EU-csúcs: megvan a megállapodás!

Aki az összes részletre kíváncsi, hogy pontosan miről állapodtak meg a tagállami vezetők kedd kora reggelre, ebből a hivatalos pdf dokumentumból megtudhatja. A lényeg: végül 750 milliárd eurós maradt a helyreállítási alap keretösszege (NextGenerationEU), és 1074 milliárd euró maradt a 2021-2027-es keretköltségvetés (MFF), azaz összesen egy 1820 milliárd eurós csomagot fogadott el a 27 tagú közösség 2018-as árak mellett. Ez idei folyó áron 809+1117 milliárd euró, összesen 1867 milliárd euró.

A NextGenerationEU belső szerkezete úgy változott meg, hogy az eredeti 500-ról 390 milliárd euróra csökkent a vissza nem térítendő támogatási rész, és 250-ről 360 milliárd euróra emelkedett a hitel láb (ezek mind 2018-as árak melletti összegek, idei folyó áron összesen 809 milliárd euróról van szó)

Ekkora összeget tehát felvehet majd az Európai Bizottság a kötvénypiacokon, azaz az EU történetében először közös adósságkibocsátásra kerül sor, hiszen a felvett pénzből a vissza nem térítendő lábat a tagállamok közösen törlesztik vissza (a közös visszatörlesztés érdekében, a tagállamoktól a pénz beszedésére felhatalmazzák a Bizottságot: konkrétan 0,6%-ponttal 2%-ra megemelik az EU költségvetés saját bevételi forrásait a tagállami együttes GNI-hoz képest)

A hitelek törlesztése az eredeti javaslathoz képest 2 évvel hamarabb, már 2026-tól megkezdődik (ezzel beszorította magát a Tanács abba is, hogy az új közös költségvetési adó- és járulékbevételeket minél hamarabb el kell dönteni és be kell szedni) és legkésőbb 2058 december végéig be kell, hogy fejeződjön.

A helyreállítási alap 750 milliárd eurós keretét legkésőbb 2023 végéig kötelezettségvállalásban "oda kell adni" a tagállamoknak és 2026 végéig ki kell fizetni, a pénzek felhasználásának ellenőrzésébe pedig bevonják az Európai Parlamentet és az Európai Számvevőszéket.

A NextGenerationEU belső szerkezete nemcsak a támogatások és hitelek volumenében, egymáshoz képesti arányában változott meg durván, hanem a kiadási célok szintjén is: míg a Helyreállítási és Rezíliencia Eszköz (RFF, tagállami reformok finanszírozása) 560-ról 672,5 milliárd euróra ugrott, közben számos más kiadási cél keretét durván legvágták, vagy egyszerűen nullára írták. A Méltányos Átállást Támogató Alap (JTF, ami például a lengyeleknek fontos a CO2-átállás, klímavédelem terén), 30-ról 10 milliárd euróra vágták, a Horizont Europe kutatási programot 13,5-ről 5 milliárdra, az InvestEU beruházás finanszírozási programot 30,3 milliárdról 5,6 milliárdra, a bajba jutott cégeknek szóló támogatási programot (Solvency Support Instrument) 26-ról 0-ra vágták, a magyar szempontból is fontos vidékfejlesztési támogatási programot 15-ről 7,5 milliárdra vágták, az egészségügyi ellenálló képesség javítására szolgáló HealtEU programot 7,7 milliárd euróról szintén 0-ra vágták, és az NDICI programot is 15,5-ről 0-ra vágták.

Amint azt már az EU-csúcsra készített eredeti javaslatában is szerepeltette Charles Michel: a 750 milliárd eurós NextGenerationEU kereten belül az tagállami reformok megfinanszírozására szolgáló RFF keretből (672,5 milliárd euró) csak 70%-ot osztanak fel azzal a képlettel 2021-2022 során, amit a Bizottság javasolt (2015-2019 közötti munkanélküliségi ráta, egy főre jutó GDP-alapú fejlettségi mutató, és várható gazdasági visszaesés a koronavírus-válság miatt). A fennmaradó 30%-nyi részt 2022 közepéig annak tükrében osztják fel, hogy ténylegesen milyen mély válságot okozott a vírus (egyenlő súllyal szerepel benne a 2020-as visszaesés mértéke, illetve a 2021-2021-es visszaesés kumulatív módon). Az RFF forrásokért tehát minden tagállamnak nemzeti reformprogramot kell készítenie a 2021-2023-as időszakra vonatkozóan, ezek teljesülését 2022-ben megvizsgálják és ez is a fennmaradó források elosztásában számítani fog.

89 óra tárgyalás után erre a szóra nagyon sokan vártak:

Ez azt jelenti, hogy csaknem megdőlt a 2000 decemberében zajlott eddigi leghosszabb EU-csúcs. Akkor 90 órán keresztül tárgyalt a 15 állam- és kormányfő, hogy felkészüljön a keleti bővítésre, az intézményrendszeri változásokra. Most reggel 6:05 percig kellett volna tárgyalniuk, hogy ez megdőljön, de végül a jelek szerint nem dőlt meg. 

A részletekkel rövidesen jelentkezünk.

Meggyőződésem, hogy lehetséges a hétfői megállapodás - jelentette ki Charles Michel az Európai Tanács elnöke az esti plenáris tárgyalások megkezdése előtt. Elmondta, hogy tájékoztatta a tagállami vezetőket arról az új javaslatról, amely a nap folyamán tartott két-, illetve többoldalú megbeszélések eredményét tükrözi.

Az új tervezet, közös munkánk gyümölcse. Az utolsó lépések mindig a legnehezebbek, de hiszem, hogy további közös munkával célt érünk

- mondta a tanácselnök.

Az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomag célja, hogy enyhítsen a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági és társadalmi válságon. A bizottság eredeti tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része, 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásokból, 250 millió euró pedig a tőkepiacokon felvett hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesül.

Információk szerint a huszonhetes körben kezdődő tanácskozás már egy 750 milliárd eurós helyreállítási alapról szól, 390 milliárd euró összegű támogatásokkal és 360 milliárd euró kölcsönökkel.

(MTI)

Bár  már elmúlt este 19:00 óra is, az Európai Unió vezetőinek egy szűk csoportja továbbra is egyeztetéseket folytat annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek egy kompromisszumos megállapodáshoz. A Politico beszámolója szerint a beszélgetés résztvevői között ott van Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, Krišjānis Kariņš lengyel miniszterelnök, Mark Rutte holland miniszterelnök és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. 

Ma délután két tárgyalási forgatókönyvet készített Charles Michel tanácsi elnök a tagállamoknak a helyreállítási alap vissza nem térítendő támogatásai terén (is), amelyek lényeges következményekkel járhatnak: az egyik szerint 400 milliárd euró lenne a támogatási volumen, a másik szerint 390 milliárd. A Politico által látott munkadokumentum szerint ha 390 milliárdra vágnák a támogatási keretet a tervezett 500-ról, akkor az már több uniós program keretvágását is magával vonná (ahogy délután írtuk, ennek elkerülésén dolgozik a tanács stábja):

• Míg a Helyreállítási és Rezíliencia Eszköz (RFF) kerete 310-ről 312,5 milliárd euróra emelkedne,
• 50-ről 47,5 milliárdra csökkenne a ReacEU nevű, a válságkezelést rövid távon segíteni hivatott támogatási eszköz és
• a 7,7 milliárd eurós egészségügyi programot teljesen törölnék,
• a Horizont kutatási programot 8-ról 5 milliárd euróra vágnák,
• a Méltányos Átállást Segítő Alapot (JTF) pedig 20 milliárd euróval vágnák 40-ről.

Utóbbi kifejezetten fájdalmas lenne például a lengyeleknek (sok a szénbánya, az áramtermelés masszívan a magas CO2-kibocsátású széntermelésre épül). Így nem véletlen, hogy az iménti posztban miért fogalmazott meg két vörös vonalat a lengyel kormányfő arra az esetre, ha tényleg 390 milliárd euróra vágnák az összes támogatást a helyreállítási keretnél.

