3 milliárd euró többlet – Konkrétumok nélkül
Míg a lengyel és a román kormány legalább részben elmondta, hogy mennyi EU-s pénzre számíthatnak a gazdasági szereplők 2021-2027 között az új helyreállítási alapból (NextGenerationEU) és a normál uniós költségvetésből, addig idehaza a kormányfő és Varga Judit igazságügyi miniszter csak annyit jelzett, hogy 3 milliárd euróval több uniós támogatást sikerült kiharcolni.
De azt, hogy mihez képest kell ezt érteni és mennyi így a ténylegesen várható forrás, még mindig nem tudjuk.
Azt még az EU-csúcs zárása utáni órákban megfejtettük, hogy valószínűleg a magyar emberek szegénységére hivatkozó mondattal tudta elérni ezt a 3 milliárd eurós pluszt a kormányfő, és még aznap készítettünk egy óvatos becslést arra, hogy a különböző csatornákon át mennyi EU-s pénz várható. Akkor azt kalkuláltuk, hogy a mostani ciklus 39 milliárdjához képest 52,8 milliárd euróra, azaz mintegy 35%-kal többre számíthat az ország és ehhez még hozzájön a magyar állam mintegy 10 milliárd eurónyi kötelező kiegészítése.
Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújában a Portfolio óvatos becsléseire hivatkozva vezette fel a témát a műsorvezető, de végül nem mondott konkrét számokat a kormányfő. Csak arról beszélt, hogy a normál EU-s pénzek és a helyreállítási alap együtteseként nő az elosztható forrás az egész EU-ban és így Magyarországon is, illetve azt emelte ki konkrét számok bemondása nélkül, hogy az EU-csúcs eredeti „igazságtalan javaslatához” képest „háttérben kötött megállapodásokkal” és kialakított helyzetek segítségével
valamivel több, mint 3 milliárd euró
pluszt sikerült a tárgyalási csapatával együtt kiharcolnia. Amint megírtuk, ezt valószínűleg a felzárkóztatási támogatásoknál sikerült elérni egy a végső szövegbe szúrt mondattal.
Íme a friss becsléseink
Azóta sem mondta még el a kormány, hogy végül mennyi forrásra számíthat az ország az alku végső szövege alapján, így mi egy újabb becslést készítettünk saját kalkulációink frissítésével, a táblázat tovább bontásával (tagállami boríték, közvetlen források és helyreállítási alap) és Darvas Zsoltnak, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet kutatójának friss elemzése alapján. Ezek alapján arra jutottunk, hogy
a mostani ciklusban kapott 39,3 milliárd euróról 51,5 milliárd euróra, azaz 31,1 százalékkal ugorhat az összes forrás hazánk számára 2018-as árak mellett.
Ez a magyar társfinanszírozással együtt 44-ről 60,3 milliárd euróra, azaz 37%-kal történő ugrást jelenthet.
2,4 milliárdos „bukás” a helyreállítási alapnál
A fenti táblázatban a helyreállítási alap támogatási részének becsélésében azt használtuk fel, amit Darvas Zsolt kalkulált részletes számításai alapján. Ő úgy kalkulál, hogy Magyarország az Európai Bizottság által májusban javasolt 8,52 helyett 6,09 milliárd eurónyi támogatást kap a végső alku alapján.
Ez tehát 2,4 milliárd eurónyi hipotetikus bukást jelent és ezt kompenzálhatja túl a „valamivel több, mint 3 milliárd euró” többlettámogatás, amit Orbán Viktor kiharcolt a felzárkóztatási forrásoknál.
Ez a hipotetikus bukás (a Bizottság csak javasolt valamit, de az állam- és kormányfők máshogy döntöttek) Darvas szerint ráadásul abból adódik, amit egyébként a magyar kormány is szorgalmazott: megváltoztatták a helyreállítási alap legnagyobb forrású programjánál (a Helyreállítási és Ellenállást Segítő Programnál, RRF) a forráselosztási képletet. Igaz, valószínűleg nem teljesen így akarta megváltoztatni a képletet a magyar kormány.
