Banai Peter Beno Penzugyminiszterium210414
Uniós források

Ára van a sok EU-pénznek és valójában a gazdaságpolitika minőségén múlik a felzárkózásunk

Portfolio
„Önmagában az EU-források nem determinálják a felzárkózást, hanem a gazdaságpolitika tartalma, minősége a meghatározó” – hangsúlyozta a Magyar Közgazdasági Társaság mai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Banai Péter Benő. A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára rámutatott, hogy a következő években mintegy 49 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás áll Magyarország rendelkezésére, és az új uniós ciklusban érkező sok pénznek ára van, mert valójában a harmadik legnagyobb, 53%-os költségvetési befizetés növelést kell az országnak végrehajtania az EU-büdzsé irányába több ok együttes hatására.

Banai a prezentációja elején rámutatott, hogy 49 milliárd eurónyi felzárkózási forrás úgy jön össze, hogy a 2014-2020-as ciklusból még van 8,4 milliárd euró, amit le kell hívnunk Brüsszelből (ezt itthon már elosztották a hatóságok és döntő részben felhasználták a projektgazdák). Emellett pedig lesz 22,5 milliárd eurónyi új kohéziós és 18,1 milliárd eurónyi forrás a NextGenereation EU-ból (a teljes uniós forrástömeg a 2021-2027-es ciklusban folyó áron kb. 56,6 milliárd euró lesz, ami a magyar állami társfinanszírozással 69,5 milliárd eurót tehet ki).

Az államtitkár leszögezte, hogy

az EU-források eddig is és ezután is sok százalékpontot hozzátesznek az aktuális magyar gazdasági növekedés üteméhez, „érdemben hozzájárulnak” a tempóhoz.

banai koltsegvetes felhasznalas210414

Ezzel együtt azt is hangsúlyozta, hogy okulni kell a déli periféria államok tapasztalataiból, hiszen azokban az országokban több évtizednyi nettó EU-forrásbeáramlás mellett sem tudtak érdemben felzárkózni, és a munkanélküliségi ráta is még mindig magas. Ezek alapján az államtitkár tett néhány megállapítást:

  • „Önmagában az EU-források nem determinálják a felzárkózást, hanem a gazdaságpolitika tartalma, minősége a meghatározó”. Rámutatott, hogy az uniós modellbecslések (amelyek szerint a 2014-2020-as EU-források Magyarországon 3%-kal emelik meg a növekedési pályát) számos olyan egyedi gazdaságpolitikai döntést nem tudnak figyelembe venni, amelyeknek igenis volt növekedési többletet okozó hatása államháztartási következmények nélkül.
  • Felvetette, hogy fontos kérdés: az EU-nak a (gazdaságpolitikai) célt kell-e meghatározni, vagy az eszközt, ami a cél eléréséhez vezet. Itt arra utalt, hogy persze szükség van a gazdaságpolitikai koordinációra még az eurózónán kívüli tagállamok esetén is, de a túl szigorú, előírásokat tartalmazó uniós szabályrendszer már nem feltétlenül előnyös az egyes tagállamoknak. Példaként említette, hogy a REACT-EU-nál is elvárja a Bizottság a 25%-os klímacélt, miközben Magyarország túlvállalja magát az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése terén. Arra is emlékeztetett, hogy korábban sok bírálatot kapott a magyar kormány a túl nagy magyar közmunkaprogram miatt, de közben az idő bebizonyította, hogy a közfoglalkoztatás „igenis segíti a munka világába való átmenetet”, illetve bizonyos rétegekben a „visszaszoktatást a munka világába”.
  • „Ha értelmesen használjuk fel az EU-forrásokat, akkor annak van egy növekedési többlet hatása”, de közben a kifizetett költségvetési előlegezés az ára, ami az államadósságban lecsapódik. Erre példaként az alábbi ábrát hozta, amely szerint a 2014-2020-as ciklus első éveiben az itthon a nyertes pályázóknak kifizetett előlegek akár az évi 2000 milliárd forintot is elérték, míg az EU-ból (utólag) érkezett éves kifizetések több évben az 500-1000 milliárd forint közötti sávban maradtak és csak mostanában zárult össze az olló. Ezt a különbséget pedig átmenetileg meg kellett finanszírozni, aminek volt egy átmeneti államadósság növelő hatása.
euforras elolag210414
  • A növekvő EU-források mellett növekvő befizetések is lesznek nekünk: rámutatott, hogy 53%-kal nőnek a 2021-2027-es ciklusban az uniós költségvetésbe való befizetéseink a 2014-2020-ashoz képest, ami a 3. legnagyobb növekedés és ez éves átlagban közel 190 milliárdos befizetési többletet jelent. Ez a többlet magyar befizetés a növekvő magyar GDP-nek, a Brexitnek, illetve a saját források rendszere módosulásának köszönhető – magyarázta.
banai koltsegvetesi befizetes210414

Rövid előadását Banai Péter Benő összességében azzal az üzenettel zárta:

Abban bízok tehát, hogy a következő években igaz lesz az Európai Bizottság előrejelzése is, miszerint a növekvő befizetés azt mutatja, hogy a magyar gazdaság a mostani válság után ismét tartós és fenntartható növekedési pályára áll.

A konferencián az is kiderült, hogy a kormány milyen célokra mennyi EU-forrást allokál a felzárkózási és helyreállítási kereten belül:

Címlapkép forrása: Pénzügyminisztérium, kormany.hu

kínai hadihajó
koronavírus járvány mintavétel teszt covid-19 magyar adat
Csanyi Sandor

Alapblog Tőkepiaci lufi van

Mivel ennek a jelenségnek nem igazán van egységes tankönyvi definíciója, ezért a szakértők között általában...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Összefoglaljuk a befektetési termékeket
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
európai bizottság brüsszel eu európai unió