A bejegyzés azután született, hogy a 444.hu a birtokába jutott új uniós ciklusbeli tervezési anyag alapján a lap azt írta: a 11 ezer milliárdos új uniós keretből mindössze 5 milliárd forint elosztásába tudna majd a fővárosi vezetés beleszólni, ami a fővárosnak szóló Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 20%-a. Ezek alapján mi azt írtuk meg tegnap, hogy a fővárosnak az ERFA-ból 7 évre 25 milliárd forint juthat, de
Schneller Domonkos ezeket lényegesen pontosította, illetve teljesen új számokat is megadott a posztjában.
Az egyik ilyen az, hogy nem 5, hanem 12 milliárd forintos keret közvetlen elosztásába vonná be a kormány a fővárosi vezetést, és maga az ERFA-keret sem 25, hanem 60 milliárd foorintos. Ezeknél sokkal nagyobb horderejű információ az, hogy a közel 6000 milliárd forintos uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) 745 milliárd forintnyi forrás elosztását tervezi Budapest kapcsán a kormány. Itt persze továbbra is kérdéses, hogy mennyire vonná be ennek a pénztömegnek az egyeztetésébe és elosztásába a fővárosi vezetést a kormány, így nem véletlen, hogy Karácsony GErgely tollat ragadott és írt Orbán Viktornak:
Egyelőre kevés információ ismert a múlt heti kormánydöntés alapján az egész országnak szóló RRF tartalmáról. A Magyar Közlönyben múlt héten annyi jelent meg, hogy mi a 9 célterület, illetve Orbán Viktor és Palkovics László utalt rá, hogy a zöld és a digitalizációs célok dominálnak majd a közel 600 milliárd forintos keret felhasználásán belül, és 1500 milliárd az egyetemfejlesztésre fog elmenni. Ennek egy része bizonyára Budapesten fog "lecsapódni", így a fenti 745 milliárdos keret egy része bizonyára ebből jön.
A Schneller Domonkos helyettes államtikár által írt Facebook-poszt lényege:
- A Budapestnek szánt ERFA-kerethez hozzá kell adni a magyar állami kötelező kiegészítést (önrészt), így pedig valójában 60 milliárd forintnyi keretet szán a kormány a fővárosnak fenntartható városfejlesztés címén. Ebből a 60 milliárdból a cikknek megfelelően valóban 80%-nyi rész (tehát 48 milliárd) lesz a kiemelt projektek aránya (előre nevesített célokra megy), ami konkrétan parkfejlesztéseket takar (például Városmajor, Gellért-hegyi közpark, új csepeli közpark). További 20%-ot (12 milliárdot) pedig közvetlen pályáztatással, a fővárosi vezetés bevonásával osztanának el.
- Az, hogy a fővárosi ERFA-keret 20%-ának elosztásába vonják be magát a városvezetést, több mint a Tarlós István főpolgármestersége alatt a VEKOP-beli 15%-os arány. Arra is rámutatott a helyettes államtitkár, hogy a vidéki nagyvárosok saját ERFA-keretén belül is csak 20%-nyi rész elosztásába vonják be a helyi városvezetést, tehát ebből a szempontból sincs hátrányban Budapest.
- A 60 milliárd forintnyi ERFA-keretet a kormány „a korábbi időszakoknál jóval bőségesebben kompenzálja egyéb EU-s forrásokból, a Kohéziós Alapból és az RRF-ből”, azaz az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből – rögzítette Schneller Domonkos. Hozzátette: „Magyarország még nem közölt végleges projektlistákat, de a jelenleg ismert állapot szerint az RRF-ből 745 Mrd Ft-ot, a tervezett új IKOP-ból jóval több, mint 500 Mrd Ft-ot fordít budapesti fejlesztésekre a kormány”. Az egyelőre nagy kérdés, hogy mennyire vonná be ezek egyeztetésébe és elosztásába a fővárosi vezetést a kormány.
- Azt is felfedi, hogy milyen projektekre tervez pénzt szánni a kormány: „Például a napi 245 ezer utast szállító HÉV-hálózat teljes, sok százmilliárd (!) forint összegre rúgó megújítására, amelynek keretében egyebek mellett mélyalagútban vinnék be a Kálvin térig Budapest teljes déli részének lakosságát. Ezen felül szintén uniós forrásokból újul meg a gödöllői és a szentendrei vonal, továbbá kapnak több százmilliárd forint értékben mintegy 71 db új, klimatizált, halkan suhanó szerelvényt (az 50 éves, valóban „lerohadt” mai járművek helyett) a HÉV-vonalak. Úgy is lefordíthatjuk: sok százezer budapesti.”
- Mindezeken felül elárulta, hogy „sok tíz milliárd forint összeg van betervezve a néhány héttel ezelőtt fáradt olajjal részben tönkretett Ráckevei – (Soroksári-) Duna-ág revitalizációjára. Szennyvíz, élőhely-helyreállítás, a Kvassay zsiliptől egészen a Tassi műtárgyig, azaz közel 57 kilométeren. Ha sikerrel megvalósul, ez lesz az elmúlt évtizedek legnagyobb egybefüggő, a biodiverzitást szem előtt tartó környezetvédelmi beruházása Budapesten”.
- Mindezen felül a berlini S-Bahn példáját szem előtt tartva, szintén EU-s források terhére megépíti sok százmilliárd forintból azt a Déli körvasút projektet, amely gyors, gyakran közlekedő, kényelmes gyűrűirányú összeköttetést teremt az elővárosok, Újbuda, Ferencváros, illetve Kőbánya között: a déli vasúti összekötő híd elemeinek cseréje ennek a projektnek a keretében már jelenleg is zajlik”.
A posztja végén a helyettes államtitkár megjegyzi még, hogy „Mindeközben hazai forrásokból új hidat tervez a kormány dél-Budapestre, illetve sok százmillió forintot adott a Fővárosi Önkormányzatnak a város ezután következő, északon megvalósuló hídjának, az Aquincumi hídnak a megvalósíthatósági tanulmányára. Rendbe teszi a szintén rohadó Citadellát, befejezi a Fővárosi Önkormányzat helyett a félbehagyott Biodómot, villamosvonalat hosszabbít a Műegyetem rakparton…és lehetne sorolni, napestig”.
Címlapkép forrása: MTI Fotó: Balogh Zoltán. A Fővám téri villamosmegálló 2017. január 28-án. Az elkövetkezendő napokban is marad a hideg idő Budapesten is.
