Milyen irányokból jöhet KFI-forrás?
Magyarországon a kutatás-fejlesztési költések összege 2019-ben meghaladta a 700 milliárd forintot, ez a nemzeti össztermék 1,5 százalékát teszi ki. Összehasonlításképpen az uniós átlag 2,2 százalék. Ezzel Magyarország 2019-re vonatkozóan – az Európai Bizottság által évente felállított – európai innovációs rangsorában a 22. helyen van, a mérsékelt innovátor országok között.
A KFI tevékenységeket döntően pályázati úton elnyerhető támogatásokkal ösztönzik; a Magyarország számára dedikált uniós forrásokból finanszírozott Operatív Programok keretében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), 2021-től pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) révén, illetve közvetlenül pályázható uniós támogatással, a Horizont 2020, idéntől pedig a Horizont Európa keretprogramban. Ezek mellett a magyar állam létrehozta a hazai támogatást nyújtó Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot (NKFIA), amely a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatását hazai forrásokkal biztosító elkülönített állami pénzalap.
Közvetett uniós KFI-támogatás vállalatoknak
Az előző, 2014-2020-as uniós ciklusban a GINOP 2-es prioritás (K+F pályázatok) keretében 8759 vállalati KFI pályázat érkezett be, amelyek összesen 879,7 milliárd forint összegben igényeltek támogatást. A megítélt teljes összeg 313,3 milliárd forint, amelyből eddig 296,2 milliárdot fizettek ki.
A VEKOP 2-es prioritáson belül 937 vállalati KFI pályázatot regisztráltak 82 milliárd forint összegben. 32 milliárd forint a teljes megítélt összeg, amelyből eddig 28 milliárdot utaltak át.
Az alábbi táblázat részleteiben tartalmazza a GINOP 2-es prioritás és VEKOP-2-es prioritás KFI alá eső pályázatokat.
Nyilvános, hogy milyen Operatív Programok keretében lehet uniós forrásokra pályázni a 2021-2027-es ciklusban. Ezek a programok társadalmi egyeztetés alatt vannak jelenleg. Számításaink szerint a vállalkozásoknak akár 2000 milliárd forint összegű pályázati pénz is rendelkezésére fog állni, a következő hónapokban ennek jelentős része kiírásra is kerül.
Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a 2021-2027-es időszak a vállalkozások számára szóló egyik legfontosabb programja a Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program lesz, amelynek új elnevezése GINOP PLUSZ. Ez a 2014–2020 között végrehajtott GINOP folytatásának tekinthető. Fontos változás, hogy míg a GINOP (2014-2020) pályázatokból a Pest megyében működő cégeket teljesen kizárták, addig az új GINOP PLUSZ (2021-2027) pályázatokban ezt a korlátot eltörölték.
A GINOP PLUSZ programnak része a népszerűnek tekinthető innovációs pályázatok. A korábbi évek trendjének folytatására számítunk, 2020-ban közel 100 milliárd forint értékben írtak ki hasonló pályázatokat. Az új pályázati ciklusban nagyságrendileg 300 milliárd forintot meghaladó értékű KFI kiírására lehet számítani a vállalkozások számára.
Közvetlen uniós KFI-támogatás
A Horizont Európa (2021-2027) a legnagyobb költségvetésű közvetlen irányítású uniós program, az előző hétéves ciklus Horizont 2020 (H2020) keretprogramjának szerves folytatása. Ez utóbbiból a magyarországi szervezetek 1476 nyertes pályázat útján eddig kb. 365 millió euró támogatáshoz jutottak, ami a H2020 teljes keretösszegének 0,6 százalékát teszi ki.
Áprilistól érhető el a Horizont Európa, 95,5 milliérd eurós keretösszeggel. A kormány célja, hogy 2027-re Magyarország a közvetlenül pályázható uniós forrásokból a lakosságával arányos mértékben, 2,18 százalékkal részesedjen.
Magyar pályázati KFI-támogatás vállalatoknak
Idén az eddigi kommunikáció alapján több mint 182 milliárd forintra írnak ki pályázatokat, ebből várhatóan 60-65 milliárd forintot vállalkozások számára, ez utóbbi összeg hasonló a 2020-ban odaítélt támogatással. Az NKFIA a vállalatok által befizetett innovációs adó osztja vissza a gazdaság szereplőinek, az évről-évre jelentkező összegek várakozásunk szerint fenntarthatók lesznek a következő években is.
KFI önerőből
Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója úgy látja:
sok vállalkozás minden bizonnyal úgy végez kutatás-fejlesztést vagy innovációt, hogy nem is tud róla, és azt termékfejlesztésnek hívja.
Pedig ha mindezt céltudatosan és strukturáltan végezné, cserébe kedvezményeket, támogatásokat kaphatna. A támogatások alapvetően azért járnak, mert a vállalkozások üzleti kockázatot vállalnak a kutatás-fejlesztés során, abban az esetben is, ha az innováció nem jön be, nem lesz új termék vagy új gyártási technológia.
Íme néhány, a vissza nem térítendő támogatások mellett elérhető, folyamatosan rendelkezésre álló alternatív támogatási eszköz:
- A Külügyminisztérium (KKM) nyújt nagyvállalatok számára a KFI projekt esetén felmerülő működési-kiadásokkal kapcsolatban 25%-os támogatást és ez a kedvezmény kombinálható a Tao 7 § (1) t)-vel. Így összességében 33%-os mértékű támogatás kérhető. Kötelező a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának állásfoglalása. Területi megkötés nincs, a pályázat bármikor igénybe vehető.
- Tao 7 § (1) t): a K+F+I-re 11,3%-os adókedvezmény kérhető (9% tao, 2% hipa és 0,3% innovációs járulék) az adóalapból. Az adóalap kedvezmény kombinálható a klasszikus pályázatokkal. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának állásfoglalása javasolt. Regionális megkötés nincs, az ország egész területén igényelhető, a kedvezmény bármikor igényelhető.
- Tao 22/B§ (1) e): 25-70% közötti adótámogatás kérhető beruházásokra, kombinálható pályázattal is, de a támogatás maximumát a regionális támogatási térkép szabályozza. A legkisebb K+F-es projekt 100 millió forint minimumtól igényelhető. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának állásfoglalása javasolt. A kedvezmény első sorban Pest megyén kívül vehet igénybe és néhány felzárkóztatandó pest megyei településen.
- SZOCHO tv. 16.§ szerinti, kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény jár. A Tao 7 § (1) t)-hez hasonlóan működik, az elszámolt bérköltség SZOCHO járulékát 50%-kal lehet csökkenteni.
Címlapkép forrása: Via Credit
