kiszivargott magyar lengyel veto francia kormany koltsegvetes helyreallitasi alap201119
Uniós források

Kiszivárgott, hogyan semlegesítené a magyar-lengyel vétót a francia kormány

Portfolio
„Fájdalmas, elismerem, de nem annyira rossz azért” – jelezte egy névtelenséget kérő francia kormányzati forrás a Reutersnek azt, hogy a magyar és a lengyel költségvetési vétó miatt milyen legális megoldásban gondolkodnak, azaz az egyhangúságot igénylő döntést hogyan kerülnék meg.
Black Friday a Portfolio-nál!
Az akció keretében a november 23. és november 27. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 17907 forintért lehet megvásárolni. Ezzel is a minőségi gazdasági tartalomgyártást támogatod. Tudj meg többet

Ennek a megoldási iránynak a gyökere már benne van az uniós alapszerződésben, ún. megerősített együttműködésnek nevezik. Ennek az a lényege, hogy ha legalább 9 tagállam együtt eldönt valamit az EU-n belül, akkor tudnak afelé haladni anélkül is, hogy a többiek támogatására kellene várniuk. Aztán aki később akar, tud a kezdeményezéshez csatlakozni. Így jött anno létre az Európai Ügyészség is, amely aztán végül most már 22 tagállam csatlakozásával indul el élesben 2021-től.

A francia terv lényege az lenne, hogy megerősített együttműködés keretében az eurózóna állandó válságkezelési alapján, az ESM-en keresztül folyósítanák a helyreállítási alapra szánt pénzeket, de

ez sok bonyodalmat okozna és nem is oldana meg minden célt.

Az egyik gond a közös adósságkibocsátás struktúrája körül jelentkezne, a másik az időigényesség lenne. A helyreállítási alapot eddig úgy tervezték, hogy az Európai Bizottság állítaná fel magát az eszközt, és ezen keresztül bocsátaná ki a testület a kötvényeket a többi tagállam garanciájára hivatkozva. A kötvénykibocsátások fedezete pedig az lenne, hogy a tagállamok vállalják: megemelik a befizetési kötelezettségeiket az EU-s költségvetésbe. Ezt rögzítené az Own Resources Decision (ORD), aminek egyhangúságot igénylő rendelettervezetét szintén megvétózta politikailag a magyar és lengyel kormány hétfőn.

A Bizottság 390 milliárd eurónyi kötvénykibocsátás pénzét vissza nem térítendő támogatásként adná oda a tagállamoknak, emellett 360 milliárd eurót pedig úgy, hogy az egyes tagállamok jelzik: a számukra megítélt hitelkeretből mikor mennyit kérnek. Így tehát az adott tagállam nevében a Bizottság vonja be a forrást a tőkepiacról, majd ugyanazt a pénzt ugyanazon kamatszint mellett továbbadja legfeljebb 30 éves futamidejű hitelként a tagállamnak jórészt szerkezeti reformok végrehajtására. 

Cikkünk eredeti verziójában tévesen azt írtuk, hogy abban különbözne a helyreállítási alaptól igényelt tagállami hitel az ESM-hiteltől, hogy előbbi nem növelné az adott tagállam kimutatott államadósságát, míg utóbbi igen (mindkettő növeli). Ezzel együtt a helyreállítási alaptól felvetett hitel olcsóbb lenne, mint a legtöbb tagállam direkt tőkepiaci eladósodása (és kb. azonos lenne az ESM-től kapott hitellel).

Az ESM-nél a koronavírus-válság miatt létrehozott 240 milliárd eurós hitelkeretből eddig senki sem kért egy centet sem, és a helyreállítási alap kapcsán is jelezte már számos tagállam, hogy nem kéri a számára rendelkezésre álló hitelkeretet, csak a támogatási lábat.

Az viszont egyelőre nem látszik/nem világos, hogy az ESM-et hogyan lehet úgy átalakítani, hogy azon keresztül támogatásokat is lehessen folyósítani. Ez egyelőre a legnagyobb kérdés

és erre utalhatott a bevezetőben a francia illetékes, mint fogas kérdés. A helyreállítási alapnál ugyanis a tagállamok között létrejöhetne indirekt (a bizottsági konstrukción keresztül bonyolított) transzfer, azaz vissza nem térítendő támogatások egymásnak nyújtása még azzal együtt is, hogy a közvetlen transzfert tiltja az uniós alapszerződés.

Ezeket a célokat sodorná tehát komoly veszélybe az ESM-en keresztüli megoldás, de nyilván dolgoznak a szakértők azon, hogy ezeket a nehézségeket tudják valamelyest kezelni és így ennél többet egyelőre mi sem tudunk mondani. A fentiek alapján mindenesetre már érthető, hogy miért mondta azt a francia kormányzati illetékes, hogy fájdalmas megoldás lenne.

Közben érdekes az is, hogy a hírügynökség megjegyzi: a holland kormány inkább a kormányközi szerződéses úton haladna a helyreállítási alap felállításával és így tervezné kihagyni a vétózó magyar és lengyel kormányt a konstrukcióból.

Arról viszont nem tesz említést a beszámoló, hogy

ezek a megoldási irányok sem kezelik azt a kérdést, hogy mi lesz a 7 éves keretköltségvetéssel, annál hogyan lehet kezelni a magyar és a lengyel vétó kérdését.

Azt egyébként a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is érzékeltette, (lásd a külön hírfolyamunkban ennek összefoglalóját a vétóügyről), hogy nem annyira bánja a magyar kormány, ha kimarad a helyreállítási alapból, mert úgysem fűlt a foga a közös kötvénykibocsátáson keresztüli konstrukcióhoz. Így tehát a francia és holland gondolkodás lényegében egybeesik ezzel a magyar szándékkal.

Gulyás arra utalt, hogy a keretköltségvetésről akár fél-egy, sőt akár két évig is késhet az egyhangú döntéshozatal, így addig nem tud elindulni a 2021-2027-es büdzsé és addig a vészhelyzeti megoldással a 2020-as költségvetés egyes programjai tudnának tovább folytatódni. Amint a minap rámutattunka Portfolio információi szerint ez azért nem ilyen egyszerű és mechanikus, mert lényegében az agrártámogatások még valószínűleg jöhetnek 2021-től (ha a jogállamisági mechanizmus élesedése nem kaszálja el azokat), de a Magyarország számára jóval nagyobb volumenű kohéziós politikai források várhatóan nem érkezhetnek meg új ágazati jogszabály nélkül, márpedig ahhoz is egyhangúság kell. Ilyen értelemben tehát egy erősen redukált költségvetés tudna csak 2021-től üzemelni, Gulyás jelzése szerint akár 1-2 évig is, ez pedig szintén sok nehézséget okozhatna idehaza és külföldön egyaránt és ezekre a fenti holland és francia elképzelés egyáltalán nem kínál megoldást.

Címlapkép forrása: Aurelien Meunier/Getty Images

bull
A JP Morgan is felülmúlta az elemzői várakozásokat
koronavirusholidayfairvirtual
Női elnöke lesz a Teslának Elon Musk helyett
plug in elektromos auto tamogatas
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni!
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Felügyelő

Felügyelő
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

Brexit_barnier_kereskedelmi_megállapodás