanem egy lineáris modell jön az uniós átlagos fejlettség 55-68%-a közötti tartományba tartozó országok között (Magyarország épp ide tartozik a figyelembe vett adatok alapján). 3.) Ez a lineáris modell teszi tehát lehetővé, hogy 1,5%-nál kissé nagyobb forrástömeget is megkaphasson Magyarország és emiatt van a 600 milliós plusz.
  • Meglátásunk szerint ez a változtatás például a magyar érdekek figyelembe vétele miatt született meg, hogy így csökkenjen/elháruljon a magyar vétó veszélye. Ugyanígy az a változtatás is a magyar érdekek és kérések figyelembe vételére utal, hogy az új javaslat nagyobb rugalmasságot engedélyezne a Közös Agrárpolitika két pillére, illetve a strukturális alapok között a nemzeti borítékban elhelyezett támogatások mozgatásában. A terv értelmében az Európai Regionális Fejlesztési Alap maximum 10 százalékát át lehetne rakni az Európai Szociális Alapba és fordítva, és ugyanez a Kohéziós Alapra is érvényes lenne.
  • Lényeges változás, hogy a szegényebb országok számára (mint Magyarország is) a tagállami társfinanszírozási ráta nem ugrana olyan mértékben, mint ami eddig benne volt a levegőben. Jelenleg 100 eurónyi itthoni EU-s pályázati kifizetés mögött jellemzően 85 euró a ténylegesen EU-s pénz és 15 euró a kötelező magyar társfinanszírozás, ez úgy változott volna, hogy az EU-s részarány lemegy 70 euróra, azaz 15-ről 30 euróra duplázódott volna a magyar társfinanszírozás, de végül a mostani javaslat azt tartalmazza, hogy ez legyen „csak” 25 euró, azaz 75 euró lenne a brüsszeli pénz. A javaslat összességében kevésbé terheli majd a magyar államháztartást, igaz mivel reál értelemben 24%-kal esnek az itthoni felzárkóztatási támogatások és ezt kevésbé intenzíven (30 helyett csak 25 euróval) kell majd kipótolnia a magyar költségvetésnek, így az itthon elosztható pályázati forrástömeg valójában kicsit nagyobb mértékben esik, mint ami 30 eurós kipótlás mellett várható lett volna.
  • Lényeges változás, hogy mégsem hozzák vissza az n+2-es szabályrendszert a mostani n+3-asról (ez a gyorsított forrásfelhasználást akarta elérni szankciók mellett), hanem helyette egy többlépcsős, fokozatos formulát dolgoztak ki. Ezt nem részletezte a lap, mindenesetre ez kedvezőnek tűnik magyar szempontból is.
  • Fontos fejlemény, hogy bár az EU-s pénzek kifizetését tényleg hozzákötik a jogállamisági feltételrendszerhez (amit az Európai Parlament négy nagy frakciója, köztük a Fideszt is magába foglaló Európai Néppárt, éppen ma követelt közös levélben Charles Micheltől), de a szankcionáláshoz vezető szavazási metódust lényegesen puhították, feltehetően szintén a magyar és lengyel érdekek figyelembe vétele miatt. A javaslat értelmében nem arról kellene szavazni minősített többséggel a Tanácsban (15 tagállam, az összes uniós népesség legalább 65%-át képviselve), hogy a Bizottság által javasolt szankciót megakadályozzák-e (fordított minősített többség), hanem arról, hogy egyáltalán elindítsák-e a szankciókat (normál minősített többség). Előbbi szavazási mód mellett jóval könnyebben életbe léphettek volna a szankciók, ha a nagy tagállamok és több más tagállam csak csendben marad, azaz passzivitásával hagyja, hogy életbe lépjenek a szankciók. Utóbbi szavazási módnál viszont arról kell szavazni, hogy legyen-e egyáltalán szankció. Itt viszont már egy aktívan fellépő országközösség, egy blokkoló kisebbség könnyebben összejöhet, így meg tudja akadályozni azt is, ha tucatnyi tagállam a magyar és lengyel EU-s pénzek blokkolására szavazna. Az Eurológus értékelése szerint ez olyannyira nagy engedmény, hogy bár formailag összekötik az EU-pénzeket a jogállamisági kritériumokkal, de ugyanúgy kiüresítik a szabályokat, mint ahogy a 7-es cikk szerinti eljárás se tud igazán hatékony fegyver lenni a renitens tagállamok ellen. A lap szerint ebből a nagy engedményből is látszik, hogy nagyon össze akarja most hozni a nagy költségvetési alkut Charles Michel.
