Ha a 2021-2027-es uniós ciklus első pályázatán – a Ginop Plusz 1.2.1-nél – látottak szerint csak ennyit tud a fejlesztéspolitikai intézményrendszer, akkor azt javaslom, hogy döntsön inkább sorsolás a támogatások sorsáról. Aki a felhívás legalapvetőbb feltételeinek megfelel, az bent marad, és bizakodva várhatja a lottószámok kihúzását.
Az ugyanis egész egyszerűen nonszensz, hogy 8 óra 4 perc 34 másodperckor még be lehet nyújtani egy támogatói kérelmet, de 37. másodperc után már nem.
Nem árt hangsúlyozni, hogy papíron 8.00-kor váltott zöldre a lámpa, de abban a szűk öt percben sem volt könnyen hozzáférhető a pályázói felület, meglehetősen akadozott. Vagy mondjuk ki kerek-perec: lefagyott, kidobta a felhasználót, súlyos és döntő jelentőségű percekre elérhetetlenné vált.
Pedig borítékolható volt a tömeges kereslet, 18 évvel a 2003-as uniós népszavazás után úgy tűnik, mégsem sikerült felnőni a feladathoz. Ugyanaz ismétlődött meg, amit tavaly szeptemberben és novemberben a Versenyképesség-növelő Támogatási programnál (VNT) láttunk: percek alatt elfogyott a keret. Volt, nincs. Van, aki örült, más hoppon maradt. Csakhogy most a 30 százalékos túligénylési mozgástérrel 130 milliárd forint volt a tét, de onnan is megközelíthetjük az idő rövidsége miatt, hogy másodpercenként csaknem félmilliárd.
Ilyen előzmények után nem csoda, hogy ágazattól és cégmérettől függetlenül áll a bál a versenyszférában, vérmérséklet szerint több ezer vállalatvezető elképesztően dühös vagy éppen mérhetetlenül csalódott.
Aligha meglepő, hiszen a mostani Ginop Plusz-pályázatot már januárra ígérte a kiíró, sokan azért várták ki az elmúlt félévet, mert a Covid-válságból éppen csak kifelé jőve nagyon nem mindegy, hogy tisztán önerőből vágnak bele egy beruházásba, fejlesztésbe, vagy ahhoz igénybe vehetnek vissza nem térítendő támogatást is. Mivel a projektek 70 százalékig ingatlanberuházást tartalmazhatnak, akinek most szerencséje van, végsősoron nincs sokkal előrébb, mintha fél-egy éve a saját kockázatára és terhére nyomja meg a beruházáson a startgombot, azóta ugyanis a munkaerőhiány újból lábra kapott, de az emelkedő kivitelezési költségeknél is látványosabb mértékben szálltak el az építőanyagárak.
Több szakmai szempont is amellett szólt, hogy aki komolyan akar valamit pályázati pénzből, az most felsorakozik a startvonalon, elvégre a hétből négy régióban, ezáltal a 19-ből 12 megyében 70 százalékos támogatási intenzitás volt elérhető, és bár Budapest továbbra is feketelistás, Pest megye többi része nem volt kizárva. Emellett nemcsak az uniós felhívásoknál hagyományosan aktív, termelő-gyártó iparvállalatok juthattak szóhoz, hanem például a sokszor körön kívüli kereskedők is, sokuknak azonban ezúttal sem termett babér.
Kormányzati szempontból jelentős hitelvesztés történt a Ginop Plusz 1.2.1 első beadási szakaszának hétfő reggeli perceiben, amit a kabinetnek mielőbb helyre kell állítania.
Ez egyetlen módon történhet meg, az pedig természetesen nem a bevezetőben említett sorsolásos módszer. Tiszta, világos, minden pályázó cég számára átlátható feltételeket kell teremteni, és mivel a mostani 100 (+30) milliárd forinttal szemben a hazai kkv-szektor valós beruházási igénye 400-500 milliárd forint körüli, már most nyilvánvaló, hogy az októberi szakaszra tervezett 50 milliárdos keret is kevés lesz.
Ennél is fontosabb azonban, hogy ne azok kapjanak támogatást, akik klikkelését az állami informatikai rendszer véletlenszerűen fogadja,
a szerencsések helyett azok élvezzenek előnyt, akiknek a fejlesztési projektje minden szempontból megfelel a hatékonyság és a versenyképesség növelésének igényének.
Mert az uniós pénz továbbra sem alamizsna, azt a célt kell szolgálnia, hogy a jók még jobbakká válhassanak, ennek azonban elengedhetetlen feltétele a magas hozzáadott értékkel bíró, saját, piacképes termék vagy szolgáltatás. Ehhez nem kell más, mint az adott cég pénzügyi mutatói feketén-fehéren a hatóságoknak lejelentett adatok alapján, a vállalkozás elkötelezettsége az árbevétel, illetve a létszám bővítésére, plusz az alapos indoklása annak, hogy a beszerzés tárgya miként segíti a kapacitás bővítését, a technológia fejlesztését.
Ha nem 4-5 percük van a cégeknek, hanem 7 napjuk, elérhető, hogy a számos automatizmus beépítésével segített rendszer előértékeléssel kiszűrje a gyengébb pályázatokat, és 100-ból alig 40 pontos beadvánnyal ne is lehessen reménykedni, 60-70 pont körül vagy afelett mozogjanak a legjobbak. Akik nem restek adott esetben időt, energiát és pénzt fordítani az alaptevékenységük kiegészítéseképp tanácsadásra, képzésre, megújuló energiára. Akiknek nem csak üres lózung a versenyképesség, hanem a mindennapok szerves része.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.
Címlapkép: Getty Images