A Bizottság eredetileg az összes RRF-pénzt a 2015-2019 közötti átlagos munkanélküliségi ráta, a gazdasági fejlettségi szint és a koronavírus által okozott válság mélysége alapján, a 2020. májusi előrejelzései alapján osztotta volna el. Aztán több tagállam, köztük Magyarország erősen kritizálta, hogy mi köze a válság előtti átlagos munkanélküliségi rátának a vírus miatti helyreállítási források elosztásához.
Aztán az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke azt javasolta a csúcstalálkozó kezdetén, hogy csak az RRF-források 70%-át osszák el így, a fennmaradó 30%-ot pedig később, a vírusválság tényleges mélysége alapján. Végül ebből az lett, hogy a 30%-nyi rész 2022-es elosztásánál majd a 2020-as recesszió ("GDP loss") és a 2020-2021-es kumulált GDP-változás egyenlő súllyal számít. Darvas szerint ez azt okozza, hogy a nagyobb népességű, várhatóan súlyosabb recesszión áteső tagállamok jobban járnak, illetve konkrétan csak Németország és Franciaország jár jobban az egész helyreállítási alap forrásainál a Bizottság eredeti javaslatához képest. Ezzel magyarázható tehát, hogy a 8,5 milliárdból miért lett Magyarország esetén 6,1 milliárd, és miért kap kevesebbet a két nagy tagállamon kívül az összes többi is.
Hogy állunk a régiós országokhoz képest?
Érdemes régiós összevetésben is megnézni, hogy mit sikerült elérni, de itt már nem a fenti teljes 51,5 milliárd eurós uniós forrástömeggel kalkulálunk, hanem annak csak egy szűkebb, 46,5 milliárd euróra kalkulált változatával: a felzárkóztatási, az agrár, a vidékfejlesztési és a helyreállítási forrásokkal. Úgyis ez adja ki az összes elérhető forrás 90%-át.
Amint látjuk: Magyarország a kohéziós és agrár- és vidékfejlesztési támogatások terén az állami önrész nélkül várhatóan 31,4 milliárd eurót kap, erre jön 6,1 milliárd eurónyi helyreállítási alapbeli támogatás és további, becslésünk szerint 9 milliárd eurónyi hitelkeret, ha azt teljes egészében igénybe venné majd az ország.
Ez a 46,5 milliárd euró a 2018-as GDP-nk 34,7%-át jelentené, ami a románok 39,3%-ra kalkulált aránya után a második legmagasabb arányt jelentheti az öt vizsgált ország között.
A többi ország esetén a helyreállítási alapból potenciálisan elérhető hitelkeretnél a Morgan Stanley becslését vettük alapul.
Végül a fenti táblázatban kapott eredményeket egy grafikonon is bemutatjuk és azt érzékeltetjük, hogy nem véletlenül kap Magyarország a 2018-as GDP-jéhez képest kb. 34,7%-nyi forrást, míg a csehek „csak” 17,4%-ot. Ez nem a tárgyalási ügyességen múlt, hanem azon, hogy a csehek már jóval fejlettebbek az egy főre jutó GDP terén az uniós átlaghoz képest: 2018-ban 91%-on álltak, míg mi 71%-on és ugyanezért kapnak még nálunk is relatív több forrást a románok, ők ugyanis 2018-ban még csak az EU-átlag 66%-án álltak. A gazdagabbak tehát kevesebbet kapnak, a szegényebbek pedig relatív többet - ez valahol az egész uniós támogatási rendszer logikája, ami ezekben a számokban is visszaköszön.
Címlapkép forrása: Zucchi-Enzo, Európai Unió. Orbán Viktor Brüsszelben az Európai Tanács csúcstalálkozójának második napján 2020. július 18-án.