  • Maga a jogállamisági feltételrendszert egy kacifántos szöveg írja körbe, ezt még az EU-csúcson feltehetően pontosítják: „egy általános feltételesség lesz bevezetve a tagállami hatóságok jó kormányázásában meglévő nyilvánvaló rendszerszintű hiányosságok kezelésére a jogállam tiszteletben tartását illetően, amikor az EU-büdzsé szabályszerű végrehajtását és az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmét kell szavatolni”. Világos és eléggé pontos kritériumokat kell rögzíteni annak megállapítására, hogy mik minősülnek ilyen általános hiányosságoknak. A legutóbbi hírek szerint a lengyel kormány is hajlik a jogállamisági feltételrendszer EU-s kifizetésekkel összekötésének elfogadására, pedig ellenük is zajlik az uniós 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás, így ez az EU-s büdzsé érdekeire koncentráló feltételrendszer feltehetően a magyar kormánynak is elfogadható lesz azzal együtt, hogy Magyarország ellen is zajlik még ez az eljárás.
  • A friss terv is megszüntetné a korrekciós visszatérítési mechanizmusokat az öt fő nettó befizetőnek, (mint ahogy azt 18 tagállam követelte, köztük Magyarország is), amelyek helyett előre rögzített és évről-évre fokozatosan csökkenő egy összegben kifizetett átalánykorrekciót kapnának. 
  • A javaslatnak része két új saját forrás az EU-büdzsé bevételi oldalán: az egyiket a nem újrahasznosított műanyagok arányában kellene befizetniük a tagállamoknak, a másikat pedig az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) aukciókból származó bevételekből. Mindösszesen a hét évre 14-15 milliárd euró bevétele származhatna ebből a büdzsének. A két forráshoz fejlettségüknél nagyobb arányban hozzájárulni kényszerülő szegényebb tagállamok helyzetének megkönnyítésére azt javasolják, hogy az ETS-bevételekből csak az ezután keletkező növekményt kelljen befizetni, a már szerzett pénz viszont ne csökkenjen. 
  • A csomag fontos eleme és egyúttal újítása még, hogy az Európai Tanács elnöke javaslatot terjesztett elő az Európai Beruházási Bank (EIB) alaptőkéjének megemelésére. A bank jegyzett tőkéjét 100 milliárd euróval emelnék meg, amiből 10 milliárd eurót kellene a tagállamoknak készpénzben befizetniük. Ez a javaslat szerint 500 milliárd euró pótlólagos beruházást tudna mozgósítani a zöld és a digitális gazdaságra való átálláshoz. Ez plusz forrás lenne ahhoz a 100 milliárd euróhoz képest, ami a következő hét évben részben a büdzséből, részben magánforrásokból állna rendelkezésre a Bizottság által javasolt zöld megállapodás finanszírozására.

A fentiek alapján úgy látjuk, hogy Magyarország számára az összes lényeges területen van pozitív elmozdulás a finn javaslathoz képest, a magyar igényeket a Tanács elnöke igyekezett figyelembe venni a szűk költségvetési és technikai mozgásteréhez képest. Éppen ezért véleményünk szerint nagy mértékben csökkent egy esetleges magyar kormányfői vétó esélye a 2021-2027-es uniós költségvetési tárgyalásokon. Minden fenti változást a többi tagállam szemszögéből is nézve egyúttal jelentősen nőtt annak az esélye, hogy a február 20-án kezdődő, maratoninak ígérkező rendkívüli EU-csúcson tényleg megszületik az alku a költségvetés végső számairól. Ha viszont ez most még nem is születik meg, sokat közeledhetnek az álláspontok, és végül az első félév során ez még összejöhet. Ez segíthetne abban, hogy 2021-ben ne legyen akkora csúszás az új fejlesztési programok elindításánál.

Címlapkép forrása: Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
pf_elarning-20200329
FrankfurtTőzsde
coronavirus
forint200212
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
nagy dontes unios palyazatok koronavirus kormany 200330