Ha már 500-ról 390 milliárd euróra tervezik levágni a helyreállítási alap vissza nem térítendő támogatásait, akkor cserébe Lengyelországnak két "vörös vonal" jellegű feltétele van az EU-csúcs negyedik napján, amelyből nem enged: ne kössék össze az EU-pénzek kifizetését a jogállami feltételrendszerrel, azaz ne kapjanak ilyen témában jogosultságot az uniós intézmények a szankciókra és ne kötelezzék Lengyelországot a 2050-es uniós klímacél önálló felvállalására - gyakorlatilag ezeket mondta a hétfő esti tanácskozásra érkezve Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Politico tudósítása szerint. 

Pár perccel ezelőtt Barend Leyts, az Európai Tanács szóvivője azt tette ki Twitterére, hogy ma este 6 órakor ad majd tájékoztatást az Európai Tanács mai ülésének menetrendjéről. Ezt eredetileg 2-re hívták volna össze, majd még a reggeli órákban délután 4-re tolták, aztán 5-re, és most este 6 előtt biztosan nem kezdődik el. 

Update on timing of at 6pm #EUCO

— Barend (Leyts) July 20, 2020

A délután 4-re tervezett plenáris ülés várhatóan 5-kor kezdődik, mert előtte Charles Michel tanácsi elnök még egyeztetéseket tart a tagállami vezetőkkel és a technikai stábbal - közölte a Tanács szóvivője. Közben a Politico diplomáciai körökből azt hallja: az a cél, hogy ha 390-400 milliárd euróig tényleg leszorítják a helyreállítási alap (Next GenerationEU) keretösszegéből a vissza nem térítendő támogatásokat, akkor az ne csökkentse a 310 milliárd eurósra tervezett Helyreállítási és Rezíliencia Alapot (RFF), illetve az 50 milliárd eurósra tervezett ReactEU programot, amely közvetlenül a válság utáni helyreállítási érdekében a tagállamokba áramló támogatás lenne. A kettő együtt ugyanis 360 milliárd eurót igényel, de amint az alábbi ábrán láthatjuk, még számos más programot is tervezett a Bizottság és a Tanács, amiknek a sorsa kérdéses (illetve kinyithat számos kérdést a "normál 2021-2027-es EU-s költségvetés terén).

Világos, hogy meg kell állapodnunk és ez remélhetőleg órákon belül összejön

- fogalmazta meg optimista várakozását az EU-csúcs negyedik napjára érkezve riportereknek Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök. (Reuters)

A plenáris ülés délután 4-kor kezdődik, de már 2 óra előtt elkezdtek "szállingózni" a tagállami vezetők a tanácskozásra, nyilván előtte kisebb csoportokban egyeztetik az álláspontokat az egyelőre továbbra sem ismert új kompromisszumos tárgyalási keretről. Csak annyi ismert, hogy Charles Michel tanácsi elnök egy 390 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást tartalmazó helyreállítási alapot vázolt a ma reggel 6 előtt kezdődött rövid tanácsi plenáris ülésen, aztán berekesztette az ülést. Ezután még reggel a négy fukar csoportjából két vezető (holland és osztrák) bizakodó hangvételt ütött meg, aztán ugyanezt tette kora délután a tanácskozásra érkezve a német kancellár és a Bizottság elnöke is. A francia államfő viszont még mindig nagyon óvatos és az esetleges parlamenti vétó lehetőségére figyelmeztetett a délután során a büdzséalkuról szintén szavazó EP elnöke is.

A csúcstalálkozó negyedik napjára érkezve Emmanuel Macron francia államfő is megosztotta gondolatait a sajtóval, amelynek lényege, hogy bár van előrelépés és a megegyezés szándékát látja a tagállami vezetőkön, de nincs még semmi lefixálva és rendkívül óvatos a kimenetelt illetően. Az egész tárgyalássorozat legérzékenyebb pontjának azt nevezte, hogy mekkora legyen a helyreállítási alapból a vissza nem térítendő támogatások volumene és szerinte ebben is van előrelépés, igaz nagyon feszült pillanatok is voltak az elmúlt napokban.

Ezzel részben arra utalhatott, amikor tegnap éjjel a plenáris ülésen nyilvánosan kritizálta Sebastian Kurz osztrák kancellárt, amiért az kisétált a tanácsteremből, hogy egy telefont fogadjon ("Nézzék meg, most se figyel másokra, csak a sajtóra és ez a hozzáállás rossz!" – kb. ezt mondta). Erre ma délután Kurz az ülésre érkezve finoman visszaszólt, hogy teljesen normális, ha egy hosszú ülés során az ember kimegy a teremből és Macron biztos csak azért mondott keményeket rá, mert fáradt volt, nem aludt eleget. (Politico).

Az egész EU-csúcs pénteken azzal kezdődött, hogy David Sassoli, az Európai Parlament elnöke felvázolta a 27 tagállami vezetőnek, hogy az EP milyen feltételrendszer mentén hajlandó áldását adni az állam- és kormányfők által összehozott költségvetési alkura és most, hogy megállapodáshoz közelednek a negyedik napon a vezetők, erős emlékeztetőt küldött Sassoli a közleményében.

Ha ezek a feltételek nem teljesülnek kellő mértékben, akkor a Parlament nem adja hozzájárulását az alkuhoz

– figyelmeztetett.

• A közleményében emlékeztet rá, hogy meg kell emelni az EU-s költségvetés saját forrásait (amit a Bizottság a közös felhatalmazás alapján később beszedhet a tagállamoktól, ez a GNI 1,4%-áról közel 2%-ra ugrana a korábbi javaslat szerint), meg kell szabadulni az EU-s büdzsét terhelő és bonyolító visszatérítések rendszerétől (ezeket 1984-ben a britek harcolták ki, majd erre hivatkozva a németek, hollandok, osztrákok, dánok és svédek is kaptak ilyeneket, és most is ragaszkodnak hozzájuk, míg a tagállamok nagy többsége eltörölné azt, vagy legalábbis megnyirbálná, Charles Michel ma reggeli friss kompromisszumos javaslata is a megnyirbálást tartalmazta állítólag)
• „effektív módon védeni kell a jogállamiságot” az uniós költségvetés lebonyolítása során (ezzel arra utal, hogy a jelenlegi 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás évek óta húzódik Lengyelország és Magyarország ellen, de érdemi eredményre nem vezetett, egyéb hathatós eszköz viszont nincs a Bizottság és a Tanács kezében).
• A fentiek rögzítése mellett Sassoli azt is hozzátette: egy olyan jövő miatt aggódik, amelyben elveszik az európai szolidaritás és a közösségi szellem.(Politico)

  A fentiek afelé mutatnak, hogy még ha össze is jönne nagy nehezen egy megállapodás ma a tagállami vezetők között, a fenti elvi kérdések teljesülését árgus szemekkel fogja nézni az EP plenárisa, amikor egyszerű többséget igénylő szavazás szerint dönt majd a büdzséalku jóváhagyásáról és ha túlzottan „felvizezett” szabályrendszereket lát, akkor az EP bizony akár le is szavazhatja a büdzsét. Ez óriási presztízsveszteséget jelentene az Európai Tanácsnak, a tagállami vezetőknek és újabb, igen hosszú egyezkedéseket kényszerítene ki még a nyári hónapokban.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is bizakodásának adott hangot kora délután a Twitterén, hogy rövidesen megszülethet a megállapodás a bonyolult tárgyalások után a helyreállítási alapról és az uniós büdzséről. Szerinte a rendkívüli körülmények rendkívüli erőfeszítéseket követelnek a tagállami vezetőktől, akár rendkívül hosszú tanácskozások során és az üzleti szereplők erős üzeneteket várnak a politikai vezetőktől, hogy képesek a nehézségeket legyőzve felelősségteljesen viselkedni. (Politico).

Reggel 7 környékén feküdhettek le az uniós vezetők és most már megint elkezdtek gyülekezni a csúcstalálkozó negyedik napjának plenáris ülésére, ami elvileg délután 4-től kezdődik. A találkozóra érkezve Angela Merkel német kancellár és Ursula von der Leyen bizottsági elnök is óvatosan optimistán nyilatkozott.

