Új EU-s minimálbér szabályt és még nagyobb vágást javasol a CO2-kibocsátásban az Európai Bizottság elnöke

Sok a terve a következő egy évre

Az Európai Unió lakossága az elmúlt fél évben nagyon sok nehézségen ment át a koronavírus-járvány miatt, sokan elhunytak, sok munkavállalónak a saját országába kellett hazamennie, és sokan belátták, hogy az élet és a jóllét mennyire sérülékeny tud lenni – mutatott rá beszéde elején Ursula von der Leyen. Egyúttal arra is rámutatott, hogy maga az EU és a tagállamok közössége is mennyire törékeny tud lenni, ha egy váratlan megrázkódtatás következik be, de Európa, az értékközösség összefogott, intézkedéseket hozott a koronavírus-járványra. A koronavírus-járvány kitörésekor számos hibát vétett az uniós közösség, ezt el is ismerte személyes hangvételű, a Portfolio-n megjelent írásában Ursula von der Leyen:

A végül sikeres összefogással a júliusban a rendkívüli EU-csúcson hozott 2021-2027-es uniós költségvetésre és koronavírus miatti helyreállítási alapra (NextGeneratipnEU) utalt, amely 2018-as árak mellett 1820 milliárd eurós intézkedéscsomagot takar és ezekben a hónapokban zajlik a háromoldalú egyeztetés a részletekről a Bizottság, a Parlament és a Tanács között. Ennek fontos része a jogállamisági feltételek EU-s pénzekhez kötése, amelyben a magyar kormány egy minél puhább feltételrendszert szeretne látni azelőtt, hogy a magyar parlament áldását adná a helyreállítási alapra és az azzal összefüggő finanszírozási konstrukcióra:

A Bizottság elnöke ma reggel egy levélben tájékoztatta a Parlament és a német soros elnökség vezetőjét, Angela Merkel kancellárt arról, hogy a következő 12 hónapban a Bizottság miket tervez és ebből vázolt fel néhány javaslatot, intézkedést.

Előtte emlékeztetett arra, hogy a Bizottság az elmúlt hónapok zavaros időszakaiban is fontos lépéseket tett. Több mint 600 ezer európai uniós állampolgár hazahozatalát szervezték meg a világból, amikor az államok lezárták a határokat tavasszal a járvány kitörésekor, zöld folyosókat hoztak létre az áruszállítás zavartalanságának biztosítására a határokon és közben amikor a tagállamok exporttilalmat rendeltek el a kulcsfontosságú egészségügyi eszközökre, akkor ezt a gyakorlatot felszámolták.

