„A naivitás időszaka elmúlt” - Felül kell vizsgálni a kritikus erőforrások biztonságát

Aktuális kérdések

Először természetesen Phil Hogan kereskedelemügyi biztos lemondásáról kérdezte a moderátor. A francia biztos szerint ez személyes döntés volt, ő nagyra értékelte az ír biztost, akinek elkötelezettségét az is jelezte, hogy nem pályázott végül a Világkereskedelmi Szervezet elnöki posztjára, mert hosszú távon képzelte el munkáját az EU-ban. Jön egy új kolléga, mondta Breton, majd kiderül, ki lesz és milyen portfóliója lesz.

Nekem van elég más dolgom

- válaszolta a kérdésre, hogy átvenné-e a kereskedelmi portfóliót.

Az Unióban a szabadkereskedelem és a piacvédelem közötti konfliktussal kapcsolatban örömmel nyugtázta, hogy Merkel közeledik a francia állásponthoz a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás újratárgyalása ügyében: a világ változik, változott már a válság előtt, és a portfoliója átvételekor már tükrözték a belső piaci biztos tervei azt a nézetét, hogy Európának függetlenebbnek kell lennie. (Amikor a francia kormány jelölte, már írtunk az akkor leendő biztos pályájáról és nézeteiről.).

Minden szabadkereskedelmi megállapodás kitárgyalása hosszú éveket vesz igénybe, és többek között mert a válság sok mindent megváltoztatott, esetleg nem alkalmazható ma az, amiben évekkel ezelőtt megállapodtak. Jó hírnek nevezte, hogy Németország és Franciaország álláspontja közelebb van, mint valaha. Emellett Macronnak a többi uniós tagállami vezetőt is meg kell győznie, de könnyebb, ha ketten egy hullámhosszon vannak (az igazsághoz hozzátartozik, hogy több ország is támogatja az újratárgyalást).

Európa legyen függetlenebb

Európa legyen magabiztosabb, mert szerintem kicsit naiv volt például a közbeszerzések területén

– írta nyáron egy cikkében Breton (a Portfolio is írt az Európai Bizottság egy lépéséről ezen a területen). Úgy véli, hogy a krízis első 100 napja megváltoztatta Európát. Ő nem naiv, előbb meg kell állni, megérteni, hogy mi történt.

Szerinte nagyságrendi változást hozott a vírus az első 100 napban is, és kiderült, hogy az EU-nak ellenállóbbnak kell lennie.

„A naivitás időszaka elmúlt”, felül kell vizsgálni a kritikus erőforrások biztonságát

- hangsúlyozta. Egészségügyi eszközök, alapanyagok, antibiotikumok stb. szinte egyáltalán nem származnak Európából. Kevés országtól és szállítótól függünk a képernyőkhöz, mikroprocesszorokhoz, szélkerekekhez szükséges komponensekben. Ezért dolgoznak az ipari stratégián, és nagy része a gondolkodásuknak a kritikus és a digitális erőforrások körül forog. (Az esemény után egyébként két nappal, szeptember 3-án a Bizottság elő is terjesztette a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos cselekvési tervét, a kritikus fontosságú nyersanyagok 2020. évi listáját, valamint egy olyan előretekintő tanulmányt, amely 2030-ig, illetve 2050-ig vázolja a stratégiai technológiák és ágazatok szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos fejleményeket.)

Az Európai Zöld Megállapodással párhuzamosan meg kell oldani szerinte ezen erőforrások biztonságos elérésének feltételeit, azaz azonosítani, hol vannak, hogy lehet kitermelni, mennyiért, milyen környezeti hatással. Sok erőforrás rendelkezésre áll Európában, de most nem használjuk ki, mert egyszerűbb kívülről beszerezni.

Világosan, őszintén meg kell mondani, mi a helyzet, vannak jó partnereink, de egyes területeken, főleg a technológiában, függünk másoktól - szögezte le.

Meg kell tehát határozni, hogy milyen szövetségekre, partnerségekre van szükségünk, hogy önellátóbbak, függetlenebbek, autonómabbak – van, aki azt mondja, szuverénebbek – legyünk

- hangsúlyozta Thierry Breton.

Emlékeztetett rá, hogy a krízis alatt láttuk, hogy a globálisan erősséget jelentő szállítási láncok gyengeséget is jelenthetnek. A járvány során a kínaiakkal Hogannal együtt tárgyaltak, januárban 56 tonna gyógyszert, védőeszközöket, pénzt biztosítottunk. Kína prioritása a kínai lakosság és vállalatok volt, ez érthető, de a tanulságokat le kell vonni.