A Reuters tudósítása szerint előbbi azt mondta, hogy a tegnap éjjeli maratoni tárgyalásokon kidolgozták egy potenciális megállapodás kereteit, van tehát előrelépés és ez reményt ad arra, hogy ma meg lehessen állapodni. Utóbbi pedig azt mondta a tanácskozásra érkezve, hogy a tagállami vezetők erős elkötelezettséget mutatnak arra, hogy megállapodjanak, megtalálják a megoldást a problémákra, és bár még nem született meg a megállapodás, de afelé mutatnak a dolgok és ő pozitív hangulatban érkezett az EU-csúcs negyedik napjára.

Miután Charles Michel EU-tanácsi elnök ma reggel 6 körül 390 milliárd eurós kompromisszumos javaslatot terjesztett az állam- és kormányfők elé a helyreállítási alap támogatási részét illetően, a négy fukarnak mondott tagállam közül kettő is összességében kedvező jeleket küldött a sajtónak. Mark Rutte holland miniszterelnök a Reuters tudósítása szerint az ülésről távozóban azt mondta riportereknek, hogy van előrelépés, örül a mostani javaslatnak, de még mindig kudarcba fulladhat az EU-csúcs (mert pl. a jogállamisági feltételrendszerben és a helyreállítási alap kifizetési mechanizmusában nincs alku). Sebastian Kurz osztrák kancellár pedig a Twitterén ütött meg óvatosan optimista hangot ma reggel fél 7 után, hiszen azt írta, hogy nagyon kemény tárgyalások után elégedett a mai eredménnyel, igaz a tartalmát nem részletezte.

A Politico információi szerint a ma reggel 6 óra előtt kezdődött, gyorsan véget ért plenáris ülésen Charles Michel, az Európai Tanács vezetője azt a kompromisszumos javaslatot terjesztette az állam- és kormányfők elé, hogy legyen 390 milliárd eurós a helyreállítási alapon belül a vissza nem térítendő támogatások volumene (ez presztízsveszteség lenne a német-francia párosnak, amely 500 milliárd euróról "indult", igaz a négy fukarnak mondott holland-dán-osztrák-svéd csoporttól is sok áldozatot kíván, hiszen ők legszívesebben 0 eurót adtak volna a kiinduló javaslatukban). Cserébe Michel arra is javaslatot tesz (ez több tagállam felé is gesztus lehet), hogy a négy fukarnak+Németországnak járó éves költségvetési visszatérítéseket (rebate) csökkentsék. 

Diplomaták szerint bár Michel nem jelentette be, hogy megvan a megállapodás, de összességében van előrelépés, igaz a végső megegyezéshez minden fontos kérdésben meg kell egyezni (a helyreállítási alap kifizetési mechanizmusáról, jogállamisági feltételrendszerről). A már csaknem 24 órája tartó legutóbbi ülésnap után most pihennek egyet a vezetők, közben Michel stábtagjai elkészítik a végsőnek szánt tárgyalási dokumentumot, és így a délután 4-kor kezdődő újabb plenárison már erről tudnak majd tanácskozni.

Az egész éjjel csoportokban, illetve négyszemközt zajló egyeztetések után ma reggel 6 óra előtt újra összeült a 27 állam- és kormányfő egy plenáris ülésre, ami mindössze néhány percig tartott, majd az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy délután 4-kor folytatják az egyeztetéseket (addig pihennek, illetve a stábtagok a felmerülő javaslatok alapján átdolgozzák a végső szöveget). Állítólag közeledtek az álláspontok a helyreállítási alapon belüli vissza nem térítendő támogatások volumenéről (375-400 milliárd euró körüli számokról hallott a Politico), és közben felvizezhetik az EU-pénzek jogállamisági feltételrendszerét. Ezeket mind előrevetítettük a péntek reggel 10 óra óta tartó csúcstalálkozóra felkészítő anyagunkban a hírfolyamunk elején.

Valószínűleg hétfőig elhúzódnak a tárgyalások – nyilatkozta a finn miniszterelnök, Sanna Marin ma riportereknek a Politico tudósítása szerint.

Az Európai Uniónak inkább egy erős mentőcsomagra van szüksége, mint gyorsra – nyilatkozta az EKB elnöke, Christine Lagarde a Reutersnek.

Tovább csúszik a plenáris ülés kezdete, a Politico legfrissebb értesülései szerint este 7 órakor kezdődhet. Addig is a teraszon folytatódnak a megbeszélések. 

A Brüsszelben zajló európai uniós csúcstalálkozón derült ki, hogy Orbán Viktor és a visegrádi országok Olaszország legjobb szövetségesei Hollandiával szemben - közölte Adolfo Urso, az Olasz Testvérek (FdI) politikusa, az Olaszország-Magyarország parlamenti baráti társaság elnöke. Urso szenátor a közösségi oldalán kommentálta a harmadik napja zajló EU-csúcstalálkozó eseményeit. Hozzátette: "Olaszország és Magyarország Spanyolországgal és Portugáliával közösen egy Dél- és Közép-Európa alkotta szövetséget vezethet". 

Adolfo Urso a magyar kormányfő kijelentéseit kommentálta, miszerint ha nem sikerül megállapodni a költségvetéssel és a mentőcsomaggal összefüggésben, az Hollandiának lesz köszönhető. Magyarország támogatja az olasz álláspontot, ugyanis azoknak az országoknak kell adni a pénzt, mégpedig mihamarabb, amelyeknek a legnagyobb és legsürgősebb szüksége van rá. Ugyanezt az álláspontot képviselte a csúcson Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, aki korábban elfogadhatatlannak és zsarolásnak nevezte a Hollandia vezette, úgynevezett takarékos országok vétóját.

Az olasz kormányhoz közeli Il Fatto Quotidiano és más újságok "váratlan gólpassznak" nevezték Orbán Viktor kijelentéseit. A kommentárok hangsúlyozták, hogy bár Magyarország is saját érdekeit követi, Hollandiával szemben kiállt Olaszország és a római kormány mellett.

(MTI)

Akár hétfő reggelig is elhúzódhatnak a megbeszélések, de csak akkor, ha sikerül áttörést elérni az a kulcsfontosságú kérdésekben (mint a jogállamiság, a költségvetés és a helyreállítási alap) – véli egy, a Politico által megkérdezett diplomata. Korábban hasonlóképpen nyilatkozott egy másik diplomata is, várakozásai szerint éjfél utánra elhúzódhatnak a tárgyalások. De ha a fő pontokat tekintve nem jutnak megegyezésre, akkor ma este véget érhet az esemény - véli.

Charles Michel, az Európai Tanács elnökének szóvivője posztolt egy képet, miszerint Michel a visegrádi négyek vezetőivel tárgyal külön.

Update on talks of at with Visegrad leaders PM Viktor Orban and Igor Matovic @eucopresident

— Barend (Leyts) July 19, 2020

A Politico információi szerint a helyreállítási alap összetételének (vissza nem térítendő támogatás és visszatérítendő támogatások aránya) kérdésében közeledtek az álláspontok a szemben álló felek között.

Az Európai Tanács szóvivője friss tájékoztatást adott Twitter-oldalán: 17:30 előtt nem kezdődik el a plenáris tanácskozás az uniós állam- és kormányfők között.

Antonio Costa portugál kormányfő, ugyanakkor reméli, hogy vasárnap a 27 tagállam megállapodásra jut, mivel "érződik, hogy a vezetők hajlanak a kompromisszumra, noha még vannak lezáratlan kérdések."    

"Amennyiben nem lesz vasárnap megegyezés, az negatív hatással lesz az európia gazdaságra, és állampolgárokra, akik bíznak abban, hogy az unió gyorsan és határozottan reagál a jelenlegi válságra" - közölte.    

Costának úgy tűnik, hogy eddig a tagállamok többsége a "négy takarékos állam" aggodalmait próbálja megválaszolni, pedig itt lenne az ideje, hogy ők is hajlandóak legyenek egyezkedni, mivel a vonakodás csak a bizonytalanságot fokozza.

(MTI)

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azt mondta, hogy két nap tárgyalás után sem sikerült dűlőre jutni a lengyel szempontból legfontosabb kérdésekben, a költségvetés és a jogállamiság kérdésében. A tervezet jogállamisággal kapcsolatos záradéka nem kidolgozott, nem világos - hangoztatta.    

