Sőt, a rendelettervezet kiköti: a Brüsszelben benyújtott tagállami pályázatnak tartalmaznia kell, hogy a kormányzat milyen egyeztetéseket folytatott a szociális partnerekkel, a civil társadalom, az ifjúsági szervezetek, a helyi és a regionális hatóságok képviselőivel, és hogy ezeknek a javaslatai hogyan tükröződnek a pénzköltést taglaló nemzeti tervben.
Magát az úgynevezett „helyreállítási és ellenállóképességi tervet” minden tagállamnak április végéig kell eljuttatnia az Európai Bizottságnak. Ebben ismertetnie kell, hogyan kívánja elkölteni a 2026-ig rendelkezésre álló uniós forrásokat, összhangban a Brüsszellel egyeztetett célokkal és feltételekkel. Itt ugye az adott országra a Bizottság által megírt országspeficikus ajánlásokhoz, illetve a digitális és zöld Európa átfogó céljaihoz kell igazodni, ami eleve lekorlátozza a pénzköltési elgondolásokat.
A magyar kormány terveiről egyelőre annyi tudható, hogy az elméletileg maximálisan elérhető 7,17 milliárd eurónyi támogatás és 10 milliárd eurónyi hitel (együtt 350-es euró mellett együtt 6450 milliárd forint) felhasználásáról készül a végső terv. Ennek legnagyobb szeletét, mintegy 5760 milliárdot ölel fel a Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv, amely 9 komponensből áll és a program költségvetésének közel egyharmada közlekedésfejlesztést, míg egyhatod része az egészségügy fejlesztését érinti. A most induló EU-ciklus során várható források méretéről és összetételéről ebben a cikkben írtunk bővebben.
A lap rámutat, hogy a készülő brüsszeli forrásfelhasználási rendelet értelmében a vissza nem térítendő támogatásban részesülő kormánynak például nyilatkozatban kell vállalnia, hogy olyan ellenőrző rendszert működtet, amely megfelelő garanciákat biztosít a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség elkerülésére. Ezen felül be kell számolnia a projekteknél végrehajtott pénzügyi ellenőrzéseiről, ismertetnie kell a támogatások kedvezményezettjeinek, a fő- és az alvállalkozóknak a nevét, valamint külön is fel kell hatalmaznia az Európai Bizottságot, az EU Csalás Elleni Hivatalát és a Számvevőszékét, hogy törvény adta jogaikkal élve felügyeljék a közpénzek elköltését.
A jogszabály leszögezi, hogy a helyreállítási alap végrehajtása során érvényesíteni fogják a jogállami feltételrendszert, azaz pénzmegvonással fogják sújtani az unió pénzügyi érdekeit a demokratikus normák felrúgásával sértő országokat. Ez nem meglepő, hiszen a decemberi EU-csúcson szóletett politikai alku a helyreállítási alap kérdését nem vette ki a jogállamisági rendelet értelmezési köréből, csak a 2014-2020-as pénzek folyósítását igyekezett kivonni az alól.
Címlapkép forrása: Európai Parlament médiatár