Megváltozott a helyzet, meg kell magunkat szervezni, mert észrevettük, hogy amiről azt hittük, örökre fog működni, nem fog

- állapította meg.

A nagy cégeknek ezért alkalmazkodniuk kell, diverzifikálni, szállítási láncaikat adaptálni. Szuverenitásról beszélünk és a szállítási láncaink egyes specifikus elemeiről – nem relokalizálunk mindent, de kulcskomponenseket gyártsanak Európában, figyelembe véve a globális összefüggéseket és betartva a versenyszabályokat – mondta.

Kérdést kapott a biztos, hogy mit szól ahhoz, hogy Franciaország szubvencionálni fogja egyes iparok visszatelepítését (az egészségügy, a mezőgazdaság és élelmiszeripar és az elektronika területén). A válasz: szigorú szabályok vannak, Vestager ügyvezető alelnökkel egyetértve nagyon gyorsan megengedték a szükséget szenvedő cégek támogatását és ez szükséges volt, de ez nem torzíthatja a versenyt – korlátozott időre, ellenőrizve, a versenyszabályokat betartva lehet támogatni gazdasági szereplőket.

A digitalizáció kihívásai

Az első kérdés arra vonatkozott, hogy fenyegetésnek érzékeli-e a TikTok-ot.

Nem akarom semelyik céget se letiltani, de teljesen világosan elmagyarázom mindenkinek, például amikor az internetes platformokkal tárgyalok, hogy mik a szabályok

- jelentette ki. A gazdaságban világosságra van szükség, francia pénzügyminiszterként is ezt képviselte. Minden országban vannak szabályok – aki itt akar üzletelni, mindenki értse meg a mi szabályainkat - rögzítette.

Hozzátette: az adatokról kell beszélni a következő hónapokban és években:

fel kell ismerni, hogy az adatok birtoklása döntő, és mi kontrollálni akarjuk a saját adatainkat.

A legutóbbi tíz évben – mondta a francia biztos – egy mondatot hangsúlyozott mindig: az európai adatokat Európában kell tárolni és kezelni. Ebben nincs semmi protekcionizmus, mindenki, európai vagy nem, kezelheti az adatainkat mindaddig, amíg csak az európai törvényeket követi.

Felmerült, hogy a digitális társadalomért felelős biztosként Viviane Reding már mondta 8 évvel ezelőtt, hogy EU-ban kell tárolni az európai adatokat, most viszont, noha sok cég még saját határain kívül kezeli az adatokat, mégis más a helyzet. Hangsúlyozta: tudja, hogy harc lesz, de a GDPR után valami nagyon fontos megváltozott az igazgatóságokban: minden vállalatvezető személyesen felelős, ha adatvédelmi incidens történik a cégnél, és ez fontos tényező. Ha bíróság elé kerül egy ügy, megnézik, mi történt az igazgatóságban, mit döntöttek, miért nem védték meg az adatokat.

Említette beszélgetését Donald Trumppal Davosban. Nem lepte meg, hogy Trump felismerte, hogy az adatok birtoklása kritikus. Európának viszont nem ennek vagy annak a lebontása a fontos, hanem az, hogy az európai adatok itthon maradjanak - rögzítette. A személyes adatok, a Facebook, Google, mind fontosak, de a nagy harc az ipari adatok körül fog folyni: Jelenleg 40 TB adat van a világban, és ez másfél évente megduplázódik, és az új adatok főleg az iparból származnak. Ebből a szempontból Breton szerint előnyös helyzetben vagyunk és a feladat, hogy az európai cégek profitáljanak ebből.

Ennek érdekében az EU kibocsát szabályokat, a GDPR, Digitális Szolgáltatások irányelv mind erről is szól. A továbbiakban is fog javasolni jogalkotást - vetítette előre. Nem mindig pártolja ugyanakkor a szabályozást, a jogszabályok ugyan nagyon fontosak, de az irányelvek, a meggyőzés, a megállapodások (ú.n. „sof law”) sokszor ugyanannyira hatékonyak. Amikor Bostonban tanított: ezt hangsúlyozta a diákjainak – lehet az érdekeltek felelősségére is apellálni, másutt viszont szabályozni kell.