Hazámban már tapasztaltuk, hogy ezt a kifejezést kiforgatják, és az erősebb országok zsarolásra használják fel más tagállamok ellen. Ilyen feltételeket nem támogathatunk - húzta alá. Megjegyezte, hogy a klímasemlegességre vonatkozó feltételeket is erősen ellenezi Lengyelország. 

(MTI)

Az Európai Tanács elnökének szóvivője azt mondta, hogy legkorábban 4-kor ülnek össze az uniós vezetők a plenáris tanácskozásra.

Angela Merkel német kancellár külön megbeszélést folytatott Pedro Sánchez spanyol, Giuseppe Conte olasz kormányfőkkel, valamint Emmanuel Macron francia államfővel és Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel. Az arcokról nem sugárzik az elégedettség Conte Twitter-posztja szerint.

Continua il negoziato. Da una parte la stragrande maggioranza dei Paesi - compresi i più grandi Germania, Francia, Spagna, Italia - che difendono le istituzioni europee e il progetto europeo e dall’altra pochi Paesi, detti “frugali”. #EuCo

— Giuseppe (Conte) July 19, 2020

Krišjānis Kariņš lett miniszterelnök azt nyilatkozta vasárnap délután, hogy talán még soha sem volt ennyire bonyolult tárgyalásban, de a kompromisszum esélye még mindig nem tűnt el teljesen.

Sebastian Kurz osztrák kancellár vasárnap délutáni nyilatkozatában azt sugallta, hogy sokan kimerülhettek a kora reggel kezdődő és éjszakába nyúló tárgyalásoktól és emiatt olyan dolgokat mondanak ki, amelyeket kipihenten nem mondanának. "Néhány embernek más tervei voltak a hétvégére vagy vasárnapra, ez teljesen érthető" - fogalmazott Kurz, aki egyúttal hangoztatta:

személyesen nagyon sajnálom, ha a tárgyalások kudarcba fulladnának, nagy felelősségünk van most.

Szerinte fontos lenne a megállapodás, amely még mindig összejöhet. "Annak érdekében, hogy ez megtörténjen, mindenkinek mozdulnia kell" - üzent a szemben álló feleknek.

Arra is kitért, hogy Finnország rendszeresen részt vesz a 4 fukarnak nevezett országcsoport (Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország) ülésein, amely szerinte további súlyt ad a csoportnak és megerősíti a tárgyalási pozícióját. "Tudják, hogy működik az Európai Unió. Németország és Franciaország közösen letesznek valamit az asztalra és a többiek jóváhagyják. Ebben a helyzetben a fukarok csoportja lehetőséget teremt arra, hogy a felek megfelelő tárgyalási pozícióval rendelkezzenek" - mutatott rá a takarékos országok álláspontjának jelentőségére Kurz.

Egy finn illetékes ennek kapcsán gyorsan meg is jegyezte a Politico beszámolója szerint, hogy Finnország nem csatlakozott a másik 4 országhoz, de tárgyalásokat folytat hasonló gondolkodású országokkal.

A másik oldalon ülők, akik a nagyobb vissza nem térítendő támogatás mellett érvelnek az alap kapcsán, viszont már úgy fogalmaznak, hogy a fukar 5-ök húzzák a nadrágszíjat.

• Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is szilárdan és következetesen képviseli azt az elvet, amellyel kiutazott a brüsszeli csúcstalálkozóra: a magyarok pénzéről csakis a magyarok dönthetnek - mondta Kovács Zoltán a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szombaton az MTI-nek, telefonon nyilatkozva.
• Kovács Zoltán a hosszú távú uniós költségvetésről és gazdasági mentőcsomagról zajló tanácskozás állásáról beszámolva kifejtette, pénzügyi kérdésekben, az összegek nagyságát és elosztásának módját illetően közeledtek az álláspontok.
• Hangsúlyozta, a kormányfő továbbra is abban a felfogásban folytatja a tárgyalásokat, hogy semmiféle politikai előfeltételt nem lehet állítani a pénzek elosztásával és költésével szemben.

(MTI) 

Címlapkép: EU Commission / Pool/Anadolu Agency via Getty Images

Két-, illetve többoldalú megbeszéléseket kezdtek szombat délután Brüsszelben az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői, mielőtt ismét huszonhetes körben folytatódna a tanácskozás, amelyen a hosszú távú uniós költségvetésről és gazdasági mentőcsomagról tárgyalnak.

Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében azt közölte, hogy a csúcstalálkozó második, szombati munkanapján a tagállami vezetők 11 óra után plenáris formátumban folytattak megbeszélést a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról.

Korábban azt közölte, hogy a tanácskozást megelőzően kora reggel Charles Michel tanácsi elnök Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Pedro Sánchez spanyol, valamint Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel folytatott közös megbeszélést.

Kiszivárgott információk szerint Michel szombaton újabb javaslattal állt elő a megállapodás mihamarabbi eléréséért. A mintegy 65 oldalas kompromisszumos javaslattervezet megtartotta a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap összetételével összefüggésben viszont Michel azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen.

Információk szerint a korábbi javaslatot leginkább bíráló Hollandia hajlandó tárgyalási alapnak tekinteni az új számokat rögzítő tanácsi javaslatot. A tanácskozás pénteki napján Hollandia mellett Németország, Ausztria, Svédország és Dánia is a végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy esetükben őrizzék meg a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus egyösszegű visszatérítést biztosító kedvezményeit.

A pénteken kezdődött, kétnaposra tervezett csúcstalálkozón az Európai Tanácsnak az unió következő hétéves költségvetéséről, valamint az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomagról kell megállapodnia. Utóbbi célja, hogy enyhítsen a járvány miatt kialakult gazdasági válságon. A bizottság tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.

(MTI)

Huszonhetes körben kezdték meg Brüsszelben szombat délelőtt 11 órától  az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról szóló, pénteken kezdődött tanácskozásaikat.

Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében azt közölte, hogy a plenáris tanácskozást megelőzően szombat kora reggel Charles Michel tanácsi elnök Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Pedro Sánchez spanyol, valamint Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel folytatott közös megbeszélést.

Diplomáciai források szerint az első tárgyalási nap kevés előrehaladást eredményezett. A tanácskozás legvitatottabb, megosztó és politikai kérdései között egyebek mellett a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés szerepel. A "fukar négyeknek" nevezett EU-tagállamok, Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország kisebb költségvetést szeretnének, és nagyobb beleszólást a pénzek elosztásába és felhasználásába.

Kiszivárgott információk szerint Mark Rutte holland miniszterelnök a munkavacsora alatt hajthatatlannak mutatkozott a gazdasági fellendülést célzó uniós pénzek jóváhagyásának mechanizmusát illetően. Spanyolország és Olaszország határozottan ellenezte, hogy az északi országoknak nagyobb beleszólásuk legyen a gazdaságélénkítést szolgáló tagállami intézkedéseket felügyelő mechanizmusba. Véleményük szerint a holland kérés a döntéshozatali eljárás túlzott lelassulását és a kifizetések késleltetését vonná maga után, míg a helyreállítási terv lényege az lenne, hogy a válság okozta kihívásokra gyorsan reagáljon. Rutte szilárdan ragaszkodott továbbá ahhoz is, hogy országa, valamint Németország, Ausztria, Svédország és Dánia esetében őrizzék meg a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus egyösszegű visszatérítést biztosító kedvezményeit. Kijelentette, nem tud továbblépni a közös uniós költségvetésről szóló tárgyalásokban, ha a mechanizmust valamennyi uniós tagország egyhangúlag jóvá nem hagyja. Nincs értelme továbbmenni, ha az út járhatatlan - mondta.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az éjszaka folyamán azt közölte, nincs konszenzus, és nem is körvonalazódik kompromisszum a helyreállítási csomagról a tagállami vezetők körében. Jelentős törés van Észak és Dél között a csomag kifizetéseit illetően, továbbá a keleti országok nagyratörő elképzelései szemben állnak a takarékos nyugati országok kisebb összegű költségvetési terveivel - mondta.