Javaslatok, fontos üzenetek

• Itt az idő az "egészségügyi unió" rendszerének erősítésének, ezért azt javasolják, hogy erősítsék meg az Európai Gyógyszerügyi Hatóságot (EU4Health programból) és az Európai Betegségmegelőző és Kontrolláló Központot (ECDC) – szögezte le.
• Arra is javaslatot tesz a Bizottság, hogy egy új európai ügynökséget állítsanak fel gyógyszerkutatási és ellátási célokra, hogy a kritikus fontosságú egészségügyi felszereléseket és hatóanyagokat a tagállamok számára a szükség esetén gond nélkül tudják biztosítani
• Az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat keretében az uniós egészségügyi kompetenciákról is szót kell ejteni (azaz akár több kompetenciát is kaphasson "Brüsszel" a tagállamoktól a hasonló járványok kezelésére, amihez uniós alapszerződést kellene módosítani). Globális egészségügyi csúcstalálkozót szervez a Bizottság jövőre Olaszországban, amikor úgyis Olaszország lesz a G20 formáció elnöke.
• Köszönetet mondott az uniós vezetőknek és az EP-nek is a SURE nevű 100 milliárd eurós munkaerőpiaci garanciaalap tavaszi felállítására és emlékeztetett arra, hogy a válság során több mint 14 millió ember jelentkezett be a részmunkaidős programokra az EU-ban, illetve sokan továbbra is nélkülöznek, illetve alulfizetettek a mostani nehéz időkben. Ezért egy új minimálbér keretrendszerre tesz javaslatot a Bizottság, amely majd az egyes tagállamokban keretet ad arra, hogy mindenkinek legyen joga a minimálbérhez hozzáférni. Itt az idő arra, hogy az emberek tisztességesek legyenek megfizetve a munkájukért és a minimálbér rendszerek erre igenis alkalmasak – jelentette ki.
• Az uniós közös piacnak mindig működnie kell és ehhez fontos, hogy a schengeni rendszer is zavartalanul működjön, ezért a Bizottság javaslatot tesz egy új stratégiára a schengeni rendszer jövőjével kapcsolatban.
• Amint az már kiszivárgott a tegnapi bizottsági döntésről, tényleg bejelentette Ursula von der Leyen, hogy arra tesz javaslatot: 40%-ról legalább 55%-ra emeljék fel a 2030-ig szóló uniós széndioxid-kibocsátás vágási célt az 1990-es tényadathoz képest. Erre majd az unós klímatörvényben tesz javaslatot a testület, amit majd az EP-nek is el kell fogadnia. Elismerte, hogy ez az 55%-ra emelési cél egyeseknek túl sok, másoknak túl kevés, de hangsúlyozta, hogy a Föld jövője szempontjából kulcsfontosságú és ennek elérése érdekében 2021 nyaráig módosítási javaslatot fogalmaznak meg az európai CO2-kereskedelmi rendszerről és beszéde későbbi részében fontosnak nevezte a karbonkibocsátás adóztatását, illetve azt, hogy az EU-n kívüli partnereket is rávegyék szabályozással a jobb környezetvédelmi melletti termelésre, amit az importban érvényesítenének (carbon border adjustment mechanism).
• Rámutatott arra is, hogy a nyáron a tagállamok által eldöntött 750 milliárd eurós NextGenerationEU (koronavírus miatti helyreállítási) alap forrásainak 37%-a zöld célokra fog menni és azt is bejelentette, hogy a Bizottság célja szerint a 750 milliárd eurós forrás 30%-át dedikáltan zöld kötvények kibocsátásából fogja finanszírozni. Jelezte azt is, hogy a NextGenEU keretből érdemi forrásokat kell fordítani az európai hidrogén stratégia megvalósítására.
• A NextGenerationEU dedikáltan a tagállami reformok és ellenálló képesség javítását célozza és a Bizottság elnöke leszögezte, hogy most van itt az idő ezeket végrehajtani, így az ellenálló képesség javítása érdekében be kell fejezni a bankunió kiépítését, illetve a tőkepiaci uniót teljessé kell tenni. Azt is megjegyezte, hogy a tavasszal bemutatott új iparstratégiát jövő nyárig frissíteni fogják, amelyhez módosítani fogják az uniós versenypiaci törvényt is, hogy az is lépést tartson a világ változásaival. Utóbbi arra utal, hogy a francia és német kormány nyomására a nagyobb ipari cégek összeolvadási terveit nem fogja a továbbiakban blokkolni az EU, illetve az eddiginél rugalmasabb, versenyképesebb kereteket biztosít, továbbá a külső harmadik országok felőli ellenséges jellegű felvásárlási kísérleteket hatékonyabban meg tudja akadályozni.
• A jogállami feltételek rendkívül fontosak, ez az EU működésének alapja, amelyhez szabad sajtó is szükséges, és a Bizottság a hónap vége előtt elfogadja az első jogállamisági jelentését, amelynek eredményei a kiinduló alapot képezik a témáról szóló vitáknak. Leszögezte: a jogállamiság megléte rendkívül fontos, nem tárgyalási alap az EU-s pénzek visszaélésszerű felhasználása, nem tolerálható a jogállamiság megsértése. Hozzátette: ezt a Bizottság a legfontosabb céljai között tartja számon, a szabad sajtó működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, az „arany útlevelek” (pl. letelepedési kötvények) rendszere visszaéléseinek leállításával együtt, mert az uniós állampolgárság nem kiárusítható.
