koronavirus_mezogazdasag
Uniós források

Sok új információ szivárgott ki arról, hogy miért ment neki a kormánynak az Európai Bizottság

Portfolio
Megszerezte a Népszava a teljes, 12 oldalas levelet arról, hogy milyen témákban kér be információkat az Európai Bizottság a magyar kormánytól a jogállamisági eljárás előtti tisztázó fázisban. A hétvégén kiszivárgott témákhoz képest sok új elem is felbukkan a cikkben és így még szélesebb azoknak a témáknak a listája, amelyekben az uniós pénzekkel való szoros kapcsolat miatt később akár szankció is (EU-pénzek blokkolása, levágása) is jöhet, amint majd végigfut a jogállamisági eljárás.

A lap által ismertetett levélből például kiderült, hogy nemcsak a tíz legnagyobb agrárvállalkozásra kíváncsi az Európai Bizottság, amelyek az elmúlt években földalapú támogatást nyertek el Magyarországon, hanem az elmúlt tíz évben árverésre bocsátott állami hektárok nagyságáról is beszámolót vár és adatokat szeretne az aukciókról is. A testület véleménye szerint komoly kockázatot jelentene az uniós költségvetésre, ha beigazolódna az összeférhetetlenség gyanúja az uniós mezőgazdasági támogatásokra jogosult állami földterületek árverésével kapcsolatban, így tehát ezért akarja „összefésülni” a kétféle adatbázis eredményeit.

A fenti két témában együttesen kért információk gyakorlatilag azt a kockázatot vázolják, hogy az érintett földterületek után járó (eddig kifizetett) földalapú támogatás veszélybe kerülhet összeférhetetlenségi okok miatt.

Szintén összeférhetetlenségi gyanúra utal a bizottsági levélből annak felemlegetése, hogy 2018-ban 200 millió eurós EU-hitelt kapott a Budapest Airport, most pedig annak részvényei megvásárlására készül az állam egy magánszektorbeli szereplőkkel alkotott konzorcium keretében. Ezért amint az már kiszivárgott a hétvégén: most azt kéri a Bizottság a kormánytól, hogy jelezzék: milyen intézkedéseket tettek a budapesti repülőtér részvényeinek esetleges értékesítésével kapcsolatos összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére.

Ugyanígy összeférhetetlenségi gyanúra utal a Bizottság részéről az is, hogy bekérik az uniós támogatásból megvalósult Balaton környéki fejlesztési projektek adatait is, ahol számos kormányközeli vállalkozás projektje is megvalósult.

Új elem a levélben az is, hogy tisztázni kívánja azt is a Bizottság: a közbeszerzési szabályok kiterjednek-e a közérdekű alapítványokra, és a hatóságok hogyan kívánják megelőzni az ezeket irányítók összeférhetetlenségét, hiszen ezek az intézmények, ahogy a múltban, úgy “a jövőben is jelentős összegű uniós finanszírozásban részesülhetnek az európai támogatási alapokból”. Ez az adatkérés szintén növeli annak kockázatát, hogy

összeférhetetlenségi gyanúra hivatkozva kerülhetnek veszélybe az ilyen intézményeknek már korábban kifizetett, vagy majd a jövőben kifizetendő EU-támogatások.

Azt is felrója a levél, hogy a magyarországi közbeszerzésekre a verseny és az átláthatóság korlátozása jellemző, amely megállapítja, hogy "a közbeszerzési pályázatok közel fele egyetlen ajánlatot tartalmazó eljárást eredményez”.

Lényeges fejlemény az is, hogy azt is tisztázni akarja a Bizottság: milyen eljárások szerint járt el a kormány és hogyan fizettette vissza a támogatásokat azokban a projektekben, amikor eredetileg EU-pénzt akartak felhasználni a magyarországi nyertesek, de végül a szabálytalan pénzfelhasználás miatt a kormány döntésére kivették ezeket a számlákat az uniós elszámolásból (és feltehetően a magyar költségvetésből rendezték azokat). Amint utaltunk rá, az egyik ilyen, eredetileg uniós pénzből megvalósítani tervezett ügyhalmaz a vidéki közvilágítási projektek voltak, amelyek kb. 13 milliárd forintnyi támogatási összegének számláit végül a kormány kivette az uniós elszámolásból és a magyar adófizetőkre hárította.