Véleménye szerint nagy esélye van annak, hogy nem születik megállapodás sem a szombati tárgyalási napon, sem pedig vasárnap.

A pénteken kezdődött, kétnaposra tervezett csúcstalálkozón az Európai Tanácsnak az unió következő hétéves költségvetéséről, valamint az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomagról kell megállapodnia. Utóbbi célja, hogy enyhítsen a járvány miatt kialakult gazdasági válságon. A bizottság tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.

(MTI)

Messze vagyunk a megállapodástól, a tagállamok vezetői homlokegyenest ellenkező álláspontot képviselnek a helyreállítási alappal kapcsolatban - jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök újságíróknak, az uniós keretköltségvetésről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítási csomagjáról szóló brüsszeli európai uniós csúcstalálkozó szünetében péntek este.

"Az alapvető gond azzal van, hogy minden tagállam mást akar, továbbá a vezetők számára most nem világos, hogy mekkora összegről tárgyalunk. Korábban világosnak tűnt, de most egyáltalán nem az" - jelentette ki. Hozzátette, hogy a tárgyalás második körében sem sikerült a tagállami nézőpontokat közös nevezőre hozni. Megismételte azt, amit az ülésre érkezésekor mondott, hogy az utolsó öt évre vonatkozó tagállami munkanélküliségi ráta nem szolgálhat alapul a források elosztásához.

"A tagországok közül az egyik legkisebb munkanélküliségi ráta Csehországban volt. Ezért is elfogadhatatlan, hogy a sikeres országokat büntessék azzal, hogy kevesebb uniós pénz kapnak" - szögezte le az csúcstalálkozó kezdete előtt.

Charles Michelnek, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökének a javaslata szerint a helyreállítási alaphoz kapcsolódó 310 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás úgy oszlana meg, hogy 70 százalékban a tagállamok munkanélküliségi rátáját vennék alapul öt évre visszamenőleg, majd a fennmaradó 30 százalékot a 2020-21-es GDP-mutatók függvényében osztanák ki 2023-ban. Néhány ország támogatja ezt a javaslatot, de vannak, amelyek az 50-50 százalékos megosztást preferálják.

Michel a hétéves uniós költségvetésre vonatkozóan a múlt héten új javaslatot mutatott be. A helyreállítási alap költségvetési tervezetét változatlan formában támogatta, viszont a hétéves uniós költségvetésre vonatkozóan 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítása és a 750 milliárdos helyreállítási terv teljes egészének megőrzése érdekében.

(MTI)

Egyre nagyobb a megdöbbenés néhány tagáll vezetőjénél a helyreállítási alap elosztására vonatkozó javaslat kapcsán, amit Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vázolt fel. 

A helyreállítási alap 70%-át osztanák el most első körben a Bizottság képlete alapján, a fennmaradó 30%-ot 2022. június végéig az addigra már látható 2020-2021-es kumulált GDP-visszaesés alapján osztanák szét, így tehát a tényleges károk alapján menne a pénzosztás kisebb, 30%-nyi része. A Politico nem hivatalos számításai alapján a legjobban Csehország, Franciaország, Finnország, Olaszország és Hollandia járna.

Az előzetes, nem hivatalos számítások szerint pedig Lengyelország, Litvánia és Lettország lenne a legnagyobb vesztes, ha nem a Bizottság javaslata, hanem Michel terveit fogadják el.

Ezeknek az országoknak a becslések szerint 60 százalékkal eshet vissza az általuk megkapott támogatási összeg 2023-ra az előző két évhez képest.

• Két-, illetve többoldalú megbeszéléseket kezdtek péntek délután Brüsszelben az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői, mielőtt ismét plenáris, huszonhetes körben folytatódna a tanácskozás, amelyen a hosszú távú uniós költségvetésről és gazdasági mentőcsomagról tárgyalnak.
• Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében azt közölte, a délelőtt tíz óra óta tartó találkozón a tagállami vezetők délutánig két forduló során alapos megbeszélést folyattak a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról.
• Mint írta, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közel másfél órás szünetet rendelet el, ez idő alatt személyes megbeszéléseket folytat egyes tagállami vezetőkkel.
• Az ülés huszonhetes körben este nyolc órakor munkavacsorával folytatódik - tette hozzá.
• A pénteken kezdődött, kétnaposra tervezett uniós csúcson a tagállamok vezetői a hétéves költésvetésről és hozzá kapcsolódó gazdasági mentőcsomagról tárgyalnak. A 2021-2027-es uniós költségvetésre vonatkozóan Michel a múlt héten 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítása és a helyreállítási terv teljes egészének megőrzése érdekében.

(MTI)

Az ülés egyik nagy kérdése a RFF, vagyis a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz felosztása, amit a tagállamomok közvetlenül kapnának meg a a Tanács által jóváhagyott nemzeti reformterveik finanszírozására. 

Charles Michel egy kompromisszumos javaslatot tett, miszerint a 310 milliárd eurónak most csak a 70%-át osztanák el a Bizottság képlete alapján és 2021-2022-ben kellene leszerződni a pénzekre a tagállamokkal. A fennmaradó 30%-ot pedig 2022. június végéig az addigra már látható 2020-2021-es kumulált GDP-visszaesés alapján osztanák el, így tehát a válság által okozott tényleges károk alapján menne a pénzosztás kisebb, 30%-nyi része.

A Politico nem hivatalos számításai alapján Michel javaslatával a legjobban Csehország, Franciaország, Finnország, Olaszország és Hollandia járna. A számítások azonban elég pontatlanok lehetnek, amiatt, hogy nem lehet előre pontosan tudni, hogy mennyivel fog csökkenni a GDP.

Az EU-csúcs már gyakorlatilag 6 órája tart és eddig a 3 legfőbb téma körül zajlanak a viták, egyelőre konstruktív, jó hangulatú légkörben. A Politico összefoglalója szerint így tehát

1. a 2021-2027-es uniós büdzsé, illetve a helyreállítási alap mérete és összetétele (főösszegek, belső szerkezet, hitelek, támogatások mérete és aránya),
2. az EU-pénzek menedzselésével kapcsolatos kérdések (jogállamisági feltételrendszer, nemzeti reformprogramok jóváhagyása körüli szavazási mód), illetve
3. az EU-s büdzséből történő, öt tagállamnak járó visszatérítések körül zajlik a vita (utóbbit a francia elnök egyszer és mindenkorra el akar töröltetni, míg a „négy fukar” ragaszkodik hozzá, a szintén jogosult németek hangját kevésbé hallani ebben a témában már hetek óta).

A Politico információi szerint a "négy fukarnak" mondott formáció (Hollandia, Dánia, Ausztria és Svédország) képviselői az ebéd utáni rövid felszólalásaikban az EU-s költségvetési visszatérítések fontosságáról beszéltek, illetve a holland miniszterelnök azt javasolta, hogy egyhangú legyen a döntéshozatali mód a helyreállítási alapnál a nemzeti reformprogramok jóváhagyásakor. Várható volt, hogy Mark Rutte ezt szorgalmazza, és az is, hogy kemény ellenállásba ütközik a többi tagállam részéről. Éppen emiatt a lapnak diplomaták azt mondták: most Charles Michel EU Tanácsi elnök elkezdte felmérni az állam- és kormányfők között, hogy hogyan lehet továbbhaladni a csúcstalálkozón, milyen kompromisszum esélyes. Ezt a témát a felvezető cikkünk hatodik pontjában tárgyaltunk.

Új információ, hogy a tanácsi illetékesek elkezdtek megszondáztatni a napokban egy olyan javaslatot, hogy ha valamely tagállamnak baja lenne a másik tagállam nemzeti reformprogramjával, amire a helyreállítási alapból pénzt kapna, akkor "vészfék-megoldásként" ezt a témát előhozhatná az állam- és kormányfők testületében, így tehát bárki kezdeményezhetne vitát a másik ország ügyében a legfőbb döntéshozó testületben. 

Mostani döntéseink kulcsfontosságúak lesznek az elkövetkező évtizedekben és az unió újjáépítésében - jelentette ki az Európai Parlament elnöke az EU-csúcs keretében szervezett pénteki sajtótájékoztatóján.

