Perenyi Zsigmond ITM allamtitkar cimlap 1500
Uniós források

Nincs plusz EU-pénz a vírusválságra, de azért könnyebb a kormány dolga - Hatalmas pályázati keret jön nyárig

Weinhardt Attila
Egyetlen eurócentnyi többlettámogatást sem ad Magyarországnak az Európai Bizottság a koronavírus válság kezelésére a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus keretén felül, így tévesek a plusz EU-pénzről szóló állítások – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Perényi Zsigmond. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt viszont elismerte, hogy a Bizottság által lazított állami támogatási és EU-s pénzfelhasználási szabályok tényleg megkönnyítik a tagállami kormányok dolgát, hiszen rugalmasabban tudják felhasználni a 7 évre euróban járó támogatásokat. Utóbbiak a forint gyengülése és a keret túlvállalása miatt itthon jelentősen tovább bővülnek: Perényi jelzése szerint idén nyárig akár több mint 1000 milliárd forintnyi EU-pályázati keret jelenik meg.

Nincs plusz pénz, de mégis segítség a lazított szabályrendszer

A koronavírus-válság magyarországi kezelése kapcsán több dolgot is kértünk az Európai Bizottságtól, és vannak, amelyeket megengedett, ahogy olyanok is, amiket nem – jelezte Perényi Zsigmond az interjúban. Hangsúlyozta: az elfogadott magyar kezdeményezéseket Brüsszel minden más tagállam számára is engedélyezte. A könnyítések egyike, hogy

a strukturális és beruházási alapok forrásait rugalmasabban tudjuk felhasználni, de ez az eddigiekhez képest egyetlen egy centnyi plusz pénzt nem jelent

- rögzítette.

Perenyi Zsigmond cikkbe 1

Jelzése szerint a Bizottság eddig nem engedte, hogy a tagállamok az egyes fejlesztési alapok (ERFA, ESZA, KA) között átcsoportosíthassanak forrásokat, de most ezt is lehet, ahogy az egyes Operatív Programok között is mozgathatóak pénzek (8 százalékig terjedő átcsoportosítást elég csak bejelenteni, nem kell jóváhagyatni).

A változtatások nagy segítséget jelentenek a tagállamoknak, kár, hogy néhány rég időszerű lépés megtételéhez egy globális vírusválság kellett

– fogalmazott.

Hangsúlyozta azonban, hogy ezek a lépések nem jelentenek semmilyen plusz uniós forrást Magyarországnak, nem járnak az előre megígért 7 éves uniós támogatási keretösszeg megemelésével. A Bizottság az idei évre szóló 608 millió eurós előleg folyósítását felgyorsította, a tavalyi előlegfizetésből fel nem használt 861 millió eurónyi részt nem kérte vissza. Utóbbi kapcsán Perényi hangsúlyozta, hogy ez egy kamatmentes hitelként fogható fel Magyarország számára, amellyel majd a ciklus végén, a pénzügyi záráskor kell elszámolnunk.

Ez a bizottsági lépés elmondása szerint valójában a vírus által sokkal jobban sújtott Olaszországnak, Portugáliának és Spanyolországnak segít, hiszen ők a 7 éves keretük lekötésével még rosszabbul állnak. Hozzátette: Magyarország tehát nem pusztán önérdekből, hanem sokkal inkább azért támogatta ezt a szabálylazítást az Európai Tanácsban, mert így is ki akarta fejezni együttérzését a nagyobb bajban lévő tagállamokkal.

A fentiek alapján azt hangsúlyozta Perényi:

Továbbra is hiába keressük azt a 2000 milliárd forintot, amiről az ellenzék beszél, de valójában sehol sincs az a pénz.

Megjegyezte: nem is ésszerű plusz pénzről beszélni, hiszen a 2014-2020-as fejlesztési ciklusra szóló keretköltségvetésnek (MFF) se a bevételi, se a kiadási oldala, se a Magyarországnak szóló évenkénti támogatási menetrendje nem változott egy jottányit sem.

Felpörgött az állami támogatási programok jóváhagyása

Az államtitkár annak hátteréről is beszélt, hogy az Európai Bizottság az elmúlt hetekben futószalagon hagyta jóvá a magyar kormány által tervezett, állami támogatást tartalmazó válságkezelő programjait. Hangsúlyozta, hogy bár a Bizottság a 350 milliárd forintos - alább részletezett - magyar támogatási programról azt sugallta kommunikációjában, mintha az teljes egészében a strukturális és beruházási forrásokból jönne, valójában azonban legfeljebb csak töredéke származhat majd külső forrásból.

