Kedden videókonferencián tanácskozott egymással Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, aki a 2021-2027-es EU-s költségvetési és benne a koronavírus miatti helyreállítási alapról szóló tárgyalásokat koordinálja a július 17-18-i EU-csúcs előtt és Orbán Viktor magyar kormányfő. Az erről kiadott rövid közlemény szerint Orbán Viktor kifejtette: Magyarország érdekelt abban, hogy fair, tisztességes költségvetése legyen az Európai Uniónak, de a jelenleg asztalon lévő javaslat távol áll ettől.
Az nem történhet meg, hogy a gazdagabb tagországok több támogatást kapjanak, mert ez ellentétes lenne az európai értékekkel
- mondta a tárgyaláson a magyar miniszterelnök a közlemény szerint. Ezzel feltehetően arra utalt, hogy a javaslat szerint a helyreállítási alap kapcsán kimondott célja az Európai Bizottságnak, hogy a vírusválság miatt jobban megütött tagállamok kapjanak több pénzt (például a múltbeli munkanélküliségi rátát beemelve a forráselosztási képletbe) és így előfordulhatna, hogy az egy főre jutó GDP alapján fejlettebb országok akár több pénzt is kapnának, mint Magyarország.
Ez egy múlt pénteki elemzésünk szerint igaz lehetne például Spanyolország és Portugália esetén is, de amint rámutattunk: összességében arányosan jól járna Magyarország is az alappal (az alábbi ábrán az Y tengelyen magasabb támogatási és garanciaösszeg szerepel GNI-arányosan náluk, mint Magyarország esetén a 7%-os ráta). A lengyelek egyébként kisebb gazdasági sokk mellett szintén kicsit több pénzre, a GNI 8%-ára számíthatnak a helyreállítási alapból a kalkulációk szerint, mint Magyarország.
A fenti elutasító magyar kormányfői nyilatkozat után elsőre meglepőnek tűnik az, amit a lengyel kormányszóvivő nyilatkozott ma,
miszerint a jelenleg a tárgyalóasztalra tett, az Európai Tanács július 17-18-ai csúcstalálkozóján megvitatandó költségvetési tervezet "nagyon előnyös". Ez persze érthető annak tükrében, hogy a februárig asztalon lévő terv csak a „tisztán” 2021-2027-es EU-s pénzekkel számolva nem volt olyan bőkezű a lengyelek felé, mint azóta a koronavírus miatti helyreállítási alappal kiegészített „ajánlat”. Utóbbi ugyanis jelentős plusz forrásokat tartalmaz a méltányos átállási alap jókora emelésén keresztül a lengyel szénbányák leállítása, a szerkezetváltás ösztönzésére. Ez pedig azóta jóval támogatóbb hangvételűvé tette a lengyel nyilatkozatokat, ami egyúttal repedésekre mutat rá a V4 egységében is. Ez egyébként akár részben célja is lehetett az Európai Bizottságnak a helyreállítási alap forráselosztási javaslatának megfogalmazásakor.
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a Radio Warszawa katolikus rádióban egyébként az MTI tudósítása szerint azt is mondta, hogy értékelése szerint a költségvetést, valamint az európai gazdaság koronavírus-járvány utáni fellendítését célzó helyreállítási alapot illető kompromisszumos megoldásokat Németország és Franciaország is támogatja, és jó kilátások vannak arra vonatkozóan, hogy a - mint fogalmazott - "fösvényekkel" (néhány többi nettó befizető országgal) is sikerül majd dűlőre jutni az egész Európa számára hasznos megoldást illetően.
A "jó" uniós költségvetés elfogadását a következő hónapokban Müller a szerdán hivatalosan megkezdődött, egy évig tartó lengyel V4-elnökség fő céljának is nevezte. A V4 feladata jelenleg az, hogy rámutasson azokra a különbségekre, amelyek a nyugat- és a közép-európai országokat korábban elválasztó vasfüggönyből adódnak, és hogy "Európa megértse azokat a kihívásokat, amelyek előtt térségünk e különbségek miatt áll" - szögezte le a szóvivő.
A lengyel külügyi tárca honlapján olvasható V4-elnökségi program szerint az uniós költségvetési tárgyalások regionális koordinációja mellett a csoport prioritásai közé tartozik az emberek közötti hétköznapi kapcsolatok támogatása a járvány, a határnyitás után. Mélyíteni akarják az együttműködést a digitalizáció, a biztonságpolitika, az infrastrukturális fejlesztések terén is, a külkapcsolatokban kiemelik a nyugat-balkáni térség uniós integrációja és a Keleti Partnerség támogatását.
Címlapkép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (j), Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b) az EU-tagországok állam- és kormányfői évzáró találkozóján Brüsszelben 2019. december 12-én.