David Sassoli azt mondta, hogy a döntéseknek az állampolgárok és a bolygó védelme érdekében kell megszületniük, így a zöld gazdaságot, az oktatást, a digitalizációt, az egészségügyet, valamint demokráciát és a szociális jogokat kell, hogy előmozdítsák. Kiemelten fontosnak nevezte, hogy a megállapodások a hétéves költségvetési kerettel és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási csomaggal kapcsolatban minél előbb létrejöjjenek.

A megegyezések késlekedése új viharokat hoz az unióra, ahol az előrejelzések már most nagyon negatívak

- fogalmazott. Hozzátette: A döntések halogatása mindenki számára veszteséget fog jelenteni.

Sassoli közölte, hogy a jelenlegi büdzsétervezettel nem elégedett az Európai Parlament, mivel a fenttartható helyreálláshoz egyértelmű és hosszú távú garanciákkal ellátott források kellenek, így a parlament csak akkor támogatja. Elmondta, hogy a parlament új saját források bevezetésére számít, amely legkésőbb 2023-ig életbe lép, továbbá hozzáfűzte, hogy eljött az ideje az indokolatlan és igazságtalan visszafizetések eltörlésének.

A jogállamisági feltételekkel kapcsolatban elmondta, hogy mivel az EU a közös értékekre épült, ezért a parlament különös jelentőség tulajdonít annak, hogy a források elköltése a demokratikus elvekhez igazodjon.

Az EU nem bankautomata, a közös piaci előnyöknek kéz a kézben kell járniuk az közös értéke tiszteletével

- hangsúlyozta.

A helyreállítási tervvel kapcsolatban azt mondta, hogy annak hozzá kell járulnia a gazdaság átalakításhoz, és az egyre növekedő egyenlőtlenségek elleni küzdelemhez. Mint mondta, az intézkedéscsomag nélkülözhetetlen eszköz Európa számára, és a parlament támogatja a csomag méretét, illetve a kölcsönök és a vissza nem térítendő támogatások közötti megoszlást. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a parlament minden olyan megállapodást meg fog vétózni, amely a helyreállítási alapot és a költségvetési tervezetet nem egységes csomagként kezeli. (MTI)

Charles Michel, az Európai tanács elnöke érkezésekor azt mondta, nehéz tárgyalásokra számít, azonban politikai akarattal, lehetséges a megállapodás elérése. Hozzátette: a megbeszélések nemcsak pénzről szólnak, hanem az emberek, és az unió egységének jövőjéről. Egy erősebb, ellenállóbb Európai Unió jövője forog kockán - hangsúlyozta a tanács elnöke.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, az egész világ azt figyeli, hogy Európa képes lesz-e egységes maradni, és felállni a koronavírus okozta válságból. Kijelentette: elkötelezettséggel az Európai Unió megerősödve és megújulva képes kilábalni a válságból. Ehhez minden szükséges elem a tagállamok asztalán van, ezért a megoldás, amelyet az európai állampolgárok várnak, elérhető. "A mai nap rendkívül fontos Európa jövője szempontjából" - tette hozzá.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök érkezéskor azt nyilatkozta, nehéz megmondani, hogy sikerül-e megállapodásra jutni az uniós költségvetésről és a hozzá kapcsolódó helyreállítási csomagról, ugyanis országának hozzájárulása egyebek mellett a Lengyelországnak járó pénzek nagységrendjétől függ.

Kijelentette, Lengyelország határozottan ellenzi az uniós pénzek jogállamiságra vonatkozó "tetszés szerinti" politikai feltételekhez kötését. Nem fenntartható megoldás, hogy Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia esetében megőrizzék a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus egyösszegű visszatérítést biztosító kedvezményeit - tette hozzá.

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök szerint minden tagállam számára fontos a közös uniós költségvetés elfogadása, különösen a hagyományos politikák, a kohéziós és mezőgazdasági források tekintetében. Azt mondta, hogy a tagállamok közül az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi ráta Bulgáriában volt, és országa gazdaság folyamatosan növekedett. "Ezért is elfogadhatatlan, hogy a sikeres országok legyenek büntetve azzal, hogy kevesebb uniós pénzhez juthatnának" - fogalmazott.

Mark Rutte holland miniszterelnök szavai szerint "kevesebb mint 50 százalék esélye van" a pénteki megállapodásnak. Kijelentette, nem a sebesség, hanem a tartalom számít. "Egy gyöngye egyezség nem vezet sehová" - fogalmazott. Kitért arra is, hogy a jogállamisági feltételeknek mindenképpen szerepelniük kell az uniós költségvetések kapcsolatos végső megállapodásban, és "nagy probléma" ha Magyarország ragaszkodik ennek elvetéséhez.

Sophie Wilmés belga kormányfő vezetője kijelentette, kormánya elégedett a helyreállítási alappal kapcsolatos javaslattal, megítélésük szerint ugyanis az emberek e helyzetben kialakult szükségleteit célozza.

Jüri Ratas észt miniszterelnök érkezésekor azt mondta, hogy az EU-nak gyors és erős válaszra van szüksége a példátlan válsághelyzetben. A megbeszéléseken minden tagállamnak kompromisszumkésznek kell lennie a közös jövő érdekében. Hozzátette: Észtországnak, ahogy a balti államok mindegyikének, rendkívül fontos a mezőgazdasági források igazságos elosztása. (MTI)

Angela Merkel német kancellár érkezéskor hangsúlyozta: nehéz tárgyalásokra számít, mivel - szavai szerint - "az egyes álláspontok rendkívül távol állnak egymástól". Véleménye szerint kétséges, hogy a hétvégén megállapodás születik-e.

Kívánatos lenne, de szembe kell néznünk a valósággal. Komoly kompromisszumkészségre van szükség, ha úgy az emberek, mint Európa számára jó megoldást akarunk találni a vírusjárvánnyal szemben

- fogalmazott. (MTI)

A koronavírus-járvány okozta, soha nem látott gazdasági és társadalmi károkkal járó időszak több szolidaritást és odaadást igényel a tagországok részéről, ezért a következő órák döntő jelentőségűek lesznek a sokakat érintő európai projekt jövője szempontjából - jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozóra érkezve pénteken.

Macron hangsúlyozta, kompromisszumra lesz szükség a tagállamok részéről, hogy következő, 2021 után érvényes hétéves költségvetés és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó csomag képes legyen lendületet adni az európai gazdaságnak, társadalomnak és a környezetvédelmi célkitűzéseknek.

Kompromisszumra, hogy a létrejövő megállapodás új önállóságot biztosítson Európának a technológia, az ökológia és az ipar területein. Valamint azért, hogy Európa nagyobb szolidaritást legyen képes mutatni a válság által leginkább sújtott régióknak, a legtörékenyebb közösségeknek - mondta.

Szerinte a csúcstalálkozó az európai ambíciókról szól. Franciaország és Németország nagyban járult hozzá az Európai Bizottság gazdaságélénkítő tervéhez. Macron reményét fejezte ki, hogy a tagországok támogatásával még a hétvégén megállapodás születhet a célkitűzésekről. (MTI)

Hat építőelem kérdésében kell dönteni

Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő tömörítő Európai Tanács elnöke látja talán a leginkább, hogy mi van a 27 vezető fejében, hiszen az elmúlt hetekben ő egyeztetett velük a legtöbbet és a benyomásai alapján ő foglalta össze egy hete azt a hat pontot, amelyek mentén szerinte elvezet majd az út az egyhangúságot igénylő végső alkuhoz mind helyreállítási alap, mind a 2021-2027-es keretköltségvetés ügyében.

Az alábbiakban az ő logikája mentén mutatjuk be a javaslatának tartalmát és a főbb vitapontokat a tagállamok között. Lássuk tehát a 6 építőelemet az alkuhoz!

