brusszel europai unio
Uniós források

Magyar-lengyel vétó: látszik egy halvány megoldási irány, de Merkel üzenetei irányadóak

Portfolio
Politikai értelemben megvétózta a magyar kormány az unió 2021-2027-es költségvetési tervét és a helyreállítási alaphoz szükséges rendeletet, amelynek lehetőségét hétfő reggel a Portfolio elsőként írta meg. Csütörtökön várhatóan az EU legfelső szintjén, az állam- és kormányfők videókonferenciás tanácskozásán is megvitatják a kialakult helyzetet és a további lépéseket. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a releváns fejleményekről, nyilatkozatokról, a lehetséges forgatókönyvekről.
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Beszállhat a bíróság

"Arra számítunk, meg fogjuk győzni a magyar kormányt arról, hogy az elfogadott jogállamisági rendeletben lefektetett rendszer nemcsak tiszteletben tartja az Európai Tanács júliusi megállapodását, hanem pártatlan mechanizmus is, mert egy olyan tanácsi határozattal zárul majd, amelyet az Európai Unió Bíróságán lehet megtámadni" - közölte a Telex kérdésére Pedro Lopez de Pablo, az Európai Néppárt frakciójának sajtó- és kommunikációs igazgatója.

A nyilatkozat azt sejteti, hogy a jelenlegi patthelyzetből való kiút alapja a bírósági fellebbezés lehet.

"A koronavírus-járvány már önmagában súlyos zavart okozott az európai társadalomban és gazdaságban. A júliusban elfogadott 1800 milliárd eurós csomag az EU válasza volt erre a válságra. A végrehajtás késleltetése csak a válság által leginkább sújtott államokat és polgárokat károsítja. Az EPP képviselőcsoportja arra számít, hogy az Európai Tanács olyan megoldást talál, amely nem késlelteti a folyamatot" - közölte Pedro Lopez de Pablo.

Lesz megállapodás a meglévő alku kereteire építve

Bízik a kompromisszumos megoldásban a német pénzügyminiszter, azaz lesz egy olyan megoldás, hogy a 7 éves keretköltségvetés és a helyreállítási alap is fog haladni az útján, és közben mindezekhez lesz egy olyan jogállamisági keretrendszer is, ami a meglévő kompromisszumos mechanizmus kereteire épül – ezeket mondta ma egy banki konferencián Olaf Scholz német pénzügyminiszter a Reuters tudósítása szerint.

A szlovák külügyminiszter szerint egyértelmű a véleménykülönbség

A lengyel és a magyar vétó ellenére folytatni kell a tárgyalásokat az Európai Unió költségvetési keretéről és a helyreállítási alapról - vélekedett Ivan Korcok szlovák külügyminiszter abban az interjúban, amelyet pénteken sugárzott a CT24 cseh közszolgálati hírtelevízió.

"A vétó nem jelenti a tárgyalások végét. Továbbra is látok erre teret. Politikai szempontból szeretném leszögezni, hogy a jogállam, a jogállami elvek alkalmazása utolsó kell, hogy legyen, ami elválasztana minket. Szlovákia ezért a kompromisszumra szavazott" - jelentette ki a szlovák külügyek irányítója. Megjegyezte: Szlovákia egyáltalán nem örül ennek a vitának, és nagyon rossznak tartaná, ha a jelenlegi válsághelyzetben szükséges gazdasági segítség a jogállamiság kérdésén feneklene meg.

Ivan Korcok szerint ez a vita nem fogja érdemben befolyásolni a négy visegrádi ország közti jó viszonyt.

Az viszont egyáltalán nem lenne jó, ha ebben a helyzetben nem mondanánk ki, hogy álláspontjaink eltérnek egymástól

- mutatott rá. A V4-ek gyakran közös állásponton vannak, de nem mindig, s a miniszter nem gondolja, hogy ez a visegrádi csoport "drámai széteséséhez" vezethetne. Meggyőződése, hogy kompromisszumra van szükség.

A szlovák külügyminiszter úgy véli, hogy a vita jelen esetben már nem csak az Európai Bizottságot érinti, hanem a tagállamok közti megegyezés kérdése.

"Már nem reális azzal számolni, hogy a jogállami elveket az európai uniós források lehívásánál csak úgy félre lehet tenni. Ez már nem kerül le az asztalról" - mondta Korcok. Szerinte most azon kell igyekezni, hogy az asztalon lévő rendszer objektív legyen, és ne lehessen kihasználni nyomásgyakorlásra bizonyos államokra.

"Nekünk Szlovákiában most úgy tűnik, hogy ezt a jogállami rendszert elfogadható módon állították be" - hangsúlyozta a szlovák külügyminiszter. Szerdán Tomás Petrícek cseh külügyminiszter szintén úgy nyilatkozott, hogy Prága számára az uniós pénzek lehívásának feltételei elfogadhatóak.

"A helyzet azt mutatja, hogy nem mindig érthetünk egyet visegrádi partnereinkkel. Csehország számára a német elnökség által elért kompromisszum teljes mértékben elfogadható" - jelentette ki a szociáldemokrata párti cseh külügyminiszter, akinek szavait a közszolgálati cseh hírtelevízió idézte egy prágai konferencián.

(MTI)

Nagyon fontos dolgokat mondott Merkel a magyar-lengyel vétó ügyében

Megnéztük a német kancellári hivatal oldalán ma megjelent feliratos videót, hogy a tegnap esti EU-csúcs utáni rövid sajtótájékoztatón miket is mondott pontosan Angela Merkel, az EU német soros elnökségének vezetőjeként és német kancellárként. Fajsúlyosak ezek a mondatok és behatárolják a magyar és a lengyel kormány manőverezési képességét az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló költségvetési vétó ügyében. Néhány következtetést is levonunk.

Tovább a cikkhez

Új kompromisszumot szorgalmaz a lengyel államfő kabinetfőnöke – Mi körvonalazódik?

Miután Orbán Viktor magyar kormányfő reggel a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy a jogállamisági vita végül majd a tárgyalások után megállapodással fog zárulni (és a politikai többség ítélete helyett jogi jellegű kereteknek kell döntenie) a lengyel államfői hivatal kabinetfőnöke azt mondta a TVP Info-nak, hogy Lengyelországnak megvan a joga arra, hogy új kompromisszumot kérjen a most elutasított jogállamisági mechanizmus helyett.

Ahogy Orbán Viktor, úgy Krzysztof Szczerski sem mondott konkrétumokat, de a jelekből arra lehet következtetni, hogy olyan megoldást szeretne a két vétózó kormány, amelyben nem a tagállamok minősített többsége mondaná ki az ítéletet az egyes tagállamokbeli jogállamisági problémákról, hanem valamilyen bírósági, pártatlan vonalat építenének be. A magyar kormányfő korábbi levelében azt szorgalmazta, hogy lehessen fellebbezni az Európai Bíróságon a Tanácsban a tagállamok minősített többségével megszülető EU-pénzes szankció ellen, amit más tagállamok inkább időhúzó taktikának lát, de persze van mögötte elfogadható érv is. Emellett a magyar kormány felőli nyilatkozatokban arra is céloztak, hogy az is jó lenne, ha az Európai Bíróság előzetesen ítéletet mondhatna arról, hogy egyáltalán ez az új jogállamisági mechanizmus összhangban van-e az uniós alapszerződéssel. A magyar és a lengyel fél szerint ugyanis nincs vele összhangban (és nem is erről állapodtak meg a júliusi EU-csúcson), mert párhuzamosságot hoznának létre a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárással, noha ezt nem engedi az alapszerződés, előbb mindegyik tagállamnak engedélyt kellene adnia a szerződés ilyen irányú módosítására, márpedig ez nem történt meg.

Összességében a fentiekből az látszik, hogy nem lesz gyors megoldása a kialakult patthelyzetnek, legalább több hét kell ehhez és így félő, hogy végül a német soros elnökség utolsó heteiben születik meg valamiféle alku, vagy akár akkor sem. Ebben az esetben súlyosabb zavarokkal tudna csak elindulni egy redukált 2021-es uniós költségvetés, a helyreállítási alap pedig a jövő ködébe veszne. A következő fél évben Portugália, majd a rákövetkezőben Szlovénia lesz az EU soros elnöke, azaz az ügyek és a szálak fő mozgatója.