A fenti után 2019 nyarán született egy átfogó alku a magyar kormány és az Európai Bizottság között a régóta húzódó vitás ügyek lezárására, amelyeknek az lett az eredménye, hogy a Portfolio információi szerint mintegy 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetést bevállalt a kormány. Ez azt jelenti, hogy nem volt tényleges forrásvesztés a 2014-2020-as ciklus terhére, hanem az eredetileg az EU-val finanszíroztatni tervezett számlákat végül kivették az elszámolásból és helyettük további projektek végrehajtására adott engedélyt a kormány, hogy az EU-pénzeket le lehessen hívni. Ebből a 400-420 milliárdból egyébként csaknem kerek 1 milliárd euró (997 millió) látszik is a Bizottság által közzétett pénzügyi kifizetési táblázatban (recovery of expenses oszlop), a többi rész pedig majd a következő időszaki elszámolások tükrében fog valószínűleg megmutatkozni.

Ez az 1 milliárd euró egyébként messze a legnagyobb pénzügyi bírság bevállalását jelenti az összes tagállam között és a fentiek alapján most az Európai Bizottság arra kíváncsi, hogy a szabálytalanságok miatt az elmúlt 5 évben fennakadt projektszámláknak mi lett a sorsa: behajtotta-e azok összegét a kormány a projektek kivitelezőin (a kedvezményezetteken), vagy végülis a magyar adófizetőkre terhelte azokat.

Új elem szintén a levélben, hogy a Bizottság az iránt is érdeklődik, hogy az illetékes szervek milyen intézkedéseket tettek a szabálytalanságok feltárására és szankcionálására azokban az esetekben, amikor az OLAF vizsgálatát követően visszavonták kérelmüket egy projekt uniós finanszírozására. Felhánytorgatják ugyanis azt, hogy a magas szinten elkövetett korrupciót csak ritkán követi büntetőeljárás. Szóvá teszi a testület, hogy az illetékes szervek „nem foglalkoznak a közigazgatás magas szintjein tapasztalható, illetve a vállalkozások és a politikai szereplők közötti kapcsolatokból eredő cimborasággal, kivételezéssel és nepotizmussal kapcsolatos kockázatokkal.”

Ez a mondat már a nyári éves jogállamisági jelentésben is szerepelt, onnan emelte tehát át a bizottsági levél ezt a megállapítást, de az szintén új elem, hogy ezt a jelenséget a Bizottság összefüggésbe hozza a Legfőbb Ügyészséggel, amelynek szerinte túl sok határköre van. Éppen emiatt érdeklődik a brüsszeli testület arról is, hogy az illetékes szervek milyen intézkedéseket tettek a szabálytalanságok feltárására és szankcionálására azokban az esetekben, amikor az OLAF vizsgálatát követően visszavonták kérelmüket egy projekt uniós finanszírozására.

Szintén nagyon fontos és új elem ezzel összefüggésben, hogy kíváncsi a testület arra is: vannak-e előírások, amelyek lehetővé teszik azoknak a határozatoknak a bírósági felülvizsgálatát (bírósági vádkikényszerítés intézményét firtatja – a szerk.), amelyekből kiderül, hogy a nyomozó hatóság vagy ügyészség nem üldözi az állítólagos költségvetési bűncselekményeket. A vádkikényszerítési téma a helyreállítási alap brüsszeli elfogadásáról szóló tárgyalásokon is felmerült és erre hangsúlyozta az egyik nyári kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt, hogy a magyar igazságüógyi reform 9 éve lezárult, tehát a már a vádhatóság asztaláról lekerült ügyeket nem lehet újra visszatenni és nem fog ilyen reformlépést bevezetni a kormány.

A levél nemcsak a Legfőbb Ügyészség kapcsán pedzegeti, hogy túl sok határköre van, hanem

komoly kockázatként azonosítja az EU pénzügyi érdekei szempontjából azt is, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezében is túl sok hatáskör összpontosul.

Azt is kockázatként azonosítja az EU-pénzek szemszögéből is, hogy fegyelmivel sújthatják azokat a bírákat, akik kérdéseikkel az EU Bíróságához fordulnak. Mindez befolyásolhatja az uniós támogatások ügyében folytatott bírósági eljárások hatékonyságát és pártatlanságát, ezért kéri a hatóságokat, hogy oszlassák el az aggodalmait – zárul a cikk.

Címlapkép forrása: Getty Images

dubaj emirátusok dubai
oltásellenes vakcina
putyin biden
Valdis Dombrovskis Europai Bizottsag Magyarorszag helyreallitasi terv
koronavirus vakcina
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Online előadás
Mik a fontos szintek, formációk, indikátorok, amelyek befolyásolják az árfolyamot?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
Valdis Dombrovskis Europai Bizottsag Magyarorszag helyreallitasi terv