A költségvetés keretösszege

Az első építőelem a 2021-2027-es keretköltségvetés (MFF) keretösszege. Az MFF keretösszegeként 1 074 milliárd eurót javasol 2018-as árszint mellett (2020-as áron ez 1211 milliárd euró), ami kisebb, mint az Európai Bizottság május végi javaslata (1100 milliárd euró), illetve szintén kisebb, mint Charles Michel saját február közepi javaslata (1094,8 milliárd euró). A most futó 2014-2020-as ciklusban a 27 tagállam várható összes kiadása 2018-as áron nagyjából 1082 milliárd euró lesz, így tehát ehhez képest is kismértékű csökkenésről van szó.

Nyilván a 2021-2027-es büdzsé és a helyreállítási alap végső keretösszegei egymástól is függnek valamelyest, így ha az egyikben döntenek, az kihat a másikra is, ezért a kettőt egyszerre tüntetjük fel az alábbi ábrán.

Fontos rögtön hozzátenni, hogy a Michel által 1100-ról 1074 milliárd euróra való keretcsökkentés ellenére a benne legnagyobb súlyú kohéziós (323 milliárd euró) és agrárforrások (355 milliárd euró) kasszáját nem javasolta vágni, ami a kelet-közép-európai tagállamok és közben a franciák felé egy fontos jelzés és elősegítheti a megállapodást. Éppen emiatt lényegében a februári számításaink továbbra is állnak, miszerint a 2021-2027-es büdzséből a kohéziós forrásaink reál értelemben mintegy 25%-kal eshetnek, az agrárkassza első pillérében mintegy 15%-kal, a másodikban pedig 25% körüli mértékben.

A Brüsszelből lehívható magyar kohéziós és vidékfejlesztési források esését viszont jelentősen tompíthatja idehaza az elkölthető pályázati pénztömeg szintjén az, hogy közben kötelezően 15%-ről 30%-ra megemelkedne a magyar állam társfinanszírozási rátája (1 eurónyi itthoni fejlesztés mögött eddig 85 cent volt EU-s pénz, és 15 cent magyar költségvetési hozzájárulás, ez most 70-30 centre változna).

Míg a kötelezően megemelkedő magyar állami társfinanszírozás jócskán tompítja az itthon elkölthető pénztömeget, addig

a büdzsével párhuzamosan elinduló helyreállítási alap plusz forrásai igencsak megdobják majd az itthoni teljes elköltendő pénztömeget.

A mostani ciklusban a mindenféle brüsszeli források együttesen a magyar állami önrésszel együtt mintegy 32 milliárd eurót tettek ki, míg a 2021-2027-es ciklusban ezek együttesen állami önrésszel együtt 50 milliárd euróig is felmehetnek Palkovics László innovációs és technológiai miniszter minapi jelzése szerint. Az 50 milliárd euróhoz képesti végső szám most fog eldőlni, de a nagyságrend érzékeltetése érdekében jelezzük, hogy ez a 2019-es magyar GDP kb. 35%-a.

A 7 éves keretköltségvetés szintjéről nyilván azzal együtt tudnak végső döntést hozni a tagállami vezetők, hogy a benne lévő különböző fejlesztési célok külön kasszájáról is döntenek, így majd kialakul a kiadások végső összegétele és aránya is.

A visszatérítések kérdése

Charles Michel a helyzet összefoglalójában a második helyre emelte ezt a kérdést, mert szerinte ez annyira fontos, hogy akadályozná magának a helyreállítási alapnak és így végülis az egész büdzséalkunak a létrejöttét. A visszatérítések rendszerét még 1984-ben harcolta ki az akkori brit kormányfő Margaret Thatcher, majd ezen felbuzdulva később öt másik tagállam (Németország, Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország) is kiharcolt ilyet, ami azt jelenti, hogy a bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) alapján kiszámolt éves befizetési kötelezettségeiket masszívan csökkenteni tudják ezekkel a visszatérítésekkel a többi tagállam megemelkedő befizetési terhei mellett.

A visszatérítések 2021-től történő fokozatos kivetetésére még 2018-ban tett javaslatot a Bizottság, mert a rendszer idejétmúlt, nem igazságos és csak bonyolítja az egyébként is bonyolult büdzsémenedzsmentet, de már akkor is ellenezték ezt az érintett haszonélvezők. Aztán ahogy a vírusválság miatt szükségessé vált a helyreállítási alap, a vele járó többlet befizetési terhek miatt még hangosabbá vált a visszatérítési rendszer haszonélvezőinek hangja, hogy megtarthassák ezt.

Ezt tehát azért javasolja megtartani Charles Michel, hogy ennél az öt tagállamnál is „megolajozza” az alku lehetőségét.

A konkrét javaslata szerint 2020-as árak mellett Dánia 197 millió, Németország 3,671 milliárd euró, Hollandia 1,576 milliárd euró, Ausztria 237 millió euró, Svédország pedig 798 millió eurónyi visszatérítésre lesz jogosult a 2021-2027-es ciklus során.

Amint tegnapi elemzésünkben rámutattunk: ennél sokkal nagyobb haszonélvezője például Hollandia az adóparadicsomi státuszának, az emiatt elszívott társasági adóbevételeken keresztül és valójában most a harcok csak részben az EU-s pénzekről szólnak, legalább ilyen fontos mozgatórugó például a viták mögött a holland és ír (+luxemburgi, máltai, belga) adóparadicsomi státusz minél tovább és minél jobb feltételekkel való megtarthatósága.

A helyreállítási alap keretösszege

Miután a tagállamok döntést hoznak arról, hogy a 2021-2027-es „normál” EU-s pénzek keretösszege mennyi legyen, dönteni tudnak a Michel által 2018-as árak mellett (a Bizottsághoz hasonlóan szintén) 750 milliárd eurósra javasolt alap méretéről is (ez 2020-as folyó áron 809 milliárd euró). Ennek a döntésnek a meghozatalával a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a saját forrásokról szóló határozat alapján legfeljebb 750 milliárd euró összegű kölcsönt vegyen fel. Ezeket a forrásokat pedig továbbadja majd a tagállamoknak, hogy azok az MFF-es programokon keresztül meg tudják valósítani a tervezett fejlesztéseiket. Ahogy az elnök hangsúlyozza:

Ez egy rendkívüli és egyszeri eszköz – egy rendkívüli helyzetben.

A helyreállítási alap finanszírozásáról, a források kifizetéséről és egyéb fontos technikai kérdésekről részletesen írtunk ezekben az elemzéseinkben:

Ahhoz persze, hogy az alap méretéről döntést tudjanak hozni az állami vezetők, nyilván a belső szerkezetről és a nyújtott támogatások és hitelek méretéről, egymáshoz képesti arányáról is döntést kell hozniuk. Mivel a visszatérítések haszonélvezőiként Hollandia, Ausztria, Dánia és Svédország (a négy „fukar”) ellenzi, hogy egyáltalán bármennyi támogatást is kiosszanak az alap fő eszközéből (az 560 milliárd eurósra tervezett RFF-ből a javaslat szerint 310 milliárd eurót, további 250 milliárd eurót pedig hitelként), inkább csak hiteleket osztogatnának, így benne van a levegőben, hogy a 750 milliárd euró helyett kisebb lesz a teljes keretösszeg. A holland ING Bank friss összefoglalója szerint például 600 milliárd euróra is lemehet.

A kölcsönök és vissza nem térítendő támogatások kérdése

Charles Michel arra tett javaslatot, hogy őrizzék meg a kölcsönök (250 milliárd euró), a garanciák (60 milliárd euró) és a vissza nem térítendő támogatások (440 milliárd euró) közötti egyensúlyt azért, hogy nehogy túlterheljék a magas adósságállománnyal rendelkező (déli és egyes nyugati) tagállamokat.

Ez kulcsfontosságú az egységes piac jövője, valamint a további széttagolódás és egyenlőtlenségek megelőzése tekintetében is

– hangsúlyozza az elnök.

A német-francia vezetés még májusban, a Bizottság javaslata előtt közösen javasolta azt, hogy legyen 500 milliárd eurós méretű a helyreállítási alap, amelyben tisztán támogatások legyenek. Ehhez képest kompromisszumként a Bizottság 750 milliárdos kerettel jött elő (500 milliárd euró támogatás, 250 milliárd euró hitel, azaz 2:1 arány), amelybe beletette a hitel lábat, érzékelve azt, hogy a „négy fukar” úgyis csak hitelekben gondolkodik.

