gernot bluemel ausztria negy fukar unios helyreallitasi alap200531
Uniós források

Taktikát váltott a négy fukar és ez jó jel Magyarországnak is: összejöhet a nagy EU-s alku

Portfolio
Eddig az volt a fő gondja a négy fukarként becézett uniós tagállamnak, hogy vissza nem térítendő támogatást is kellene adniuk a koronavírus-válság miatt bajba jutott országoknak a nagy EU-s helyreállítási alapból, de most már úgy tűnik, hogy nem ez a fő gondjuk, hanem az, hogy egyszerűen túl sok teher hárulna rájuk.

A négy fukar (Ausztria, Dánia, Hollandia, Svédország) szószólójának a tartott Ausztria pénzügyminisztere, Gernot Blümel (képünkön) szombaton az ORF rádiónak azt mondta: nem támogatják az Európai Bizottság által bemutatott 750 milliárd eurós csomagot, mert az túl sok terhet rakna az osztrák adófizetőkre, és ezért tárgyalni kell annak módosításáról – írja a Reuters.

Amint részletesen beszámoltunk róla: a testület arra tett javaslatot, hogy a 750 milliárd eurós helyreállítási alapból – összhangban a német-francia javaslattal - 500 milliárd euró legyen a vissza nem térítendő támogatás, és további 250 milliárd euró legyen a hitel.

Ahhoz, hogy ezt a pénzt a Bizottság fel tudja venni a tőkepiacokról legfeljebb 30 éves kötvények kibocsátásával, arra is javaslatot tett, hogy emeljék fel a tagállamok az EU-s költségvetés saját forrás plafonját (Own Resources) az eddigi 1,4%-ról 2,0%-ra a közösségi bruttó nemzeti jövedelem arányában (GNI). Ezzel a testület jogot kapna arra, hogy a tagállamoktól később majd beszedheti a kötvénykibocsátások törlesztésére a pénzt, és mivel a tagállamok most csak garanciát vállalnának arra, hogy majd fizetnek, nem kellene most ténylegesen fizetniük is a válság miatt nagyobb bajba került tagállamok megmentéséért.

Éppen ezért sántít továbbra is a négy fukarként nevezett országcsoport szószólójának tartott Ausztria érvelése

(az eddigi duplájára, a GNI 2%-ára emelkedne a befizetésünk, ami túl nagy tehernövekedés az adófizetőknek), mert valójában a következő 8 évben még nem emelkedne meg érdemben a tényleges befizetésük a közös uniós kasszába. A „normál” 2021-2027-es büdzsé 1100 milliárd eurós keretű lenne a bizottsági javaslat szerint, ami a közösségi GNI 1,08%-a körül lenne, tehát nagyjából annyi, mint amiről még februárban is szóltak a költségvetési tárgyalások (igaz akkor is 1%-os befizetéshez ragaszkodtak a fukarok, így félbeszakadtak Brüsszelben az egyeztetések az EU-csúcson).

Jól látható egyébként, hogy míg egy hete a saját verziójukban azt hangoztatták a fukarok, hogy hitelt adjanak a bajba jutottaknak, most már taktikát váltva inkább azt hangsúlyozzák, hogy túl sokat kellene fizetniük, igaz a fentiek alapján ez sem feltétlenül igaz.

Mindez egyébként biztató, mert arra utal, hogy valós és komoly ellenérveik nincsenek a fukaroknak a helyreállítási alappal és a 2021-2027-es büdzsével szemben

és ez növeli az esélyét, hogy júniusban, legkésőbb július elején összejön mind a 27 tagállam vezetőinek megegyezése az 1850 milliárd eurós 2021-2027-es keretköltségvetésről, benne a 750 milliárd eurós helyreállítási alapról.

A fenti panasz lényegét igyekszik megragadni az UniCredit Research hét ábrája sorozatának újabb epizódja, amelyben azt mutatják be a 19 eurózóna-tagország között, hogy a tagállamok nettóban mennyi támogatást kaphatnak a helyreállítási alapból a saját tavalyi GDP-jükhöz képest. A messze legnagyobb támogatott ország Görögország lenne, Olaszország viszont kevésbé lenne intenzíven támogatott, csak a GDP-je 2%-át kapná. Fontos, hogy ezek az adatok csak azokon alapulnak, amit a Bloomberg közölt, hogy ki mennyi támogatást kapna, de azok a számok csak bő 400 milliárd eurót adnak ki és a nettó egyenleg számításához azt feltételezte az UniCredit, hogy az egyes tagállamok annyit fizetne be a bő 400 milliárd euróból, mint amennyi a befizetési kulcsuk lenne a tavaly év végi bizottsági javaslat alapján a 2021-2027-es büdzsébe. Ezzel a becsléssel egyébként az jönne ki, hogy

Bulgária és Horvátország még a görögöknél is több nettó támogatást kapna a saját GDP-je arányában, Románia 5,5%-ot, Lengyelország 3,5-4%-ot, Magyarország kb. 2%-ot, Csehország pedig 1%-ot.

A helyreállítási alapból egyébként Magyarország várhatóan 15 milliárd euróra lenne jogosult, bő 8 milliárd euró lenne ebből a vissza nem térítendő támogatás és elemzésünk szerint anyagilag is megérné a részvételünk benne. Emellett a kohéziós és agrárpénzeknél sincs további kilátásromlás a februári helyzethez képest. Közben egyébként az idehaza elinduló nemzeti konzultációban részben a fenti téma is helyet kap, igaz torzított formában, mert a fenti kötvénykibocsátás legfeljebb 30 éves futamidejű papírokat tartalmazna, míg az embereket itthon a lejárat nélküli, Soros György által javasolt kötvényváltozatról kérdeznék meg:

Címlapkép forrása: Alexander Koerner/Getty Images

koronavirus
Disney
Németország
Elon Musk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Nehéz részvényt választani? Kereskedj akkor a legnagyobb tőzsdeindexekkel!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
Angela Merkel EP beszed jogallamisagi feltetelek unios penzek2007091