Nagyon megosztottak a lengyelek a kormány EU-pénzes vétójáról

Az rp.pl nevű lengyel oldal megbízásából az SW Research közvélemény-kutató által végzett kutatás azt találta, hogy a megkérdezett lengyelek 39%-a kritizálja a lengyel kormány azon döntését, hogy a szigorú jogállamisági feltételek miatt politikai vétót emelt hétfőn az uniós költségvetés és helyreállítási alap témájában. Ez az elutasító hozzáállás volt a legnagyobb arányú, mert csak 27,6% támogatja a kormány vétóját, 33,3%-nak pedig nincs véleménye a kérdésről – derült ki a Reuters pénteki tudósításából. A felmérést a november 16-án bemondott lengyel és magyar vétó utáni két napon, tehát november 17-18-án készítették 800 lengyel körében.

Mindez azért érdekes, mert kedden (tehát a vétó másnapján) egy másik lengyel közvélemény-kutatás teljesen ellentétes eredményt hozott. A Dziennik Gazeta Prawna című lengyel lapban kedden közzétett közvélemény-kutatás eredménye szerint a lengyelek többsége támogatja, hogy a kormány vétózza meg az uniós költségvetést, ha a kifizetéseket jogállamisági feltételekhez kötik. A válaszadók 57 százaléka pártolta a vétót, és csak 20 százalék ellenezte ezt a lépést. A felmérés szerint 46 százalék elutasítaná azt az eljárást, amelyben a jogállamiságot érintő feltételekhez kötik az uniós pénzek folyósítását, viszont 37 százalék támogatná.

Orbán a magyar vétóról: nem vesznek el tőlünk forrásokat, minden fejlesztés megvalósul

Mindenképpen lesz megállapodás az EU-s pénzek jogállami feltételekhez kötéséről, azaz a magyar és lengyel költségvetési vétó ügye majd a tárgyalások nyomán rendeződni fog – hangsúlyozta a Kossuth Rádióban ma reggel Orbán Viktor miniszterelnök. Azt is üzente, hogy a viták mellett sem kell arra számítani, hogy Magyarországtól pénzt vennének el, mert érvelése szerint a helyreállítási alap összes forrása úgyis csak hitelt takar, hitelt pedig könnyen tud felvenni Magyarország (a 7 éves költségvetést nem említette). A magyar pályázati piac szereplőinek azt is üzente, hogy semmilyen tervezett program nem fog késni, jövő tavasztól elkezdik meghirdetni a pályázatokat, és minden tervezett beruházás megvalósul. A koronavírus-járvány kapcsán óva intett attól, hogy az elmúlt napok adatai alapján már abban bizakodjunk, hogy túl vagyunk a nehezén, az esetleges további szigorítások témája pedig nem került most szóba. Az alábbiakban az interjú legfőbb üzeneteit foglaltuk össze hírfolyamunkban.

Tovább a cikkhez

Nagy súlyos a helyzet a magyar-lengyel vétó miatt a Bizottság elnöke szerint

A virtuális EU-csúcson részt vett Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök is, aki a Reuters tudósítása szerint a jogállamisági vétó ügyében azt mondta: nagyon súlyos a helyzet a két ország elutasító álláspontja miatt az uniós költségvetés ügyében.

Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Tanács elnöke arra emlékeztetett, hogy  a tagállamok nagy többsége elfogadta az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről megszületett kompromisszumot (konkrétan 25 tagállam a 27-ből), de olyan megoldást kell találni, ami minden tagállamnak jó.

A hírügynökségi beszámoló szerint egyébként kevesebb, mint fél órát beszéltek az állami vezetők erről a kérdésről, a koronavírus-járvány elleni védekezés és a vakcinabeszerzések, nemzeti oltási tervek témája dominálta az ülést.

Ismét megszólalt Varga Judit a magyar vétóról

Magyarország soha nem engedi, hogy ideológiai alapon zsarolják - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön a lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) esti híradójában sugárzott interjúban az uniós költségvetési csomag lengyel és magyar vétójáról.

Tovább a cikkhez

Merkel: Folytatjuk a vitát a büdzséről és a helyreállítási alapról

Az EU vezetői folytatják az egyeztetést a helyreállítási alapról és a költségvetésről, amellyel szemben a magyar és a lengyel kormány politikai vétót emelt - mondta Angela Merkel német kancellár.

Tovább a cikkhez

Diplomáciai offenzíva indulhat a magyar-lengyel páros ellen

A délutáni cikkünkben megírt francia, illetve holland elképzelés egyike sem ideális, mert a közös adósságkibocsátás struktúráját módosítaná, ráadásul eléggé időigényes is lenne (ami most pont nincs), ezért az EU alapvetően más útban gondolkodik - jelezte egy uniós kormányzati forrás névtelenül a Reuters-nek. Ő azt mondta, hogy a fő irány az, hogy diplomáciai offenzívát indítanak, hogy Magyarországot és Lengyelországot meggyőzék arról, hogy mégis támogassák a közös költségvetést és a helyreállítási alapot.

Szlovák külügyminiszter: Nincs észszerű magyarázat arra, hogy miért elfogadhatatlanok az EU feltétel

Nincs semmilyen észszerű magyarázat arra, hogy Szlovákia számára miért lennének elfogadhatatlanok az uniós feltételek, amelyek a jogállamisághoz kötnék a támogatások lehívását - idézi a szlovák külügyminisztert az Új Szó.

Tovább a cikkhez

Jogállamisági vita: a lengyel parlament rendelettel állt be a vétózó kormány mögé

Megszavazta  csütörtökön a lengyel parlamenti alsóház, a szejm az Európai Unió költségvetési csomagjáról szóló, az uniós tárgyalások során a varsói kormány álláspontját támogató határozatot.

Tovább a cikkhez

Magyar-lengyel megalkuvást sürget a román miniszterelnök

El kell fogadnia Magyarországnak és Lengyelországnak azt, hogy az EU-s pénzekhez jogállamisági feltételeket kötünk, mert bizalmat kell építeni az emberekben annál az új, történelmi méretű költségvetési csomagnál, amely a magyar és lengyel gazdaság újraindításában is fontos – hangsúlyozta a Politico-nak adott ma délutáni interjúban Ludovic Orban román miniszterelnök.

Szerinte egyszerűen nem lehet azt mondani a magyar és lengyel állampolgároknak, hogy blokkoljuk ezeket a költségvetéseket, és egyébként az összes uniós állampolgárnak bíznia kell abban, hogy az 1820 milliárd eurós csomagot korrektül költjük el.

Itt a teljes levél, amelyben újabb EU-kilépésre figyelmeztet a szlovén kormányfő

Nem szabad eltérni attól a megállapodástól, amit a júliusi állam- és kormányfői csúcstalálkozón eldöntöttünk, mert ha ez mégis megtörténik, akkor „számíthatunk arra, hogy a következő hajó is elhagyja a konvojt” – üzent a szlovén miniszterelnök az EU vezetőinek abban a levélben, amely tegnap még csak néhány részletében, mára viszont teljes terjedelmében nyilvánossá vált.

Tovább a cikkhez

A németek keresik a megoldást, hogy gyorsan sikerüljön továbblendülni a dolgon

Az uniós külügyminiszterek tanácskozására érkezve Heiko Maas német tárcavezető azt mondta a Reuters szerint: nagy a nyomás, hogy gyorsan meg tudják oldani a magyar és lengyel vétó miatt kialakult helyzetet, és dolgoznak is ezen, mert sok ország nagyon várja az uniós pénzeket. Érdemi részleteket nem mondott arról, hogy pontosan min dolgoznak és mi lenne a megoldás.

Kiszivárgott, hogyan semlegesítené a magyar-lengyel vétót a francia kormány

„Fájdalmas, elismerem, de nem annyira rossz azért” – jelezte egy névtelenséget kérő francia kormányzati forrás a Reutersnek azt, hogy a magyar és a lengyel költségvetési vétó megkerülésére milyen legális megoldásban gondolkodnak.

Tovább a cikkhez

„Mondjátok el, hogy mi a valódi bajotok” – Mindenki a másikra vár a javaslatokkal

„Azt gondolom, hogy a két fővárosnak (magyar és lengyel) kell elmagyaráznia (a ma este 6-kor kezdődő videókonferenciás EU-csúcson – a szerk.), hogy mi a valódi problémájuk. Nem a mi dolgunk előjönni javaslatokkal. Ez Budapest és Varsó dolga” – így reagált egy magas rangú uniós diplomata a Reutersnek Brüsszelben arra, hogy mi várható a ma.

