A lap az EPTK felület alapján rámutat, hogy a múlt hétfőn reggel gyakorlatilag percek alatt kimerült kiírásnál 4793 lezárt kérelmet fogadtak be (a kitöltött, de nem lezárt kérelmeket elutasították – a szerk.) összesen 465,05 milliárd forint támogatási igénnyel, ami arra utal, hogy a még nem teljesen előkészített projektekkel együtt 7-800 milliárd forintnyi beruházási igény is van a gazdaságban a kkv-k körében.
Ez persze érthető, mert a kiírást rendkívül vonzó feltételekkel hirdették meg, például ingatlan beruházásra is kínáltak akár 70%-os támogatási intenzitást és több olyan ágazat is indulhatott, amelyek már évek óta nem kaptak EU-s pénzt. Így a nagyfokú érdeklődés részben ennek is betudható, amely úgy jelentkezett, hogy az eredetileg 100 milliárdos, 30 milliárddal bővíthető keret mellett végül az összes befogadott pályázat kapcsán 200 milliárd forintra emelték az elosztható keretet.
Ez azt jelenti a tárca lapnak küldött jelzése alapján, hogy "a felhívás beadási szakaszait összevontuk, így a teljes 200 milliárd forintos keret egyszerre elérhetővé válik a beruházni kívánó vállalkozások támogatására – összegezték az ITM-nél.
Fontos fejlemény, hogy a tájékoztatás szerint vizsgálják a további kör meghirdetésének lehetőségét a felhíváshoz.
Ez azt jelentené, hogy más pályázati felhívásokra (prioritásokra) szánt forrásból csoportosítanának át, hogy a 200 milliárdon felül is tudjanak még pénzt osztani az 1.2.1-es konstrukcióból.
Még azelőtt, hogy ehhez eljussunk, most az eddig befogadott pályázatok elbírálása zajlik. Ezután a beadványokat az eredeti felhívással összhangban pontozásos rendszer alapján rendezik sorba, hogy a legversenyképesebb fejlesztések valósuljanak meg, azokat támogassák. A ponthatárt majd a beadott pályázatok minősége fogja meghatározni. Előrebocsátották a tárcánál: azon dolgoznak, hogy a nyertes pályázatok minél hamarabb megkaphassák a támogatói okiratot. Az átlagos átfutási időt jelentősen rövidíti, hogy a 2021-2027-es időszakban a pályázati rendszer már teljesen elektronikus és papírmentes. Emellett a pályázati rendszert egyszerűsítették, többek között az adatmezők számának csökkentésével, racionalizálásával, ami szintén hozzájárul az elbírálások gyorsításához.
A kormány döntése értelmében a Ginop Plusz első prioritásában 587 milliárd forintról született döntés, így folyamatosan jelennek majd meg további pályázatok a 2021-2027-es uniós ciklus keretében – hívták fel a figyelmet az ITM-nél.
A lap rámutat: az új időszak operatív programjainak elfogadásáról ugyanakkor még zajlanak az egyeztetések az Európai Bizottsággal és a szaktárca szerint a magyar gazdaság helyzete, az erős és stabil költségvetés lehetővé teszi az új pályázatok előfinanszírozását hazai forrásból, ezáltal is támogatva a vállalkozások beruházási szándékait és a gazdaság gyors újraindítását. Ez tehát megerősíti azt a minapi helyzetértelmezésünket, hogy az EU-s pénzek bizonytalan Brüsszel felőli érkezése mellett is rendületlenül tovább akar haladni itthon a kormány az új GINOP és egyéb pályázatok meghirdetésével, így ebből a vitából egyelőre az itthoni pályázók vajmi keveset éreznek.
Visszatérve az 1.2.1-es kiírásra, a többség megcélozta a létszám-kategória szerint elszámolható költség plafonját. Ezért a támogatási kérelmeknél tapasztalható 97 millió forintos átlag azt mutatja, hogy sok kis cég is élni kívánt a lehetőséggel, előzetesen ugyanis inkább 130-150 milliós középértékkel számolt a szakma – mutatott rá a VG-nek Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Kiemelte, hogy a kiíró döntését pozitívan értékelték a vállalkozók, hiszen egyenlő feltételeket teremt, ha a pályázatok támogathatósága nem a gyorsaságon, hanem a minőségen, a szakmai szempontokon múlik.
Címlapkép forrása: Getty Images
