brusszel europai unio
Uniós források

Kiszivárgott: a balatoni beruházásokról és a reptérről is érdeklődik az Európai Bizottság a friss információkérő levelében

Portfolio
Megszerezte a Politico azt a teljes információkérő levelet, amelyet pénteken küldött el az Európai Bizottság Magyarországnak, hogy tájékoztatást kérjen számos uniós pénzfelhasználással is összefüggő témában. Ez a jogállamisági eljárás előtti informális fázis, és a begyűjtött adatok fontosak lesznek majd abban, hogy hogyan halad tovább a testület a Magyarországgal szemben tervezett, akár az EU-pénzek szankcióihoz is elvezető majdani eljárásban.

A Telex megírta a levél lényegét, amelyet egyébként Gert-Jan Koopman költségvetésért felelős főigazgató írt alá és konkrétan 16 témában kér információkat a magyar hatóságoktól az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület szerint rendszerszintű problémák és az elszámoltathatóság hiánya jellemzi itthon a korrupciós helyzetet, amelyre példaként hozták fel az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF megállapítását, miszerint 2016 és 2020 között „az uniós átlaghoz képest nyolcszor több” pénzügyi ajánlást küldtek ki a regionális fejlesztés és a mezőgazdaság területén Magyarországnak. Az OLAF legutóbbi éves jelentését a Portfolio részletesen is megírta.

Aggasztó a Bizottság szerint az is, hogy az OLAF vizsgálatai miatt az elmúlt években a kormány számos „szabálytalan projektet vagy kiadást” is kivont az uniós költségvetésből, és a nemzeti költségvetésből finanszírozta ezeket tovább – ezzel „negatívan hatva a bizottsági ellenőrzések, auditok, és az OLAF-vizsgálatok visszatartó erejére”. Az egyik ilyen, eredetileg uniós pénzből megvalósítani tervezett ügyhalmaz a vidéki közvilágítási projektek voltak, amelyek kb. 13 milliárd forintnyi támogatási összegének számláit végül a kormány kivette az uniós elszámolásból és a magyar adófizetőkre hárította.

A fenti után 2019 nyarán született egy átfogó alku a magyar kormány és az Európai Bizottság között a régóta húzódó vitás ügyek lezárására, amelyeknek az lett az eredménye, hogy a Portfolio információi szerint mintegy 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetést bevállalt a kormány. Ez azt jelenti, hogy nem volt tényleges forrásvesztés a 2014-2020-as ciklus terhére, hanem az eredetileg az EU-val finanszíroztatni tervezett számlákat végül kivették az elszámolásból és helyettük további projektek végrehajtására adott engedélyt a kormány, hogy az EU-pénzeket le lehessen hívni. Ebből a 400-420 milliárdból egyébként csaknem kerek 1 milliárd euró (997 millió) látszik is a Bizottság által közzétett pénzügyi kifizetési táblázatban (recovery of expenses oszlop), a többi rész pedig majd a következő időszaki elszámolások tükrében fog valószínűleg megmutatkozni.

A friss levél alapján az is látszik, hogy a brüsszeli testület szerint aggályos lehet a miniszterek és államtitkárok kuratóriumi tagsága a hazai egyetemek nagy részét fenntartó „közérdekű alapítványokban” az összeférhetetlenség miatt, hiszen ezek az egyetemek uniós támogatásban is részesülhetnek.

Különösen érdekes, hogy a fentiek mellett további számos konkrét kérdést is kiküldtek Magyarország kormányának, többek között arról, hogy

  • jelezzék a magyar hatóságok, hogy mennyi uniós forrást használtak fel a Balaton térségében projektek finanszírozására;
  • jelezzék, ki volt az a tíz természetes személy vagy vállalkozás csoport, amelyek a legnagyobb arányban részesülnek az EU-s agrárpolitika területalapú közvetlen kifizetéseiből Magyarországon;
  • és jelezzék, milyen intézkedéseket tettek a budapesti repülőtér részvényeinek esetleges értékesítésével kapcsolatos összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére.

A fentiek mellett megkérdezték a kormányt az igazságszolgáltatás függetlenségéről, az Országos Bírósági Hivatal elnökének „túlzott hatásköréről”, valamint arról is, hogy jogellenesnek nyilváníthatják a hazai bírák által az Európai Unió Bíróságának címzett kérdéseket. A Bizottság arról írt, hogy az igazságügyi szakaszban azonosított problémák „befolyásolhatják a bírósági eljárások hatékonyságát és pártatlanságát az uniós források szabálytalan felhasználásáról szóló ügyekben, és ez komoly kockázatot jelenthet az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmére”.

Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországgal párhuzamosan Lengyelországnak is kiküldött az uniós bizottság egy tájékozódó levelet, amelyben a kiszivárgott információk szerint elsősorban a bírói függetlenség és az ügyészi pártatlanság hiánya, valamint a lengyel alkotmánybíróság októberi ítélete miatt fejezte ki aggodalmát a testület.

Amint hétvégi elemzésünkben rámutattunk: még mielőtt megérkezett volna a fenti információkérő levél, mintegy 360 milliárd forintnyi EU-támogatást átutalt az Európai Bizottság Magyarországnak a 2014-2020-as ciklus terhére, amely nyomán itthon felpörgette a pénzosztást a kormány.

Címlapkép forrása: Getty Images

oltásellenes vakcina
putyin biden
Valdis Dombrovskis Europai Bizottsag Magyarorszag helyreallitasi terv
koronavirus vakcina
aram_energia
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Online előadás
Mik a fontos szintek, formációk, indikátorok, amelyek befolyásolják az árfolyamot?
Valdis Dombrovskis Europai Bizottsag Magyarorszag helyreallitasi terv