Ez arra utal, hogy gyors megoldás nyilvánvalóan nem lesz, ráadásul a fentiek éppen szembemennek a magyar kormány által ma is hangoztatott állásponttal: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón is újra azt mondta, hogy nem az itthoni kormány okozta a kialakult helyzetet (politikai vétó miatt megálló költségvetési folyamatok), ezért nem is nekünk kell azt megoldani. Ezzel arra utalt, hogy a többi 25 tagállam és az Európai Parlament tért el jelentősen a nyári EU-csúcson rögzített mechanizmustól (a magyarok szerint csak költségvetési, a többiek szerint jogállamisági mechanizmusról állapodtak meg), így nekik van magyarázni valójuk és nekik kell kompromisszumos javaslatokkal előjönni. A jelek szerint a megszólaló diplomata pont fordítva gondolja és ezzel is igyekszik költségvetési nyomást gyakorolni a két tagállamra, hiszen Lengyelország 133, Magyarország 41 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatásra számíthatna a 2021-2027-es büdzséből és a helyreállítási alapból együttesen (2018-as árszintek mellett és további sok milliárd eurónyi hitelre a NextGenerationEU-ból).

A lengyelek is keménykednek

Miután szerda este kemény hangvételű beszédet tartott a lengyel törvényhozás alsó házában Mateusz Morawieczki miniszterelnök, amelyben határozottan elutasította azt, hogy az EU-s pénzeket szigorú jogállamisági feltételekhez kössék, mert az csak ideológiai jellegű megfegyelmezést szolgál, ami a kommunista időkre emlékeztet, ma egy alsóházi határozatról is tárgyalnak a parlamentben, amely a lengyel kormány álláspontját igyekszik megtámogatni a vitában. A Reuters tudósítása szerint egyelőre nem tudni, hogy napon belül mikor lesz ennek a határozatnak a szavazása és azt sem közli, hogy mi lesz benne. 

A keményvonalas lengyel álláspont lényege a magyarhoz hasonlóan az, hogy a júliusi EU-csúcson a vezetők nem arról állapodtak meg, hogy egy szigorú jogállamisági feltételrendszert kötnek az EU-s pénzekhez, hanem csak az unió költségvetésének pénzügyi érdekvédelmét rögzítették. Így az érvelés szerint az azóta a német soros elnökség és az Európai Parlament által elfogadott javaslat eltér a nyári alkutól, ráadásul a mechanizmus nem körbehatárolt, ideológiai jellegű nyomásgyakorlást is ki tud fejteni, így azt el kell utasítania a lengyel (és magyar) kormánynak. 

Kemény üzenet jött a magyar kormánytól is

A mai Kormányinfóról szóló másik hírfolyamunkban több posztban is beszámoltunk arról, hogy miket válaszolt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azokra a kérdésekre, amelyek a magyar és a lengyel kormány hétfői politikai vétóját firtatták a jogállamisági mechanizmusra, az uniós költségvetésre és a helyreállítási alapra. Ezeknek az az üzenete, hogy

ha a mechanizmus nem puhul fel, akkor a kormány a két másik büdzsét továbbra sem fogadja el, így azok nem tudnak elindulni, mviel egyhangú támogatást követelnek minden tagállamtól.

Gulyás többször utalt arra, hogy a kormányt nem különösebben zavarja az, ha a helyreállítási alap nem indul el (kimaradunk belőle), de persze szeretne segíteni egy közös adósságvállaláson keresztül a bajban lévő (államcsőd közeli helyzetet is említett) déli államokon. A NextGenerationEU felállítási esélyeit firtató egyik kérdésre azt a szófordulatot használta, hogy „ha valamilyen csoda folytán elfogadják”. 

Közben emlékeztetett rá, hogy míg az uniós alapszerződés szerint kell, hogy legyen új költségvetése az EU-nak (bár említése szerint akár 1-2 évet is lehet, hogy kell rá várni, amíg majd kialakul az egyhangú jóváhagyás), addig helyreállítási alapra „nem feltétlenül van szükség”. Azt érzékeltette tehát: abban sem lát tragédiát a kormány, ha a 2021-2027-es költségvetés sem tud elindulni jövő januárban, hiszen akkor a 2020-as évi büdzsé keretei mentén megy tovább az unió finanszírozása. Ő úgy fogalmazott, hogy ilyen esetben "az eddig finanszírozott programokra van pénz", de amint a Portfolio minap megírta: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg agrárforrások várhatóan jöhetnek 2021-től Magyarországra (ha a jogállamisági mechanizmus hatályba lépése nem kaszálja el azok folyósítását is), addig kohéziós forrásokra az arról szóló ágazati jogszabály megszületéséig nem számíthatunk, márpedig ez sokaknak fájna, hiányozna. 

Gulyás szerint csak a jogállami mechanizmus erőteljes felpuhítását tartaná elfogadhatónak a kormány ahhoz, hogy cserébe támogassa a két másik rendeletet. Az erőteljes felpuhítás azt jelentené, hogy teljesen lebontanák a jogállamisági jelleget, és kizárólag az uniós költségvetési források szabályos, hatékony elköltésére kellene koncentrálni, és ezen megközelítés szerint akár a mostaninál jóval szigorúbb ellenőrzést is támogatna a kormány, de azt nem, hogy a jogállamisági feltételek alapján a magyar kormány egyéb döntéseire hivatkozva lehetne szankcionálni az uniós pénzeket.

„Magyarország biztos lábakon áll” finanszírozásilag, hiszen múlt héten is fél százalékos kamat mellett tudott devizakötvényből forrást bevonni, nem vagyunk rászorulva a németek kockázatközösségére a jó hitelfelvételi lehetőségek érdekében – emlékeztetett és ezzel azokra a megközelítésekre reagált a miniszter, miszerint nehéz lenne az állam finanszírozási helyzete és ezért a kormány majd meggondolja magát vétó ügyben.

Ahogy Soros György a friss cikkében, úgy Gulyás is tévesen jelezte a sajtótájékoztatón azt, miszerint már megszületett volna a vétó, azaz döntések születtek volna hétfőn. Valójában, ahogy akkor is megírtuk: csak politikai jellegű állásfoglalást kért a német soros elnökség a tagállamoktól, akik tehát nem formális, jogi hatályú döntést hoztak, csupán tesztelte a német elnökség a tagállamok hozzáállását. Így tehát ahogy azt akkor a magyar kormány is hangsúlyozta: nem született még semmiről sem döntés, most pedig a háttérben zajlanak az egyeztetések, hogy valamiféle kompromisszum keretében a költségvetési csomag el tudjon indulni.

Soros György új tervvel állt elő: elvenné az Orbán-kormánytól az uniós pénzeket

Az Európai Unió nem alkudhat meg a jogállamisági követelményeit illetően Magyarországgal és Lengyelországgal szemben - jelentette ki Soros György milliárdos. A magyar származású üzletember ezzel bekapcsolódott a napok óta tartó vitába, amely a magyar és lengyel vétóról, valamint annak következményéről szól.

Tovább a cikkhez

Magyar vétó: kemény üzenet jött az EP felől, de látszik egy megoldási irány

Politikai értelemben megvétózta a magyar kormány az unió 2021-2027-es költségvetési tervét és a helyreállítási alaphoz szükséges rendeletet, amelynek lehetőségét hétfő reggel a Portfolio elsőként írta meg. Csütörtökön várhatóan az EU legfelső szintjén, az állam- és kormányfők videókonferenciás tanácskozásán is megvitatják a kialakult helyzetet és a további lépéseket. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a releváns fejleményekről, nyilatkozatokról, a lehetséges forgatókönyvekről.

Tovább a cikkhez

Járványhelyzet, uniós vétó, gazdasági intézkedések: hamarosan megszólal Gulyás Gergely a kormány dön

Csütörtök délelőtt szokás szerint Kormányinfón számol be az aktuális kormánydöntésekről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Aktuális kérdések bőven vannak az aktuális járványhelyzettől az uniós költségvetési vitáig.

Tovább a cikkhez

Többelemű csomag lehetne a megoldás, de sok a kérdőjel

Egy legalább háromelemű csomag lehetne a megoldás arra, hogy a magyar és lengyel vétóveszély elháruljon és közben az Európai Parlament se feszüljön be, továbbá az uniós költségvetés is működőképes lehessen 2021 elejétől – mutat rá friss információi alapján a Bruxinfo.