Az RFF felosztása

Amint fentebb láttuk, a 750 milliárd eurósra tervezett alap messze legnagyobb része az 560 milliárd eurós RFF lenne, azaz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz. Ezt kapnák meg közvetlenül a tagállamok az általuk előkészített a Bizottság által megvizsgált, majd a Tanács által jóváhagyott nemzeti reformterveik finanszírozására. Nagy vita volt abból az elmúlt hetekben, hogy ezt a hatalmas összeget most, a vírusválság közepén, még nem pontosan látott gazdasági károk mentén szabad-e már teljes egészében felosztani és milyen felosztási kulcs mentén.

A Bizottság azt javasolta, hogy a 100%-ot osszák most el 3 indikátor egybegyúrása alapján (gazdasági fejlettségi szint, recesszió várható mélysége, 2015-2019 közötti időszak átlagos munkanélküliségi rátája), míg érzékelve az ebből adódó feszültségeket (miért kell a válság előtti munkanéküliségi ráta alapján elosztani a pénzeket, annak nincs köze a vírusválsághoz) Michel egy kompromisszumos javaslatot tett.

Ennek lényege, hogy az 560 milliárd eurónak most csak a 70%-át osztanák el a Bizottság képlete alapján és 2021-2022-ben kellene leszerződni a pénzekre a tagállamokkal. A fennmaradó 30%-ot pedig 2022. június végéig az addigra már látható 2020-2021-es kumulált GDP-visszaesés alapján osztanák el és 2023-ban szerződnék le és 2026-ig mindent kifizetnének. Így tehát a válság által okozott tényleges károk alapján menne a pénzosztás kisebb, 30%-nyi része.

A pénzosztás feltételrendszere

Ennek a témában a kapcsán Michel három fontos célkitűzést írt össze.

1. Az első a nemzeti reform- és rezilienciaépítési tervek az RFF-források lehívása érdekében. Itt arról van szó, hogy a tagállamoknak az európai szemeszterrel és különösen az országspecifikus ajánlásokkal összhangban nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket kell készíteniük a 2021–2023-as időszakra vonatkozóan. Ezeket a terveket a források végleges felosztási kulcsa figyelembevételével 2022-ben vizsgálják majd felül. A tervek értékelését pedig minősített többséggel eljárva a Tanács hagyja majd jóvá, a Bizottság javaslata alapján. Ez a viták egyik forrása: mégpedig a szavazás módja a Tanácsban. A hollandok (a nyilvánosság előtt) például egyhangúságot követelnek a Tanácsban arról, hogy például az olasz nemzeti reformterv megfelel-e a bizottsági elvárásoknak, vagy pedig csak úgy „a nép közé szórják” a pénzt a válságra hivatkozva. Nyilván a pénzek legnagyobb haszonélvezői minél lazább feltételrendszert követelnek, és ebből jött kompromisszumos javaslatként az, hogy minősített többséggel szavazzanak. Ilyen kérdésben azért a blokkoló kisebbséget elég nehéz összehozni, így ha tényleg ez lesz a szavazási mód, akkor viszonylag laza keretek mellett döntenek a nemzeti reformtervekről. Ráadásul majd a pénzek utólagos, mérföldkövekhez kötött folyósításnál a Bizottság egyik főigazgatósága (DG Ecfin) kap kiemelt szerepet, nem kerül már a Tanács elé újra szavazásra a folyósítás kérdése.
2. A második fontos elérendő célkitűzés az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik, és most először javasolta azt Michel, hogy a finanszírozás 30%-a éghajlatváltozással kapcsolatos projektekre irányuljon. Emlékeztet rá: ez fontos Európa fiatal nemzedékei és Európa jövőbeli törekvései tekintetében. Arról van tehát szó, hogy az MFF és a helyreállítási alap forráskifizetésénél a kiadásoknak összhangban kell lenniük a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzésünkkel, a 2030-as uniós éghajlat-politikai célokkal és a Párizsi Megállapodásban foglaltakkal és ezek alapján javasolja a korábbi 25% helyett a 30%-os alsó korlátot.
3. A harmadik javasolt célkitűzés az, hogy a pénzek kifizetését kössék össze a jogállamisággal és az európai értékek betartásának kérdésével. Úgy fogalmaz Michel: „kulcsfontosságú lépést teszünk annak érdekében, hogy a jogállamiság és az értékek szilárdan beépüljenek az európai projektbe, és ezért javasolom azt, hogy szoros kapcsolat jöjjön létre a finanszírozás, valamint a kormányzás és a jogállamiság tiszteletben tartása között.” Itt konkrétan ugyanazt javasolja a Tanács elnöke, mint februárban, miszerint ha a Bizottság az uniós költségvetés hatékony végrehajtása kapcsán a jogállamiság (pl. hatalmi ágak függetlensége, jogbiztonság, az uniós költségvetés hatékony és takarékos lebonyolítása) terén problémákat tapasztal, akkor az EU-pénzek kifizetése terén tehet szankciós javaslatot és ezt a Tanácsban minősített többséggel hagyják jóvá (nem fordított minősített többségről van szó, hanem „rendes” minősítettről, ami azt jelenti, hogy könnyebben előállhat a szankciós javaslattal szembeni blokkoló kisebbség). A hollandok itt is egyhangúságot szorgalmaznak, míg például a magyar kormányfő a pénzek és a jogállamiság összekötését eleve ellenzi, így a minél puhább szavazási módban érdekelt. Sőt, a magyar parlament a minap egy olyan határozatot fogadott el, ami az eddigi 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárások azonnali leállását követeli, igaz amint rámutattunk: ez teljesíthetetlen feltétel, ráadásul jogilag nem is köti a kormányfő kezét. Mivel a büdzsét jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek is, amely viszont ragaszkodik a pénzek és a jogállami feltételek összekapcsolásához, így ezt nem lehet már kikerülni, inkább a szankciós mechanizmus módjáról lehet már csak vitatkozni. Michel egyébként a fentivel párhuzamosan arra is javaslatot tett, hogy legyen egy jogállamisági nyomonkövetési eszköz is, amelynek a Bizottság általi kidolgozása már egyébként is folyamatban van (ősszel kijönnek ezek a jelentések minden országra). Ezzel összefüggésben azt javasolja, hogy a Bizottság és a Számvevőszék készítsen jelentést a jogállamiság terén tapasztalható azon hiányosságokról, amelyek kihatással vannak az uniós költségvetés végrehajtására. A Magyarországgal és Lengyelországgal szemben évek óta zajló 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárások hatékonyságának javítása érdekében azt is javasolja Michel, hogy az Európai Ügyészség, valamint a Jogérvényesülés, jogok és értékek program nagyobb finanszírozása révén növeljék a jogállamisággal és az értékekkel kapcsolatos projektek finanszírozását, különös figyelmet fordítva a dezinformáció elleni küzdelemre és a médiapluralizmus előmozdítására. Ezekben a témában a magyar és lengyel érdek feltehetően szintén az, hogy minél inkább felpuhítsák ezeket a javaslatokat.

Sok egyéb téma is van még

A fentieken felül még nyilván számos egyéb részletkérdésben is meg kell egyeznie az állam- és kormányfőknek, így például abban, hogy 2021-től tényleg kivessék-e a nem újrahasznosított műanyagok utáni adót (ami az EU büdzsé bevétele lenne) és mikor, milyen feltételekkel vezessék be a digitális cégekre vonatkozó különadót, illetve a CO2-kibocsátás elleni és a fair verseny érdekében bevezessék-e a kereskedelmi partnerekkel szemben a karbonadót, ami az importtermékek árazásán keresztül érné el a célját és a büdzsé bevételét emelné.

Ezeket az új adóbevételeket 2023-tól léptetné életbe a Tanács elnöke és szorgalmazza azt is, hogy az európai CO2-kvótakereskedelmi rendszer (ETS) reformja révén a repülő -sé hajójáratokra is kivessék-e a többlet adót, illetve mit akar a közösség a pénzügyi tranzakciós illeték kérdésében. 

Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency via Getty Images

Címlapkép: Thierry Monasse/Getty Images