európai uniós zászló európai bizottság
Uniós források

Még mindig toronymagasan Magyarországon csalnak a legtöbbet az EU-pénzekkel, de javul a vádemelési arány

Portfolio
Évek óta sorozatosan Magyarország vezeti toronymagasan az EU-pénzes csalások uniós ranglistáját olyan értelemben, hogy a visszaéléssel érintett pénzek aránya nálunk a legmagasabb és nem volt ebben változás a 2016-2020-as időszakot tekintve sem – derül ki az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) csütörtökön közzétett 2020-as éves jelentéséből. Annyi jó hír azért van, hogy az egy évvel ezelőtti 3,93%-ról 2,2%-ra esett az OLAF által javasolt pénzügyi büntetés aránya az EU-s felzárkóztatási és agrártámogatások körében. Az is jó hír, hogy az egy évvel ezelőtti 47%-ról, (EU-átlag 39% volt) 67%-ra ugrott az OLAF ajánlásai nyomán itthon vádemeléssel végződő ügyek aránya, miközben az EU-átlag 37%-ra csökkent.

Az sajnos évek óta igaz, hogy toronymagasan Magyarországon a legmagasabb az a pénzügyi büntetési arány, amennyit az EU-s pénzekből javasolt kiszabni a megelőző 5 év átlagában az OLAF. Így volt ez a 2017-es, a 2018-as, a 2019-es, és a tegnap kiadott 2020-as jelentésben is.

Amint az alábbi táblázatban láthatjuk: a 2016-2020 közötti időszakban a magyar hatóságok 2200 csalást és nem csalást jelentő szabálytalan pénzfelhasználási ügyben indítottak vizsgálatot és ezekben a szóban forgó pénzügyi tételek 1,42%-át érintő büntetést szabtak ki, ami kicsit alacsonyabb az 1,54%-os uniós átlagnál. Ugyanezen 5 év átlagában viszont az OLAF darabszámban jóval kevesebb ügyben (32) zárt le pénzügyi ajánlással végződő ügyet, amelyekben a szóban forgó uniós pénztömeg 2,2%-át tette ki a javasolt pénzügyi korrekció aránya.

Ez a 0,29%-os uniós átlag közel nyolcszorosa, azaz a friss jelentés szerint is toronymagasan Magyarországon javasolta az érintett EU-pénzek legnagyobb arányát büntetésként kiszabni az OLAF.

Ha az OLAF valamely ügyben problémát észlel, akkor jellemzően 5, 10, 25, vagy 100%-os pénzügyi korrekciót, azaz visszafizetési javaslatot fogalmaz meg az Európai Bizottság felé, amit az vagy megfogad és érvényesíti a tagállam felé egy egyezkedési folyamat mentén, vagy nem. Így történt ez az elmúlt években Magyarországgal kapcsolatban is, amely egyezkedés évekig húzódott, végül 2019 nyarán megszületett a nagy alku, amely a Portfolio információi szerint mintegy 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetés bevállalását jelentette a magyar kormány részéről. Ez köszön vissza a 2016-2020-as időszak átlagában a fenti táblázatban jelzett 2,2%-os arányban is, mert a Bizottság által kiszabott tényleges büntetés mögött sok esetben OLAF-ajánlások voltak.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a bő 400 milliárd forintos büntetési tétel nem jelentett tényleges forrásvesztést az országnak a 2014-2020-as ciklusra, mert a szabálytalan pénzfelhasználással érintett projektektől elvették a pénzt és más projektekbe be lehetett forgatni még. Mindez persze a magyar adófizetőknek 400-420 milliárdos többlet költségvetési kiadást jelentett, mert így az uniós bizottság által szabálytalannak ítélt projektek mögé magyar költségvetési pénzt kellett tenni. Arról, hogy most hogyan áll a 2014-2020-as ciklus EU-pénzeinek felhasználása itthon és Brüsszelből mennyit utaltak már, egy minapi elemzésünkben írtunk:

Az OLAF a vizsgálatai eredményével a tagállami ügyészségekhez is fordul ajánlásokkal és a hatóságok vagy kezdenek ezekkel valamit, vagy nem. A magyar gyakorlat az, hogy minden olyan ügyben, amelyben az OLAF ajánlásokat fogalmaz meg a Legfőbb Ügyészség felé, utóbbi el is indítja a nyomozást, aztán annak alapján vagy vádat emel, vagy ejti az ügyet. (Az OLAF-nak nincs nyomozati jogköre, ezért nem tud olyan mélységében utána menni a dolgoknak, mint a tagállami ügyészségek, és ennek a korlátnak az áthidalására állt fel 2021. június 1-től az Európai Ügyészség, amelyhez nem csatlakozik Magyarország). Amint az alábbi táblázatban látjuk: az OLAF a 2016-2020-as időszakban lezárt vizsgálatai alapján összesen 25 ügyben fordult ajánlással a Legfőbb Ügyészség felé, amely ebből 16 esetben még nem döntött (feltehetően nyomoz), 9 esetben viszont már döntött és ebből 6 esetén vádemelést javasolt, 3 ügyet pedig lezárt vádemelés nélkül. Ez 67%-os vádemelési arányt jelent, ami szintén a franciákkal és az olaszokkal hármas holtversenyt és az egyik legmagasabb arányt jelenti az EU-ban. Egy évvel ezelőtt 47%-os vádemelési arány volt a 2015-2019-as időszak kapcsán.

Az OLAF jelentése egyébként azt is tartalmazza, hogy a 2016-2020-as időszakon belül csupán 2020-ban mennyi EU-pénzes ügyben zárta le a vizsgálatot és amint az alábbi táblázatban látszik, Magyarország esetén 8 ügyről van szó, amelyek közül 4 esetén fogalmazott meg ajánlást a Legfőbb Ügyészség felé.

Címlapkép forrása: Getty Images

GettyImages-1233503994
koronavírus vállalati tőke nyereség befektetés
usa dollar
szakács étterem restaurant

Alapblog Tyúk és tojás

Az ábrán azt látjuk, hogyan viszonyulnak a Trump és Biden szavazók a vakcinákhoz. Például a Biden szavazók 3,...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
európai bizottság brüsszel eu európai unió