A cikk szerint egyrészt  a jogállami feltételrendszerről szóló rendeletet valamelyest „megédesítő” „jegyzőkönyv”, azaz egy uniós nyilatkozat kellene, emellett két további lépésre is szükség lenne a magyar-lengyel vétó elhárításához. Az egyik az lenne, hogy a Tanács soros elnöksége és az Európai Parlament által már kitárgyalt jogállami mechanizmus szövegét ki kellene nyitni (és egyes pontokon módosítani – ezt éppen ma vetette el kategorikusan az EP, lásd előző posztunkat). A másik a mechanizmus hatályba lépésének későbbre halasztása, például a hétéves keretköltségvetés félidős felülvizsgálatáig (2023-24-ig). Addig pedig jó eséllyel lezárulna a rendelet jogi értelmezése is, amelyre az Európai Bíróságot kérnék fel. 

Lényegében tehát az nyugtathatná meg a két tagállamot, ha a jogállamisági rendeletről az Európai Bíróság mondaná ki az ítéletet (összhangban van-e az uniós alapszerződéssel, vagy minősített többséggel, azaz egyhangúság nélkül tényleg párhuzamosságot hoz létre a 7-es cikk szerinti eljárással) és az ítéletig nem is alkalmaznák (az esetleg felpuhított jogállamisági rendeletet).

Ebből is látszik, hogy sok a buktató, kényes a helyzet és a lap szerint nem is várható, hogy a következő, december 10-11-i EU-csúcsig mindezt össze lehetne rakni, de azért, hogy nagyobb zavarok nélkül el tudjon indulni a 2021-2027-es költségvetés, előbb a saját forrás rendeletet kellene elfogadnia az összes tagállamnak egyhangúsággal. Ezt azonban szintén politikailag megvétózta a magyar-lengyel páros hétfőn.

Nem tágít az EP: nincs további tárgyalás és engedmény

Ma délután volt az elnökök értekezlete az Európai Parlamentben, azaz az EP elnöke és a politikai frakciók vezetői tanácskoztak és az erről kiadott állásfoglalás világossá teszi, hogy az EP részéről semmilyen körülmények között nem nyitható újra a jogállamisági mechanizmusról és a 2021-2027-es költségvetésről született megállapodás (a Tanáccsal és a Bizottsággal), és nincs semmilyen további engedmény az EP részéről. Így tehát az EP nagyon határozott üzenetet küldött és egyúttal sürgeti a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy ott végre szülessen meg a döntés a két kérdésben és haladhassanak a jogszabályok ratifikálásával.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy az EP arra buzdítja a Tanácsot, azaz a német soros elnökséget, hogy merje végre formális szavazásra bocsátani az MFF-et és a jogállamisági mechanizmust, és dőljön el a kérdés, hogy előbbinél megvan-e az egyhangúság (a magyar és lengyel politikai vétó miatt ez egyelőre nincs meg), és utóbbinál megvan-e a minősített többség (hétfőn a politikai állásfoglalások szerint bőven megvan, hiszen a szükséges legalább 15 tagállam helyett 25 támogatta és csak a magyar és lengyel kormány jelzett politikai vétót). Fontos, hogy hétfőn még nem fogadta el jogilag, formálisan a Tanács a jogállamisági mechanizmust, csak ebben a kérdésben is kitesztelték a németek a tagállamok álláspontját.

Most az állam- és kormányfők szintjén megy az egyeztetés, formálisan csütörtök este 6-tól a videókonferencián, illetve előtte és utána telefonon a vezetők között. Egyelőre nem látszik konkrét megoldás, hogy a magyar és lengyel vétóveszély hogyan, milyen ok miatt hárítható el.

Francia államtitkár: ha kell, az EU Magyarország és Lengyelország nélkül is továbblép

Az Európai Unió tanulmányozza a "praktikus megoldásokat" a vitás kérdések rendezésére azon közép- vagy kelet-európai országokkal, amelyek blokkolják a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap elfogadását, de nélkülük is továbblép, ha nem születik megoldás - jelezte szerdán Clément Beaune francia Európa-ügyi államtitkár a szenátusban.

Tovább a cikkhez

Esze ágában sincs újranyitni a jogállamisági mechanizmus vitáját az EP főtárgyalója

Rövid Twitter-posztot tett ki ma délután az Európai Parlament (néppárti) főtárgyalója, aki végig vezetője volt az EU-s pénzek szigorú jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló tárgyalásoknak. A posztnak az a lényege, hogy az EP-nek és az Európai Néppárt frakciójának világos az álláspontja: eszük ágában sincs újranyitni a jogállamisági mechanizmusról a vitát, vagy felpuhítani, esetleg törölni a mechanizmust, hogy a magyar és lengyel nyomásgyakorlásnak engedjenek. Petri Sarvamaa szerint a labda most a tagállamokat tömörítő Tanácsnál, illetve a német soros elnökségnél pattog, az EP-nek már nincs dolga a kérdésben (pontosabban csak annyi, hogy jövő héten a plenáris ülésen megszavazza a többség a mechanizmus végső, november 5-re kialkudott formáját, de ez biztosan összejön, hiszen hétfőn a tagállami nagykövetek ülésén a minősített többség már összejött a rendelet támogatására).

Megoldást sürget a cseh és szlovák külügyminiszter

Ma Prágában találkozott egymással a cseh és a szlovák külügyminiszter és erről egy rövid beszámolót adott ki a Reuters, miszerint a cseh tárcavezető Tomas Petricek azt sürgette, hogy az uniós tagállamok kerüljék el az uniós költségvetés és a helyreállítási alap szükségtelen csúszását, Ivan Korcok szlovák tárcavezető pedig azt hangsúlyozta, hogy van megoldási lehetőség, hogy kompromisszummal záruljon a vita.

A hírügynökség egyébként EU-s körökből, illetve a német és francia külügyi vezető tegnapi nyilatkozataiból azt olvassa ki, hogy látszódik egy megoldási irány, ami a magyar és lengyel vétó által okozott helyzetet kezelni tudja, igaz részleteket nem írnak.

Amint beszámoltunk róla, a spanyol gazdasági miniszter is ma reggel bizakodásának adott hangot, hogy meg lehet oldani a kérdést.

Bíznak a spanyolok a megoldásban

Nadia Calvino spanyol gazdasági miniszter reggel egy nyilatkozatában azt mondta a Reuters tudósítása szerint, hogy bízik benne, lesz megoldás a magyar és a lengyel vétó ügyében, amely a 2021-2027-es költségvetés és a helyreállítási alap kapcsán született. Részleteket nem említett a tudósítás szerint, de érdemes tudni, hogy Calvino igen mélyrehatóan ismeri az uniós döntéshozás működését, hiszen miniszteri posztjáig az Európai Bizottság költségvetési főigazgatóságának főigazgatója volt 2014-től 2018-ig. 

Ezért vétózott Magyarország – Orbán Viktor nyilatkozata

Orbán Viktor kormányfő az MTI-nek küldött egy nyilatkozatot arról, hogy miért vétózott Magyarország az uniós költségvetésnél, Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő pedig a Twitteren osztotta meg ennek angol változatát szerda reggel.

A nyilatkozatban lényegében azzal érvel a kormányfő, hogy azért vétózott, mert a kormány migrációs politikája miatt a jogállamisági feltételekkel akarnak büntetni, zsarolni az uniós vezetők, amit ő nem hagy és a nyilatkozat végén vázolt egy lehetséges kiutat a patthelyzetből (az uniós szerződés módosítását, ami szintén egyhangúságot igényel a tagállamok között, így rövid távon biztosan nem lehet valódi megoldás).

Vétóügy: írásos nyilatkozattal szelídítenék meg a magyar és lengyel kormányt

Az EU vezetői első körben egy írásos garanciákat tartalmazó nyilatkozattal próbálnák megnyugtatni a vétózó magyar és lengyel kormányt – írja helyzet összefoglalójában a Népszava.

Tovább a cikkhez

Újabb EU-kilépés lehetőségére figyelmeztet a szlovén miniszterelnök a jogállamisági vita miatt

Kétoldalas, költői képekkel teletűzdelt figyelmeztető levelet küldött állam- és kormányfő kollégáinak kedden a szlovén miniszterelnök, amelyben burkoltan arra figyelmeztetett, hogy ha az uniós vezetők nem engednek a magyar és lengyel követeléseknek a jogállamisági vitában, akkor a britek után újabb tagállam távozhat az EU-ból.