Az ügy lényege magyarázata szerint az, hogy bár a Bizottság a vírusválság miatt lazított az állami támogatási keretszabályokon, de ettől még ugyanúgy előre be kell jelentenie a tagállamoknak minden állami támogatási programot, mint eddig. A leglátványosabb változás az, hogy míg korábban több hónapig tartott a jóváhagyás, most ezt néhány nap alatt meg tudta oldani a brüsszeli testület.

Perényi véleménye szerint azért sugallta a Bizottság a fentieket a kommunikációjában, hogy azt érzékeltesse: „ők is segítenek valamit ebben a válságos állapotban.” Meglátása szerint azonban az, hogy ennyire gyorsan jóvá tudják hagyni a programokat, azt is mutatja, hogy

békeidőben is mindent meg lehetne csinálni néhány nap alatt a Bizottságon belül.

Ezzel együtt ez is segítség most a tagállamoknak – tette hozzá.

Perenyi Zsigmond cikkbe 3

Az Európai Bizottság eddig az alábbiak szerinti öt magyar állami támogatási programot hagyta jóvá 3-7 munkanap alatt, amelyek együttes keretösszege mintegy 1300 milliárd forint, de forrásaik döntő részben hazaiak:

  1. Az 50 milliárd forintos keretösszegű, versenyképességet növelő támogatási programot, amely a közepes- és nagyvállalatok vissza nem térítendő támogatását tartalmazza. A támogatást a Külgazdasági és Külügyminisztérium nyújtja a 7/2020. (IV. 16.) KKM rendelet alapján.
  2. A 350 milliárd forintos keretösszegű, vállalatmérettől független, vissza nem térítendő támogatást, hitelt és tőkeműveleteket akár EU-s forrásokból is tartalmazó programot, amelynek neve: Strukturális alapok felhasználása a koronavírus-járvány miatt átmeneti pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások támogatására. A támogatást e program esetében az Irányító Hatóságok nyújtják az EU-s pályázatok keretében a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 41/A. alcím alapján.
  3. A kutató-fejlesztő és innovációs munkakörben dolgozók 31,5 milliárd forintos keretösszegű bértámogatási programját, amelynek keretében a támogatást az Innovációs és Technológiai Minisztérium nyújtja a 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet alapján.
  4. A 320 milliárd forintos keretösszegű Eximbank kedvezményes hitel és kezességvállalási programot, amely közvetlen támogatásra, hitelgaranciára és kedvezményes hitelek nyújtására vonatkozik. A támogatást az Eximbank nyújtja az 1994. évi XLII. tv. 2. § (1) alapján, illetve az intézkedések terméklapjai alapján.
  5. Az 550 milliárd forintos működőtőke- és beruházási szükségletekre vonatkozó „Kezességvállalási program - Garantiqa Zrt. és MFB Zrt.” nevű programot, amelyben a támogatást az MFB és a Garantiqa nyújtja.

Az államtitkár jelezte, a felügyelete alatt álló Támogatásokat Vizsgáló Irodának (TVI) „azért kell ezeket bejelentenie Brüsszelnek, mert a magyar kormány meghozott intézkedéseivel, mint például a bértámogatásokkal vagy adókedvezménnyel, cégeket is támogatunk. Cégtámogatásnál pedig mindig felmerül az állami támogatás szabályszerűségének kérdése, ezeket nekünk engedélyeztetnünk kell a Bizottsággal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ehhez egy centnyi új pénzt is adna a Bizottság.”

Emlékeztetett arra a bizottsági döntésre is, miszerint az ún. csekély összegű támogatási (de minimis) kategória kerete megemelkedik. Elmondta: ez sem jelent plusz EU-s pénzt, mindössze arról van szó, hogy eddig három év alatt 200 ezer eurónyi támogatást lehetett adni ezen a jogcímen, de most megengedték, hogy ezt a plafont a tagállamok felemeljék 800 ezer euróra.

A támogatást ugyanúgy a magyar költségvetés fizeti ki a cégeknek, a friss döntés nyomán többet tudunk adni a magunkéból a bajba jutott vállalkozásoknak

– hangsúlyozta.