• Jövő év elején önállóan, a világ többi részétől függetlenül is javaslatot tesz az Európai Bizottság egy új digitális adóra, ha addig nincs globális megoldás (márpedig egyelőre nem látszik ilyen), így tehát a testület elnöke megismételte azt a vállalását a mai beszédében, amit a mandátuma kezdetén a politikai elképzelési között vázolt.
• Mivel egy héttel előrehozták a Leszbosz szigetén történt tűzeset miatt, ezért a jövő héten mutatja be a Bizottság az új migrációs javaslatát, amely a testület elnöke szerint humánus megközelítést takar és a tengeren rekedt menekültek kötelező kimentését biztosan tartalmazni fogja. Egyúttal „az egész Európai Unió” szolidaritását szorgalmazta a leginkább bajban lévők irányába, és jelezte, hogy a cselekvési terv az embercsempészekkel szembeni határozottabb fellépést is tartalmazni fogja a külső hatások megvédésének megerősítése mellett. Újra leszögezte: a migráció egész Európa együttes kihívása, így annak megoldásában is minden tagállamnak részt kell vennie, a frontországokban felhalmozódó menekültekkel minden tagállamnak szolidárisnak kell lennie.
• A Bizottság elnöke élesen kikelt az uszító, gyűlöletkeltő, homofób tevékenységgel és beszéddel szemben, illetve az ellen a lengyel gyakorlat ellen, hogy ún. LMBT-mentes (azaz Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok, Transzneműek) városokat/övezeteket hirdetnek ki. Ezért egy új rasszizmus ellenes cselekvési programot és koordinátort javasol és leszögezte, az ilyen övezetek nem humánusak, és így nincs helyük az uniós közösségben. Hangsúlyozta, hogy ő olyan Európát akar, amelyben az emberek szexuális orientációját tiszteletben maximálisan tartják és mindenki azzal élhessen, azt szerethesse, akit akar.
• A nyugat-balkáni EU-integráció fontosságáról is beszélt a Bizottság elnöke, hangsúlyozta, hogy ők is Európa része és jelezte, hogy rövidesen bemutatnak egy gazdasági helyreállítási csomagot ezeknek az országoknak, ami számos beruházás megvalósítását célozza majd.
• Szükség van egy olyan új európai szankciós mechanizmusra (Magnitzky-törvényre), ami alapján az Egyesült Államok a világ számos területén tud hatékonyan szankciókat kiróni cégekre, intézményekre és magánszemélyekre is. Alekszej Navalnij vezető orosz ellenzéki politikus idegméreggel való minapi megmérgezését élesen elítélte a Bizottság elnöke és talányosan kifejezte, hogy ezt az orosz magatartást, ami már évek óta ismétlődik, „semmilyen vezeték” nem fogja megváltoztatni. Ezzel arra utalt, hogy a német kormánynak komolyan meg kellene fontolnia, hogy leállítja az Északi Áramlat 2 nevű vezetéket, hogy ezzel csökkentse az oroszoktól való gázfüggőséget és egyúttal példát statuáljon, hogy az ilyen lépésekre kemény anyagi következményei vannak az oroszokra is. A Merkel-kormány háza tájáról egyébként a napokban tényleg érkeztek olyan jelzések, hogy komolyan elgondolkodtak a 10 milliárd eurós beruházás leállításán.
• Szankciós fronton egy másik fontos javaslata is volt von der Leyennek: át kell térni az egyhangú döntéshozatalról a minősített többségű döntéshozatalra az uniós külpolitikai állásfoglalások (legalább az emberi jogok bírálata és a szankciók kivetése) terén, mert egyes tagállamok olykor túszul ejtik ezeket az intézkedéseket, máskor meg éppen Brüsszel lassúságát róják fel. Érdeme megjegyezni, hogy az elmúlt években több olyan eset is volt, amikor a magyar kormány blokkolta az ilyen külpolitikai állásfoglalások, kiadását.
• A Brexit után a kereskedelmi tárgyalások időbeli megszületésének esélye minden nappal csökken, mert nem elég a beszéd, tettekre és megegyezésre van szükség és közben arra, hogy a már megkötött kilépési megállapodást teljes egészében be kell tartani. Margaret Thatcher volt brit kormányfő korábbi kijelentését idézve emlékeztetett arra, hogy a briteknek ártani fog, ha nem tartják be ezt a törvényt (márpedig a brit kormány beterjesztett egy ezt sértő törvényjavaslatot, amely elsőre át is ment a brit alsóházon). Közben egyébként a Reuters friss értesülése szerint a múlt heti tárgyalási fordulón a britek a színfalak mögött engedtek bizonyos kérdésekben a halászati jogok terén, ami arra utal, hogy szeretnék a megállapodást, csak a közvélemény felé keménykednek a nyílt törvénysértést célzó belső piaci törvényjavaslattal, amivel egyúttal el tudják terelni a figyelmet arról, hogy hogyan kezelik a koronavírus-járványt.

Címlapkép forrása: Geert Vanden Wijngaert/Bloomberg via Getty Images