Tovább a cikkhez

Újabb EU-kilépés lehetőségére figyelmeztet a szlovén miniszterelnök a jogállamisági vita miatt

Kétoldalas, költői képekkel teletűzdelt figyelmeztető levelet küldött állam- és kormányfő kollégáinak kedden a szlovén miniszterelnök, amelyben burkoltan arra figyelmeztetett, hogy ha az uniós vezetők nem engednek a magyar és lengyel követeléseknek a jogállamisági vitában, akkor a britek után újabb tagállam távozhat az EU-ból.

Tovább a cikkhez

Magyar vétó: Varga Judit elmondta, milyen megállapodást szeretne a kormány

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap "Zsarolásról van szó" címmel közölt interjút a hírportálján kedden Varga Judittal. Ebben az igazságügyi miniszter kifejti, hogy a jogállamisági mechanizmus helyett a magyar kormány támogatni tudna "egy tagállamok közötti, egyenlőségen és párbeszéden alapuló mechanizmust, amely figyelembe veszi a mindenkori alkotmányokat".

Tovább a cikkhez

Jövőre tisztáznák, mint jelent a "rule of law"

Az Európai Unió a jövő év elejétől megbeszéléseket kezd a tagállamokkal a jogállamiság vizsgálatáról, illetve annak közös értelmezéséről - közölte Michael Roth, az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország uniós ügyekért felelős államminisztere az európai uniós ügyekért felelős miniszterek videókonferencia keretében tartott ülését követően kedden.

Roth Berlinben nyilatkozva kijelentette: a megbeszélések célja, hogy megjelöljék azokat a területeket, amelyeken javulást kell elérni, valamint az, hogy eloszlassák a félreértéseket a jogállamiság fogalmát, továbbá helyzetének vizsgálatát illetően.

A jövő év elején kezdődő  tárgyalásokon a tagállamok alfabetikus sorrendben vesznek rész, így elsőként Belgium, majd Bulgária, Csehország, Dánia, és Észtország következik - közölte. Ez biztosítja, hogy minden tagország számára azonos elbírálást biztosítsanak hátrányos megkülönböztetés nélkül - tette hozzá a német államminiszter, aki egy tárgyilagos jelentés kidolgozását említette célként. (MTI)

Költségvetési vétó: megy a gondolkodás, hogyan lehetne kikerülni a magyarokat és a lengyeleket

Kedvezmények vagy "no deal" alapon a vétózó országok megkerülése - ez a két forgatókönyv rajzolódik ki az Európai Unió súlyos válságának elkerülésére azok után, hogy a magyar és a lengyel kormány a vétójával elakasztotta a kövktező évekre szóló uniós költségvetési terveket. A Bruxinfónak megszólaló szakértők megosztottak egy esetleges megkerülés lehetőségeiről.

Tovább a cikkhez

Vétóügy: nincs B-terve az EU-nak, pedig erre vár a magyar-lengyel páros, aggódik Merkel bizalmasa

„Nincs B-terv, jó nagy pácban vagyunk” és nincs olyan varázsmegoldás, ami már a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcson kezelni tudná a magyar és lengyel vétó miatt kialakult helyzetet – így gondolkodik jelenleg egy magas rangú uniós illetékes. Közben a jelek szerint a lengyel és a magyar kormány éppen valamiféle engedményeket vár Brüsszeltől a jogállamisági mechanizmus ügyében, hogy cserébe támogatni tudják a 7 éves költségvetést és a helyreállítási alapot. A gond csak az, hogy a tegnap minősített többséggel elfogadott jogállamisági mechanizmust sokhavi egyeztetés előzte meg, így abból érdemben visszalépni nem lehet anélkül, hogy más tagállamok, vagy az EP vétóveszélye ne növekedne. Ha viszont nincs 2021 elejétől új EU-s költségvetés, ami példátlan lenne az EU történetében, akkor a Portfolio információi szerint a 2020-as büdzsé csak részlegesen és igen súlyos zavarok mellett vihető tovább. Ez azt jelenti, hogy például Magyarország kohéziós forrásokra nem is számíthatna egy új költségvetési alkuig, legfeljebb agrárpénzekre. A súlyos válság mellett most minden szem Angela Merkel német kancellárra szegeződik, tőle várják sokan a megoldást, de a német CDU/CSU egyik illetékese azt mondta: aggódik a helyzet miatt, mert benne van a pakliban, hogy az EU egysége kerül veszélybe a jogállamisági és a vele összekapcsolódó költségvetési vita miatt.

Tovább a cikkhez

Egyre csúnyábban esik a forint a magyar vétó után

Kishíján 360-ig gyengült vissza a forint az euróval szemben azt követően, hogy a magyar kormány megvétózta a hétéves uniós költségvetést és a helyreállítási alapot. A következő napok még biztosan az európai költségvetési vitáról szólnak majd, ez határozhatja meg a forint sorsát. Ma kora délután pedig az MNB kamatdöntése, illetve az azt követő közlemény lehet piacmozgató hatású.

Tovább a cikkhez

Egyre csúnyábban esik a forint a magyar vétó után

Kishíján 360-ig gyengült vissza a forint az euróval szemben azt követően, hogy a magyar kormány megvétózta a hétéves uniós költségvetést és a helyreállítási alapot. A következő napok még biztosan az európai költségvetési vitáról szólnak majd, ez határozhatja meg a forint sorsát. Ma kora délután pedig az MNB kamatdöntése, illetve az azt követő közlemény lehet piacmozgató hatású.

Tovább a cikkhez

Mit jelent a tegnapi vétó? Megszólal a közgazdász, aki már tavaly magyar EU-kilépést jósolt

„A forint 375-ig gyengül az euróval szemben és Magyarország lépéseket tesz az EU-kilépés felé” – hangzott tavaly év végén Steen Jakobsen egyik meghökkentő előrejelzése. A hétfői magyar vétóba akár utóbbit is beleláthatjuk, a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint azonban hiba lenne az európai integráció minden problémáját a magyarok és a lengyelek nyakába varrni, egész Európa ért fontos válaszúthoz.

Tovább a cikkhez

Varga Judit a magyar vétóról: nem a mi felelősségünk a költségvetési megállapodás elmaradása

A német kormány régóta tudta a magyar álláspontot az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről, azaz tudta, hogy „elmegyünk a falig. Ezt éljük most”, így most náluk pattog a labda, hogy a helyzetet kezeljék – hangsúlyozta az Indexnek hétfőn késő este Varga Judit. A magyar igazságügyi miniszter jelezte: a németek ismerik a különböző tagállamok érdekeit, így az, hogy tegnap végül a magyar és a lengyel politikai vétó miatt nem született meg a költségvetési megállapodás, nem a magyar kormány felelőssége.

Tovább a cikkhez

Aggódik Manfred Weber: súlyos válságba sodorhatja a lengyel-magyar vétó az EU-t

Súlyos válságba sodorná az Európai Uniót (EU), ha ellehetetlenülne a közösség működésének finanszírozása - mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője hétfőn az ARD német országos közszolgálati televíziónak a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló költségvetéssel és a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására hivatott helyreállítási alappal kapcsolatban.

Tovább a cikkhez

Mivel érvelt a vétó előtt a magyar nagykövet és hogyan tovább?

A magyar nagykövet a ma délutáni tagállami ülésen a kifogásokat sorolva azt hangsúlyozta, hogy a jogállami rendelet nincs összhangban az EU szerződésével, a szankciókat kiváltó feltételek homályosak és az érintett tagország nem élhet a jogorvoslat lehetőségével – írja saját információi alapján a Népszava. A lap úgy tudja, hogy a vitában kevesen kértek szót, és nem minősítették a budapesti, illetve a varsói véleményt, egyedül a szlovén nagykövet mutatott némi megértést a két ország álláspontja iránt.

EU-források lapnak azt mondták, a hétfői ülésen mind a soros elnökség, mind az Európai Bizottság képviselője úgy fogalmazott, hogy a vétók nyomán „súlyos következmények” fenyegetnek.