A digitális szuverenitás megerősítése a német elnökség egyik célkitűzése is. Ennek Breton szerint három pillére van:

• Biztonságos Európai felhő és törvény az ipari adatoknak a biztonságos kezeléséről
• Félvezetők, amelyek szükségesek többek között az edge és szuperkompjuterekhez és a
• Hálózatok, a konnektivitás - kontroll és megbízhatóság – száloptika, kritikus hálózatok, kvantumtitkosítás, alacsonyan szálló szatellitek kellhetnek, ahol nincs hálózat

Nem vagyunk naivak, tudjuk, hogy lemaradtunk az első hullámban

– hangsúlyozta ismét. Ahol a nagyok elindultak, az USA és Kína, hatalmas piacok. Igaz, az európai piac is nagy, de fragmentált. Ezért kell kialakítani az ipari adat stratégiát, a három pillért kontrollálnunk kell.

Vannak előnyeink is: mindig vezetők voltunk a mobilkommunikációban, az 5G-t beleértve: két világcégünk van, szabadalmakban és szerződésekben erősek vagyunk, a 2G, 3G, 4G és a GSM európai találmány, űrtechnológiában második világhatalom vagyunk - sorolta.

Haladni kell a 6G felé, tovább kell lépni a titkosítás, a kvantumtechnológia területén. Lesz erre forrás, a költségvetés megnő a következő uniós keretköltségvetésben, vannak eszközeink, a védelmi alap, a helyreállítási alap egy-egy része mind szolgálhatja ezeket a fejlesztéseket.

A járvány tanulságai

A hallgatóság körében végzett felmérésben a válaszolók 52%-a szerint a vírus főleg azt a tanulságot hordozza, hogy Európa még mindig nem eléggé harmonizál.

A belső piaci biztos szerint

a fő tanulság az, hogy az egészségügyi szektorban több adatot kell megosztani.

Lehet a Google-t, Amazont kényszeríteni, hogy a közjavaknak számító adatokat megosszák, de ezek az adatok a mieink, a mi orvosainktól származnak, ebben nincs kompromisszum. Ezen adatok között van kevésbé kritikus, ami megosztható mással is, ha világosan meghatározzuk a feltételeket, és ezeket a feltételeket kell világossá tenni - rögzítette.

A kérdés azért izgalmas, mert az egészségügy jogosan a tagállamok jogköre, fontos ugyanis a bizalomhoz, hogy az emberekhez közel legyen. Ugyanakkor az Unióval szemben már a járvány alatt megfogalmazódtak igények, hogy többet koordináljon, és ezt a lehetőséget most ki kell használni - hangsúlyozta.

Breton elismerte, hogy a járványügyi intézkedésekben dzsungel van, utazási korlátozások, országonként eltérő szabályok és intézkedések, és ez árt a belső piac integritásának. Jogos volt a sok panasz, volt az elején a félelem, mindenkit meglepett a vírus - ismerte el.

Március-áprilisban, az első hullámban 18 ország mögé nem lehetett odaállni, hogy nyissátok meg a határaitokat, egyenként kellett velük beszélni, és szerinte meg tudták őket győzni. Tanultak is a helyzetből: épp most emlékeztette levélben az ipari minisztereket, hogy mit tettünk jól, mit rosszul, és mit ne csináljanak a következő hullámban.

A magyarországi teljes határzárról is kérdezték. Azt mondta, nem tudja, mi a helyzet ott, de nyilván sok magyar visszajön szabadságról, ugyanakkor a lezárás hatni fog a turizmusra. Meg kell vizsgálni, hogy indokolja-e ezeket az intézkedéseket a járvány. Brüsszelben is féltek és kemény döntéseket hoztak a hatóságok, ugyanakkor

nem lát ma semmit a határlezárásokban, ami veszélyeztetné az egységes piacot.

A jövőbeni harmonizálással kapcsolatban kifejtette, hogy a vírus terjedése nem követi pontosan az országok, régiók, városok határait. Látjuk már, hogy különböző álláspontok vannak a tudományos mérésre is. Ugyanakkor azonos szabályok kellenek: a zöld, sárga, piros besorolás szerint azonos intézkedések-kellenek. Készül egy jó javaslat, nemsokára meg fog jelenni.

Az interjú személyes kérdésekkel zárult, Breton minden partnerét megdicsérte, bizottsági kollégáit, a tagállami vezetőket – sok környezetben dolgozott, mondta, és élvezi ezt az új közeget.

Elkészült egy könyvvel is, de azt nem akarja biztosként megjelentetni, öt évig még várnunk kell – biztos érdekes dolgokat fogunk benne olvasni.

Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images