european parlament felmeres valsagkezeles eu200714
Uniós források

Koronavírus: kiugróan sok magyarnak esett ki a jövedelme, az egészségügynek adnák leginkább az EU-s pénzt

MTI
Az európaiak 68 százaléka nagyobb szerepet szánna az Európai Uniónak (EU) a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállításban, többségük szerint ehhez az is kell, hogy az uniónak több forrás álljon rendelkezésére főként az egészségügyi ágazatot érintő terhek, illetve a gazdasági és társadalmi károk enyhítésére - derült ki az Európai Parlament megbízásából végzett és kedden közzétett felmérésből.

A június végén készített felmérés tanúsága szerint a megkérdezettek többsége úgy véli, hogy a pénzt elsősorban az egészségügy területére (55 százalék) kellene irányítani, ezt a gazdaságélénkítés és a vállalkozási lehetőségek bővítése (45-45 százalék), a foglalkoztatás és a szociális ügyek (37 százalék), valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem (36 százalék) követi.

Az európaiak többsége (56 százaléka) és a magyar válaszadók 57 százaléka véli úgy, hogy több uniós pénzügyi forrásra lenne szükség a koronavírus-válság okozta károk helyreállítását célzó törekvések sikeréhez. A magyarok a közegészségügy mellett a gazdaság újraindítására, az oktatásra, a védelemre és biztonságra, valamint a tiszta energiára és szállításra költenének a megkérdezettek uniós átlagánál többet.

Áprilisban az európaiak 42 százaléka nyilatkozott úgy a járvánnyal kapcsolatban, hogy elégedett az uniós válaszlépésekkel e tekintetben, azóta átlagosan hét százalékpontos növekedés tapasztalható.

A válaszadók mintegy kétharmada (69 százaléka) ért egyet azzal, hogy az uniónak több hatáskörrel kell rendelkeznie az olyan válságok kezelésére, mint a koronavírus-világjárvány.

A megkérdezettek 57 százaléka számolt be pénzügyi nehézségekről. Elsődleges okként a jövedelemkiesést (28 százalék) jelölték meg. Leginkább a magyarok és a spanyolok (43-43 százalék), a bolgárok és a görögök (41-41 százalék), valamint az olaszok (37 százalék) panaszkodtak erre.

A felmérésből az is kiderült, hogy csökkenőben van az európaiak bizonytalanság- és a félelemérzete. Az ilyen tartalmú válaszok aránya az áprilisi 50-ről június végére 45 százalékra zsugorodott. A jelentés szerint általában véve is csökkennek a negatív érzések: a félelem öt százalékponttal 17 százalékra, a frusztráció négy százalékponttal 23 százalékra, a tehetetlenség nyolc százalékponttal 21 százalékra mérséklődött április óta.

A megkérdezettek között egyre több az olyan, aki a válsággal kapcsolatos érzései között a reménységet nevezte meg. A korábbi felméréshez képest átlagosan három százalékponttal többen vannak azok, akik bizakodással tekintenek a jövőbe (24 százalék), és két százalékponttal többen, akik úgy érzik, hogy számíthatnak segítségre (16 százalék).

Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency via Getty Images

koronavírus_tévhitek
bicikli horvátország járvány koronavírus
filmforgatás Budapesten
globális felmelegedés jegesmedve jégtábla
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Újságíró

Újságíró

Junior elemző, elemző

Junior elemző, elemző
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 7.
Private Investor Day 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
koronavírus járvány kutatás gyógyszer fejlesztés