Lényeges az is, hogy a lap által megkérdezett európai parlamenti, illetve tanácsi illetékesek nem látnak lehetőséget a hosszú heteken át egyeztetett döntések érdemi módosítására. A jogállami szabályrendszer felpuhítását a képviselő-testület ellenzi, Orbán Viktor és Mateusz Morawievicki kormányfők „megvásárlását”, vagyis a támogatások esetleges újraosztását pedig a tagállamok többsége. Emlékeztet a lap arra a Portfolio által is vázolt forgatókönyvre, hogy a helyreállítási alapból Magyarország esetleg kiszállna, és így ebben az esetben a többi ország kormányközi alapon összefoghatna a járvány következményeinek enyhítését célzó gazdasági alap létrehozására. A lap úgy tudja, hogy Brüsszelben is felmerült ez a lehetőség, és a döntéshozók rendkívül bonyolultnak ítélték.

Válságtanácskozáson értékelik az uniós vezetők a kialakult helyzetet

A magyar és a lengyel vétó nyomán Angela Merkel német kancellár Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, Ursula von der Leyen, bizottsági elnökkel és nem kizárhatóan néhány más tagállami vezetővel válságtanácskozáson értékeli majd a kialakult helyzetet és próbál megállapodni a soron következő lépésekről - írja a Bruxinfo. A lap úgy tudja, hogy

a színfalak mögött már javában folynak az egyeztetések.

Brüsszeli diplomaták szerint a történtek fényében bizonyos, hogy a téma az állam- és kormányfők csütörtök estére tervezett videókonferenciáján is napirendre kerül, amelyen egyébként a Covid19 elleni védekezésről folytatnák eszmecseréjüket a vezetők. 

Erős kritikák a Fidesz pártcsaládjának felső vezetésétől

A magyar kormány költségvetési és helyreállítási alapos vétója után a késő délutáni órákban az Európai Néppárt (amelyben a magyar kormánypárt is tag) felső vezetése erős kritikát fogalmazott meg. Donald Tusk pártelnök lényegében a Fidesz néppárti tagságát érintő változást lengetett be (a Fidesz tagsága már másfél éve fel van függesztve). A Twitterre kitett üzenetében azt rögzítette:

Aki ellenzi a jogállamiság elvét, az Európa ellen szól. Világos álláspontot várok erről az EPP összes pártjától. Alapvető értékeink ellenzőit már senki sem védheti meg.

Az Európai Néppárt EP frakcióvezetője, Manred Weber pedig egy hosszabb közleményt adott ki, amelyben szintén erősen kritizálta a magyar és a lengyel kormányt, illetve személyesen a két kormányfőt a mai cselekedetük miatt és azt mondta, hogy most nekik kell megmagyarázni európai emberek millióinak, hogy miért tartják fel az uniós költségvetési döntéshozatalt. Közleményének egyik leghangsúlyosabb eleme az, amikor leszögezi, hogy a két kormány kitalált ellenségek ellen vívja háborúját, de a jogállamiságról szóló vita nem egy, vagy két ország ellen van, illetve szó sincs kelet és nyugat közötti ellentétről, mert a jogállamisági mechanizmus "semleges mindenkire ugyanúgy vonatkozik". Ezután rámutat:

Mindenkinek, aki tiszteletben tartja a jogállamiságot, nincs mitől tartania ettől a mechanizmustól. A magyar és a lengyel kormánynak abba kell hagynia annak a kitalált ellentétnek a megteremtését, miszerint köztük és az európai szerződésekben rögzített értékek között ellentét van. Nincs ilyen ellentét. Európa népeinek egyetlen ellensége van jelenleg, ez a koronavírus, és azt várják tőlünk, hogy most szabadítsuk meg.

Abszolút fontos volt az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötése Kurz szerint

A jogállamiság elveinek betartása feltétlenül szükséges

- hangsúlyozta Sebastian Kurz osztrák kancellár röviddel azután egy sajtótájékoztatón, hogy kiderült: Magyarország és Lengyelország politikai vétót emelt a Tanácsban az uniós költségvetési és a saját forrásos rendelettervezet ügyében. A tudósítás szerint főként azért fontos a jogállami elvek megerősítése, mert az eddiginél is sokkal nagyobb összegek szétosztását tervezi a közösség. Ezzel arra utalt, hogy a nyári állam- és kormányfői alku, illetve a Tanács és az Európai Parlament megállapodása alapján a 7 éves keretköltségvetésben 1074 milliárd eurónyi forrás mellett 750 milliárd eurónyi helyreállítási alapos forrást is terveznek szétosztani a következő 6-7 évben, míg a mostani 7 éves ciklusban összevethető árak mellett „csak” 1082 milliárd eurót osztanak szét. A nyári költségvetési alku összes fontos részlete itt érhető el. budzse ketfele grafi201116

Ebből a hatalmas pénztömegből a Portfolio becsléséhez hasonlóan Orbán Viktor nyári levele szerint Magyarország összesen 50,7 milliárd euróra számíthat 2018-as árszint mellett. Ez úgy jön össze, hogy hazánk az uniós mentőcsomagból és a költségvetésből összesen mintegy 40,7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz juthat (33+7,7 milliárd), továbbá 10 milliárd euró hitelt vehet fel. A teljesítendő befizetések nagysága mintegy 11 milliárd euró lesz.

Mindez idei, azaz 2020-as árszintek mellett még nagyobb összegeket jelent. Amint az alábbi táblázatban látható: a helyreállítási alapból folyó áron várhatóan 8,2 milliárd eurónyi támogatást és további 11,3 milliárd eurónyi hitelt hívhatunk majd le, és ezen felül áll még rendelkezésre 37,3 milliárd eurónyi keret a 7 éves büdzsén belül is.

Ezeknek a folyósítását, illetve elérhetőségét blokkolta egyelőre a mai magyar és lengyel vétó.

7 eves tablazat201116

Nyitottak a lengyelek az előremutató megoldásokra

A lengyel kormányszóvivő azt mondta a Reutersnek, hogy Lengyelország racionálisan közelíti meg a jogállamisági rendelet miatti vétóhelyzetet és arra koncentrál, hogy milyen szabályok mentén lehetne megoldani a vitát. „Nyitottak vagyunk az előremutató megoldásokra, amelyek összhangban vannak az Európai Tanács döntéseivel és az uniós szerződésekkel.

Forgatókönyvek a magyar vétó után: ez vár most ránk és az EU-ra

Azzal, hogy a Portfolio reggeli információival összhangban a mai uniós nagyköveti ülésen politikai vétót emelt a magyar és a lengyel kormány a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alaphoz szükséges saját forrás rendelettel szemben, lényegében megállt az uniós költségvetési döntéshozatali folyamat. Ezzel együtt most hatalmas nyomásgyakorlás mellett elindult egy alkudozás a háttérben, hogy hogyan lehet a kialakult helyzetet kezelni. Erről leghamarabb kedden a tagállamok szakminisztereit tömörítő Általános Ügyek Tanácsában lesz érdemi és egyúttal rövid időre nyilvánosan is közvetített vita, majd szerdán az újabb nagyköveti ülésen is szóba kerülhet a kérdés. Mindezzel párhuzamosan állam- és kormányfői szinten megy majd tovább a háttérben az egyeztetés, amelynek egyik formális pontja a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcs lesz. Összeszedtük, hogy milyen forgatókönyvek képzelhetők el jelenleg.

Tovább a cikkhez

Forgatókönyvek a magyar vétó után: ez vár most ránk és az EU-ra

Azzal, hogy a Portfolio reggeli információival összhangban a mai uniós nagyköveti ülésen politikai vétót emelt a magyar és a lengyel kormány a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alaphoz szükséges saját forrás rendelettel szemben, lényegében megállt az uniós költségvetési döntéshozatali folyamat és hatalmas nyomásgyakorlás mellett elindult egy alkudozás a háttérben, hogy hogyan lehet ezt a helyzetet kezelni. Erről leghamarabb kedden a tagállamok szakminisztereit tömörítő Általános Ügyek Tanácsában lesz érdemi és egyúttal rövid időre nyilvánosan is közvetített vita, majd szerdán az újabb nagyköveti ülésen is szóba kerülhet a kérdés. Mindezzel párhuzamosan állam- és kormányfői szinten megy majd tovább a háttérben az egyeztetés, amelynek egyik formális pontja a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcs lesz. Összeszedtük, hogy milyen forgatókönyvek képzelhetők el jelenleg.

