mekkora a tetje orban viktor javaslatanak magyarorszag unios tamogatas 201001
Uniós források

Mekkora a tétje Magyarország számára Orbán Viktor mai javaslatának?

Weinhardt Attila
Kell nekünk a 16 milliárd euró a helyreállítási alapból, főleg úgy, hogy a következő 5 évben a teljes összeget megkapjuk és ebből a 10 milliárd eurónyi hitelt csak 30 év alatt kell visszafizetnünk évi kb. félmilliárd euró többlet uniós adóbefizetés mellett. A pénzfelhasználáshoz társított, számunkra zsarolással felérő, feltételek viszont nem kellenek, ezért inkább oldjátok meg magatok a helyreállítási alapot, mi pedig hajlandóak vagyunk mind a 16 milliárd euróról lemondani; így legalább a hosszú távú közös eladósodástól és a többlet adóbefizetéstől is mentesülünk. Azt meg kerüljük el valahogy közösen, hogy 16 helyett összesen 52 milliárd eurónk kerüljön veszélybe – lényegében ezt jelenti Orbán Viktor kormányfő javaslata, amelyet a ma kezdődő EU-csúcs elé időzített.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Az a nagy kérdés, hogy ez a javaslat csak a „szokásos” taktikázás, blöffölés része egy nagy megállapodás előtt, vagy esetleg tényleg a végsőkig ellenzi a kormányfő azt, hogy bármiféle jogállami feltételrendszert hozzákössenek az uniós pénzek felhasználásához. A nyári alku szövegében egyébként már egyhangúan hozzájárultak ennek az összekapcsolásnak a megteremtéséhez az állam- és kormányfők és felhatalmazást adtak a német soros elnökségnek arra, hogy a részleteket dolgozzák ki.

Ők a héten kijöttek egy felpuhított verzióval, de a jelek szerint még ez is teljességgel elfogadhatatlan a magyar kormány számára, miközben a tagállamok többsége tegnap elfogadta a német javaslatot a hivatalos tárgyalások kiinduló alapjának. Közben öt másik tagállam (hollandok, svédek, dánok, finnek, belgák), illetve az Európai Parlament négy nagy frakciója ennél szigorúbb feltételeket szorgalmaz.

Ebből a patthelyzetből látszólag könnyű kiút az - igaz sokféle problémát generálhat –, hogy Magyarország kimarad a helyreállítási alapból. Az igazi veszély abból származik, hogy a nyári döntés alapján nemcsak a helyreállítási alaphoz, hanem

a normál uniós költségvetéshez is ugyanazokat a jogállami feltételeket kötnék hozzá.

Márpedig az abból Magyarország által várt források mérete 16 milliárdnál jóval több, kb. 36 milliárd euró lenne.

A nyári döntésből adódó helyzet tehát szűkíti a magyar kormány mozgásterét a taktikázásban, mert erre a pénzre tényleg nagy szüksége lenne a magyar gazdaságnak a következő években még akkor is, ha egyébként 2022 előtt alig kapnánk belőle forrást és még akkor is, ha egyébként a mostani ciklusbeli uniós pénzeknél ez 36 milliárd euró kb. 7%-kal kevesebb lenne (2018-as összevethető árak mellett, ld. alábbi táblázat).

Mindezek alapján a következő hetekben végsőkig kiélezett viták várhatók az EU-pénzek és a jogállami feltételek összekapcsolásáról, annak szigorúságáról. Amint látjuk:

Magyarország számára euró tízmilliárdok múlnak rajta, hogy mi lesz ennek a vitának a végső kimenetele és így milyen gyors lesz a gazdasági kilábalás a válságból a következő években.

A legvalószínűbb forgatókönyv elvileg az, hogy az időnyomás majd valahogy felpuhítja a jogállamisági feltételeket az EU-s pénzeknél. Így például kézenfekvő lenne az a Gulyás Gergely kancelláriaminiszter által ma burkoltan javasolt út, hogy válasszák szét a pénzfelhasználás feltételeit a helyreállítási alapnál és a normál uniós pénzeknél. Csakhogy a nyári uniós alkuból szövegéből és a friss német javaslatból egyáltalán nem ez következik és nem is ez lenne logikus út a „fukar” tagállamok és az EP eddigi hozzáállásából kiindulva. Ők ugyanis erre a szétválasztásra, illetve bármilyen felpuhításra a jelek szerint nem hajlandók, főleg úgy, hogy parlamenti választás közeledik a fukarok szószólójának tartott Mark Rutte holland miniszterelnök számára jövő tavasszal.

Mindebből az következik, hogy ha a helyreállítási alapból ki is maradna Magyarország, akkor is inkább a magyar kormány álláspontjának kellene közelednie a német elnökségi javaslathoz a 7 éves költségvetési pénzek terén, nem pedig fordítva. Enélkül ugyanis nemcsak a helyreállítási alap 16 milliárdja, hanem a normál EU-s költségvetés további 36 milliárd eurónyi forrásának lehívása is veszélybe kerülne.

Címlapkép forrása: Riccardo Pareggiani/NurPhoto via Getty Images

koronavirus eurozona europai unio mentocsomag valsagkezeles pimco
korona_vilag
kotelezo maszkviseles magyarorszag szigorítas bejelentes 201022
szlovakia kijarasi korlatozas lezaras igor matovic201022
donald trump szavaz florida201022
adobevallas
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
koronavirus eurozona europai unio mentocsomag valsagkezeles pimco