A válságintézkedések döntő része hazai forrásból valósul meg

A fentiekre tekintettel Perényi Zsigmond azt rögzítette: azok a hangzatos címek, hogy az Unió ennyi és annyi támogatást hagyott jóvá, nem plusz EU-pénzt jelent a 2014-2020-as cikluson felül, hanem csupán azt, hogy megengedték, hogy a magyar költségvetésből finanszírozhassuk az itthoni állami támogatási programok döntő részét. Emiatt kijelentette:

„az már most biztos, hogy a válságkezelő intézkedéseink legnagyobb részét magyar forrásból finanszírozzuk”.

Magyarázata szerint a magyar kormány a most lazított uniós pénzfelhasználási és állami támogatási szabályok tanulmányozása után, a későbbi pénzügyi elszámoláskor dönti el azt, hogy az itthoni válságkezelési intézkedések alapján ténylegesen mennyi számlát nyújt be Brüsszelnek kifizetés céljából, illetve mennyi számlát nyújt be a normál pályázati rendszerben lebonyolított fejlesztések után.

Perenyi Zsigmond cikkbe 2

Az élénkítés mozgástere: a forintgyengülés

Mivel Perényi a fentiekben rögzítette, hogy a 7 éves EU-s keret változatlan maradt euróban és közben a lazított állami támogatási szabályok mellett is döntő részben magyar forrásból fut a fenti öt válságkezelő intézkedés, rákérdeztünk arra is, hogy adott esetben milyen EU-s forrásból tudja élénkíteni a gazdaságot a kormány. Úgy fogalmazott:

a gazdaságvédelmi akciótervre csak a még meglévő, például az árfolyamváltozás miatt még szabad kereteket tudjuk EU-forrásként felhasználni.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy a forint gyengülése miatt az euróban fix EU-támogatásokból itthon forint alapon többet lehet elkölteni, és ez támogatja a gazdaságot. Éppen ezzel függ egyébként össze az a minapi kormányhatározat, amely a korábbi 319 körüli értékről 332 fölé emelte az EU-támogatások átszámításánál a megengedett euróárfolyamot. Ez és a keret túlvállalása pedig

több mint 1000 milliárd forintnyi elosztható plusz pályázati forrást teremtett, amelyből nyárig újabb pályázati források megjelenésére lehet számítani.

Ez akár a meglévő sikeres (túljegyzett) pályázatok keretének megemelésé, akár új kiírásokat is jelenthet. A fő cél elmondása szerint a keret mielőbbi hozzáférhetővé tételével, hogy a közbeszerzési folyamatok kb. 8-10 hónapos átfutása ne lassítsa az EU-pénzek felhasználását a két fejlesztési ciklus határán, 2021-ben.

A válságkezelés és a gazdaság élénkítésének szintén fontos technikai eszközeként említette az államtitkár azt a március végén bejelentett 20 pontos intézkedéscsomagot, amely a most futó mintegy 40 ezer és a továbbiakban induló számos új uniós tárfinanszírozású projekt végrehajtását segíti, könnyíti (pl. a megemelt előleg kifizetéssel, a projekt szakaszolásával/lezárási lehetőségével, a nyílt rendezvények szabályainak könnyítésével). Az intézkedéscsomag kapcsán úgy fogalmazott:

a lépések fő célja annak megakadályozása, hogy a koronavírus okozta nehézségek, fennakadások a projektek ellehetetlenüléséhez, bedőléséhez vezessenek.

Perenyi Zsigmond ITM allamtitkar cikk vege allo 1500

Címlapkép és interjú képeinek forrása: Stiller Ákos, Portfolio

maszk koronavírus medence
traders
dollar_bankjegy
olaj szénhidrogén
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Részvények, devizák, indexek és árupiacok elemzése, ötletelés.
Online előadás
Bolyongás a külföldi részvények között. Ötletek, praktikák.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Kutató / Junior kutató

Kutató / Junior kutató
2020. május 27.
Ingatlanpiac: Bérlők vs. Bérbeadók - Itt az újranyitás!?
2020. május 28.
Megfizethető lakhatás és kormányzati tervek
2020. május 28.
Vírusválság: veszít vagy nyer a magyar agrárium?
2020. június 3.
Financial and Corporate IT: Digital UX a bankoknál
angela merkel