Tovább a cikkhez

Megszavazták a jogállamisági rendelettervezetet

Amint az várható volt, a mai uniós nagyköveti ülésen minősített többséggel megszavazták a tagállamok képviselői az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésének rendeletét. Mivel itt legalább 15 tagállam támogatása kellett csak, így hiába "vétózott" (fejezte ki elutasítását) a magyar és a lengyel kormány, ez nem blokkolta a jogszabály elfogadását. A két másik, egyhangú támogatást igénylő rendeletnél viszont a magyar és a lengyel vétó már igenis fontos volt, mert ahogy írtuk: ott ezek miatt megállt a rendeletek elfogadási folyamata.

Dombrovskis: gyorsan meg kell oldani az ügyet

Az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről már régóta zajlottak viták, és most a magyar és a lengyel kormány vétójával kialakult helyzetet gyorsan meg kell oldani, mert a koronavírus által kiváltott gazdasági válságban gyorsan van szüksége a tagállamoknak a pénzre, hogy az segítse a helyreállítást – lényegében ezt közölte a Reuters tudósítása szerint egy online sajtótájékoztatón Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági és költségvetési ügyekért felelős ügyvezető alelnöke.

Megerősítették a németek: tényleg megtörtént a "vétó"

A német soros elnökség szóvivője, Sebastian Fischen a Twitteren röviddel ezelőtt azt jelezte, hogy a tagállamok nagyköveti ülésén két tagállam fenntartásait jelezte a 2021-2027-es költségvetés és a helyreállítási alap témájában, így tehát itt nem volt meg a szükséges egyhangúság a Tanácsban, emellett a saját források rendeletről való írásos szavazást sem hagyta jóvá a Tanács (ez a döntés is egyhangúságot igényelt volna), mert két tagállamnak fenntartásai voltak a témában. 

Hivatalos: Magyarország és Lengyelország megvétózta az EU-költségvetést

Magyarország megvétózta az uniós költségvetési javaslatot a mai nagyköveti tanácskozásona túl szigorú jogállamisági rendelet miatt – jelentette be Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Twitterén. A hírek szerint nem csak a magyar, hanem a lengyel nagykövet is hasonlóan szavazott. Ez azt jelenti, hogy a Portfolio reggeli értesülésével és Orbán Viktor ma délutáni jelzésével összhangban a két tagállam politikai vétót emelt a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alap saját forrás rendeletével kapcsolatban, a formális vétó még hátravan.

Tovább a cikkhez

Hivatalos: Magyarország és Lengyelország megvétózta az EU-költségvetést

Magyarország megvétózta az uniós költségvetési javaslatot a mai nagyköveti tanácskozáson – jelentette be Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Twitterén. A hírek szerint nem csak a magyar, hanem a lengyel nagykövet is hasonlóan szavazott. Ez azt jelenti, hogy a Portfolio reggeli értesülésével és Orbán Viktor ma délutáni jelzésével összhangban a két tagállam politikai vétót emelt a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alap saját forrás rendeletével kapcsolatban, a formális vétó még hátravan.

Tovább a cikkhez

Orbán Viktor kimondta: jön a magyar vétó!

Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.

Tovább a cikkhez

Orbán Viktor kimondta: jön a magyar vétó!

Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.

Tovább a cikkhez

A lengyel vétó is elég biztosnak tűnik

A magyar mellett a lengyel kormányfő is figyelmeztető levelet írt múlt héten az EU vezetőinek, amelyben rámutatott, hogy a szigorú jogállamisági feltételek miatt Lengyelország is kész megvétózni az uniós költségvetést és a saját források megemeléséről szóló rendeletet, így a mai uniós nagyköveti ülésen várhatóan a lengyelek is vétóznak. A Reuters összefoglalója egybevág a Portfolio információival, miszerint a lengyelek is készek a vétóra.

A tudósítás szerint Zbigniew Ziobro lengyel igazágügyi miniszter, a kisebbik koalíciós párt képviselője azt mondta:

ez a döntő pillanat, hogy mi fog történni Európában, amikor Lengyelország kinyilváníthatja vétóját.

Szerinte a lengyel vétó hasznos lesz azért, hogy „blokkolja azt a politikai projektet, ami Lengyelország szuverenitásának korlátozására született. És meg vagyok győződve arról, hogy Orbán miniszterelnökhöz hasonlóan Morawieczki is élni fog ezzel a jogával.”

A Bizottság egyelőre nem kommentálja a vétót

Az Európai Bizottság elvégezte a feladatát, júliusban megállapodás született a költségvetésről, amit t atagállamok elé terjesztett, innentől rajtuk a sor, nem akarunk egyetlen álláspontot sem kommentálni - hangzott el a Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján a magyar vétóval kapcsolatban. A testület szóvivője szerint most a német elnökség feladata, hogy biztosítsa a támogatást a megállapodáshoz. 

Megszólalt az EU illetékese: egész Európát válságba taszíthatja Magyarország a vétóval

Ha Magyarország valóban megvétózza az uniós költségvetést, akkor az válságot jelent Európa számára – mondta névtelenül egy magasrangú uniós forrás a Reutersnek. Márpedig egyre biztosabbnak tűnik, hogy a magyar kormány keresztbe fekszik a jogállamisági feltételek miatt.

Tovább a cikkhez

Varga Judit: nem zsarolhatnak, a jövőnkért akár szabadságharcra, akár egy vétóra is készek vagyunk

"Nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva. Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót" - írta Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán hétfőn az EU-költségvetés kapcsán. A Portfolio úgy tudja, Magyarország vétózni fog.

Tovább a cikkhez

Megtudtuk: megvétózza a 7 éves uniós költségvetést Magyarország!

A Portfolio információi szerint ma délután politikai vétót emel a magyar kormány Brüsszelben a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás rendelet ügyében. Fontos, hogy ez még nem a hivatalos formális (jogi) vétót jelenti, de az is jöhet napokon belül a két rendelet ügyében.

Tovább a cikkhez

A lengyel kormány is vétóval fenyegeti az Európai Uniót

Hivatalos levélben tiltakozott a lengyel kormány az Európai Unió vezetőinél az ellen, hogy a jogállamisági mechanizmushoz kössék az uniós forrásokat - közölte kormányfő csütörtökön.

Tovább a cikkhez

Gulyás Gergely: vétózik a magyar kormány, ha nem változik az uniós javaslat

A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja az uniós költségvetéshez kapcsolt jogállamisági feltételrendszert, ezért ha az nem változik, akkor nem tudja azt támogatni - mondta a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Tovább a cikkhez

Mit készül megvétózni a magyar kormány? És mi lenne ennek a következménye?

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mai Kormányinfón elmondott szavai szerint a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek kifizetését szankcionáló jogállamisági rendelettervezetet, amit a német elnökség akar elfogadtatni a tagállamokkal, ezért kész vétózni a magyar kormány. Bár a kérdés mindkétszer az uniós költségvetés és a helyreállítási alapot érintő vétó lehetőségére irányult, végül Gulyás a Portfolio értelmezése szerint mindkétszer csak a jogállamisági rendelettervezet megvétózására utalt. Ez a magyar vétó viszont nem tudná megállítani a rendelet hatályba lépését, mert ennél nincs egyhangúsági kényszer a Tanácsban. Közben a háttérben készülődik valami alku, ami állítólag garanciákat ad a magyar és a lengyel kormánynak, hogy azok megnyugodjanak és ne vétózzák meg a két másik rendeletet, amelyeknél viszont egyhangúsági kényszer van.

Tovább a cikkhez

Visszaszólt a német kormánytag Orbán Viktor vétófenyegetésére

Találtunk egy olyan megoldást az EU-s pénzek és a jogállamiság összekötésére, amelyet a tagállamok túlnyomó többsége támogat és így „most mindenkinek felelősséget kell vállalnia” a Tanácsban, amikor a két másik uniós költségvetési rendelet ügyében szavazni kell – üzente a magyar kormányfő vétófenyegetésére utalva Michael Roth, a német kormány Európa-minisztere, aki a német soros elnökség idején végig vezette a vitákat a jogállamisági kérdésekben a Tanácsban.

