olaf
Uniós források

Az OLAF szerint Magyarország csal a legtöbbet az uniós pénzekkel és az áfával

Portfolio
Az aluljelentett import miatt kiugró bajokat lát a magyarországi áfa-csalások hatósági felderítése terén az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) és ugyanígy messze az uniós átlag feletti problémákat azonosított az EU-s pénzek felhasználása terén – derül ki a szervezet friss éves jelentéséből.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Az OLAF 2019-es éves jelentése a minap jelent meg és eszerint a 2015-2019 között Magyarországon felhasznált EU-s felzárkóztatási és agrártámogatások 3,93%-át tette ki az a pénzügyi büntetés, amekkorát az OLAF javasolt kiszabni a 43 vizsgált eset alapján. Ez több, mint tízszerese a 0,34%-os uniós átlagnak és toronymagasan a legmagasabb aránynak számít az összes tagállam között – mutat rá mai anyagában az Euronews.

Érdemes azt is hozzátenni, hogy ez sajnos nem új jelenség: az előző évek hasonló jelentésében is kiugró volt a magyarországi forrásfelhasználás vizsgálatánál az OLAF által javasolt büntetés aránya. A 2018-as jelentésben például 3,84%-os volt ez az arány 54 vizsgált eset alapján a 2014-2018-as időszakra.

Évek óta visszatérő jelenség tehát ez, ahogy az is, hogy az OLAF ezekben a jelentéseiben tükröt állít a magyar hatóságok elé, hogy ők eközben a felhasznált pénzek mekkora arányát találták szabálytalannak. Amint a fenti táblázat bal oldalán látszik: ez a magyar arány a mostani jelentésben 1,41%-os, a tavalyiban 1,31%-os volt. A csalást és nem csalást jelentő összes szabálytalan pénzfelhasználást együtt nézik a tagállami hatóságok, ezért náluk sokkal nagyobb ügyszámokat látunk, miközben rendre az OLAF javasol jóval magasabb arányú pénzügyi büntetést.

Ha az OLAF valamely ügyben problémát észlel, akkor jellemzően 5, 10, 25, vagy 100%-os pénzügyi korrekciót, azaz visszafizetési javaslatot fogalmaz meg az Európai Bizottság felé, amit az vagy megfogad, vagy nem és elkezd egyezkedni a tagállammal. Így történt ez az elmúlt években Magyarországgal kapcsolatban is, amely egyezkedés évekig húzódott, végül tavaly nyáron megszületett a nagy alku, amely a Portfolio információi szerint mintegy 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetés bevállalását jelentette a magyar kormány részéről. Ez azonban nem jelentett tényleges forrásvesztést az országnak, mert a szabálytalan pénzfelhasználással érintett projektektől elvették a pénzt és más projektekbe be lehetett forgatni még. Mindez persze a magyar adófizetőknek 400-420 milliárdos többlet költségvetési kiadást jelentett, mert így az uniós bizottság által szabálytalannak ítélt projektek mögé magyar költségvetési pénzt kellett tenni.

Mindezzel párhuzamosan az OLAF a tagállami ügyészségekhez is fordul ajánlásokkal és aztán ott ezekkel vagy kezdenek ezekkel valamit, vagy nem. (Az OLAF-nak nincs nyomozati jogköre, ezért nem tud olyan mélységében utána menni a dolgoknak, mint a tagállami ügyészségek, és ennek a korlátnak az áthidalására áll fel 2021-től az Európai Ügyészség 22 tagállamban, de a szervezethez egyelőre nem csatlakozik Magyarország). Amint az alábbi táblázatban látjuk: az OLAF 5 uniós pénzes csalási ügyet zárt le Magyarország kapcsán 2019-ben, és ebből 2 esetben fogalmazott meg ajánlást a magyar ügyészség felé.

Az alábbi táblázatban pedig már azt látjuk, hogy a 2015-2019 között az OLAF által 33 esetben a magyar ügyészség felé megfogalmazott javaslatból hány ügyben mit lépett az magyar ügyészség. 18 esetben még nem történt semmi, további 15 esetben született már itthoni ügyészségi döntés: 8 ügyben nem találtak semmi gyanúsat, ezért ejtették azokat, másik 7 ügyben viszont vádat emeltek. A 47%-os vádemelési arány kissé jobb, mint a 39%-os uniós átlag, illetve az egy évvel ezelőtti 45%-os magyar aránynál is jobb kicsit.

A friss OLAF-jelentés fontos fejleménye az alábbi táblázat, amely szintén kiugró problémát azonosít Magyarország kapcsán, mégpedig az EU közös költségvetése felé a magyar hatóságok által 2015-2019 között beszedett vám- és áfabevételek terén (Traditional Own Resources, azaz TOR). Itt tehát az történik, hogy a magyar hatóságok ellenőrzése alapján beszedett vám- és áfabevételek egy részét tovább kell adni az uniós költségvetés felé, és az anyag szövege, illetve a táblázat arra utal, hogy kiugró probléma van a magyar hatóságok felderítési hatékonyságával. Az OLAF szerint a valóságosnál jóval kisebb importot jelent le sok cég a NAV felé (ezek szerint az ellenőrzések sok esetet nem szúrnak ki), így sok áfát és vámot megspórolnak a cégek, így a NAV sok pénzt nem is tud továbbutalni a közös uniós büdzsébe.

A táblázat szerint míg a legtöbb tagállamban a közös uniós büdzsébe befizetett vám- és áfa-bevételek fél-egy százalékát teszik ki a szabálytalan és csalásgyanús esetek (pontosabban ekkora arányú büntetést javasolt kiszabni az OLAF a megállapítással zárult esetekben), addig Magyarország esetén 24,5% ez az arány a megállapítás zárult 9 eset alapján, ami tehát nagyon kiugró. Csak a szlovákok 51,9%-os aránya (jóval) magasabb ennél, és a görögök 19,4%-a közelíti meg ezt.

A fenti táblázat adatai arra is utalnak, hogy a szlovák-magyar áruforgalomban még mindig sok trükközés lehet a termékek ide-oda utaztatásával és így a vám- és áfa-bevételek megspórolásával. Az OLAF a tükörstatisztikák, illetve a fülön csípett esetekben tapasztalt visszaélések alapján tehát kiugróan nagy bírságokat javasolt kiróni és mindez arra utal, hogy hatékonyabb ellenőrzéssel a NAV jóval több bevételt is be tudna szedni és tovább tudna utalni az EU közös költségvetése felé.

Fontos persze megjegyezni, hogy a táblázat a 2015-2019 közötti időszak átlagát mutatja, ami elfedheti az időszakon belül javuló felderítési hatékonyságot, amit például az EKÁER rendszer kiváltott az elmúlt években. Éppen erre utal egy friss fejlemény, ami azt mutatja, hogy igenis jelentős előrelépést tudott elérni a magyar hatóságok a gazdaság fehérítése, azaz a csalások leleplezése terén:

Címlapkép forrása: Probst/ullstein bild via Getty Images

forint mnb épület sötét magyar jegybank
bét
bika3
varsó
müller cecília operatív törzs
Aria Hotel Budapest High Note SkyBar
rakéta
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
A-tól Z-ig átvesszük a platform funkcióit és a megbízástípusokat.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
nemetorszag jogallamisag feltetelrendszer angela merkel orban viktor