Tovább a cikkhez

Megvan az újabb nagy brüsszeli alku: az EU-s költségvetés és a saját forrás növelése kapott zöld lám

Ma délután megszületett az elvi egyezség az Európai Parlament, a német soros elnökség és az Európai Bizottság között a 1074 milliárd eurós 2021-2027-es uniós költségvetés minden részletéről, illetve a 750 milliárd eurós helyreállítási alap finanszírozásához szükséges saját források megemelésének kereteiről – közölte a három intézmény. Ennek az újabb alkunak a mai lehetőségét ma reggel már megírtuk és a friss fejlemény azt jelenti, hogy a jogállamisági feltételekről született múlt heti intézményközi megállapodás után most újabb fontos tárgyalás zárult le és vár az EP-képviselők, illetve a tagállami szakminiszterek jóváhagyására. Amint külön mai cikkünkben megírtuk: a legfrissebb jelek szerint mégsem fogja megvétózni a magyar kormány az uniós költségvetést és a saját forrás rendeletet, így tehát a mai brüsszeli alku után jövő héten a Tanácsban végső, egyhangú támogató döntés születhet a két rendeletről.

Tovább a cikkhez

Úgy tűnik, nem fog vétózni a magyar kormány, így kétségesek a 2021 utáni EU-pénzeink

Mégsem fogja megvétózni Magyarország a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló, illetve a helyreállítási alappal kapcsolatos saját források rendeletet a Tanácsban. Így a két büdzsé nemsokára el tud indulni és mivel a szigorú jogállamisági rendelet is hatályba lép, így egyelőre kétséges, hogy kap-e Magyarország 2021-től érdemben új uniós forrásokat. Legalábbis ez – a Portfolio által már pénteken vázolt kockázati - forgatókönyv kezd kirajzolódni Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár mai cikkéből. Közben egyébként ma délután újabb nagy alku született Brüsszelben: megvan az elvi megállapodás az uniós intézmények között a 2021-2027-es büdzséről is.

Tovább a cikkhez

Nem számol Orbán Viktor költségvetési vétójával az Európai Néppárt frakcióvezetője

„Azt gondolom, hogy haladjunk tovább, Orbán Viktor nem fogja megváltoztatni a múlt csütörtökön kötött” jogállamisági alkut – jelezte várakozását a magyar költségvetési vétófenyegetésre utalva a Politico című lapnak Manfred Weber, a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt frakcióvezetője.

Tovább a cikkhez

Orbán Viktor levelet küldött az EU csúcsvezetőinek: kész megvétózni az uniós költségvetést

A mandiner.hu információi szerint a magyar miniszterelnök kész megvétózni az európai uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, amennyiben jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését. Orbán Viktor miniszterelnök erről levelet is írt az EU német soros elnökségének a portál vasárnapi cikke szerint. A vétó belengetésére a Portfolio is felhívta már pénteken a figyelmet, ahogy arra is, hogy egy erős jogállamisági feltételrendszerről született döntés, amely alapján akár a következő évekbeli EU-pénzeink veszélyben vannak, de a kormányfő azt mondta: 2 évig is kibírnánk azok nélkül.

Tovább a cikkhez

Belengette a magyar és a lengyel kormány az EU-s vétót – Mi lesz így az uniós pénzeinkkel?

Megfontolja a vétó lehetőségét a lengyel kormány az EU-s költségvetésnél, ha nem születik elfogadható jogállamisági feltételrendszer a kifizetéseknél – figyelmeztetett pénteken délután a lengyel kormányfő a PAP hírügynökség szerint. Vele párhuzamosan a magyar igazságügyi miniszter az Indexnek, a külgazdasági és külügyminiszter pedig a Facebookon jelezte azt, hogy a csütörtökön Brüsszelben kialakított feltételrendszer elfogadhatatlan, az ellen a végsőkig fog küzdeni a magyar kormány. Nem véletlenül nagyon erősek ezek az üzenetek, mert a Portfolio által megszerzett 21 oldalas teljes jogállamisági rendelettervezet elég keményre sikeredett és bizonyára hatályba fog lépni, így fennáll a kockázata, hogy az új uniós költségvetésből még jó ideig nem kap érdemi pénzeket a két ország. Erre péntek reggeli rádióinterjújában áttételesen már Orbán Viktor kormányfő is utalt, amikor azt mondta, hogy a migráció miatt ki van adva, hogy például Magyarország ne kapjon uniós pénzeket, de az ország még ebben az esetben is tudja magát finanszírozni a következő két évben. Közben azért figyelemre méltó, hogy a két ország egyetlen kormányzati illetékese sem mondta ki pénteken konkrétan azt, hogy biztosan vétózni fognak november 17-én, amikor az uniós költségvetési ügyekben várhatóan végső döntést kell hozni.

Tovább a cikkhez

Hiába a magyar vétófenyegetés: megszületett a fontos brüsszeli alku az EU-pénzek jogállamisághoz köt

Még a tegnapi Kormányinfón is világosan jelezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy Orbán Viktor kormányfő vétózni fog az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál, ha nem lesz kellően puha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése, de a jelek szerint nem különösebben foglalkoztak ezzel a fenyegetéssel a mai brüsszeli tanácskozáson. A három uniós intézmény közötti egyeztetéseken ugyanis megszületett az előzetes alku a jogállamisági mechanizmus részleteiről. Ahogy arra múlt héten már rámutattunk, a keretek szigorúbbak annál, mint amit eleve elutasított szeptemberben a kormány. Az a nagy kérdés innentől kezdve, hogy mennyire valós még a veszély arra, hogy a magyar és a lengyel kormány az Európai Tanácsban tényleg megvétózza az egyhangúságot igénylő 2021-2027-es uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló rendeleteket, illetve a magyar parlament valóban blokkolja-e utóbbinak az elfogadását, mint ahogy azt múlt héten Kövér László házelnök is belengette.

Tovább a cikkhez

Magyar parlamenti blokkolásra figyelmeztet Kövér László az EU-s pénzek jogállamisági feltételei miat

Miután a legfrissebb jelek szerint jóval szigorúbb jogállamisági feltételeket kötnének hozzá a tagállamok és az Európai Parlament alkuja alapján a 2021 utáni EU-s pénzek kifizetéséhez, mint amit eleve elutasított a magyar kormány, fontos figyelmeztető levelet küldött a magyar parlament elnöke a jelenlegi (Németország) és a következő két uniós soros elnökséget betöltő ország (Portugália, Szlovénia) parlamenti elnökének.

Tovább a cikkhez

A magyarok háromnegyede tart a járvány miatti jövedelemváltozástól és akar szigorú jogállamisági fék

A magyarok 48%-ának személyes jövedelmére már eddig is hatott a koronavírus-járvány és további 26%-uk szerint ez be fog majd következni, és ugyanígy csaknem háromnegyedük ért egyet azzal, hogy az EU-pénzek kifizetéséhez szigorú jogállamisági feltételeket kössenek hozzá – derült ki az Európai Parlament (EP) ma közzétett felmérésének összefoglalójából.

Tovább a cikkhez

Így keveredett Magyarország az egész EU-t túszul ejtő viták kereszttüzébe - Hogyan jöhet ki belőle?

Nagy jelentőségű volt a keddi (tegnapi) nap az EU-pénzek és a jogállamiság összekapcsolása témájában, mert a lengyel kormányfő-helyettes költségvetési vétóra, a magyar igazságügyi miniszter pedig az egész uniós költségvetési döntéshozatal „túszul ejtésének” lehetőségére figyelmeztetett a holnap kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt. Így még Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy nehezebb ennek a vitának a megoldása, mint gondolták, de majd valahogy sikerül. A tagállami kompromisszumra sürgősen szükség lenne, mert addig nem indulhat meg az uniós helyreállítási alap és a normál költségvetés kifizetése, amire epekedve várnak sokan. A gond azonban az, hogy tartósak és hatalmasak a különbségek a tagállamok követelései között, így az EU soros elnökségét vivő Merkelnek minden diplomáciai tapasztalatát és befolyását be kell vetnie ahhoz, hogy ebből a patthelyzetből ki tudja rángatni a közösséget. A potenciális kiút, a kompromisszum tartalma várhatóan erős visszatartó erőt jelent majd idehaza a 2021 utáni EU-pénzes visszaélések, korrupció, szabálytalanságok, csalás terén, mert az igazságszolgáltatás hathatósan fel fog ezek ellen lépni.

Tovább a cikkhez
koronavirus
Európa legjobb üzleti iskolái között a Corvinus
Zsidai Roy
pf_hinta-20201125
bicoin2
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Trendlovaglás, vételi és eladási zónák azonosítása, piaci aktualitásokkal fűszerezve
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
vetovita brusszel zaszlo unios koltsegvetes 201130