európai bizottság_getty_stock
Uniós források

Akár a magyar választások előtt is jöhet az EU-pénzes szankciós döntés

Portfolio
Ha januárban tényleg elkészül az EU Bírósága a jogállamisági rendelet értékelésével, és azt jóvá is hagyja, akkor a most megindított levelezéssel március második felében a tagállamok már szavazhatnának is a büntetés kivetéséről Magyarország és Lengyelország kapcsán – vázolja cikkében a 444.hu, amely megszerezte az Európai Bizottság által múlt pénteken a magyar kormánynak küldött információkérő levelet. A lap elismeri azonban, hogy az EU-pénzekről szóló március végi szavazás a tagállamokat tömörítő Tanácsban annyira feszített menetrendet jelent, így inkább csak elvi fenyegetésnek tűnik.

Arról, hogy mennyire szerteágazó az Európai Bizottság által a jogállamisági mechanizmus megindítása előtt a magyar kormánynak küldött információkérő levél, tegnap reggel már mi is írtunk. Erre két hónapja van válaszolni a magyar kormánynak, ami január közepét jelenti, és addigra elvileg már kimondja az Európai Bíróság az ítéletét az éppen a magyar és lengyel kormány kezdeményezésére indított perben, ami a jogállamisági rendeletet támadja.

A lap információi szerint az Európai Bizottság azzal számol, hogy a bírósági ítélet januárban születhet meg, így tehát addigra már náluk lesz a magyar kormány válasza, aminek értékelésétől függően egy hónapon belül javaslatot tehetnek szankció kivetésére. Utána a tagállamokat tömörítő Tanácsnak további egy hónapja van arra, hogy szavazzon a javaslatról, azaz valóban büntessen az EU-pénzek terén.

Mindez tehát azt jelenti, hogy a jogállamisági rendelet szerint 7-9 hónapig tartó teljes jogállamisági mechanizmust, ami csak januárban indulna, jócskán le tudná rövidíteni az Európai Bizottság a most előzetesen, még a hivatalos mechanizmus előtt kiküldött „információkérő” levelekkel és így a beérkező válaszok alapján tavaszra már szankciós javaslattal élhetne a Tanács felé. Így a lap levezetése szerint

a Bizottságnak van elvi lehetősége arra, hogy közvetlenül a magyarországi parlamenti választások előtt tudjon szankciós javaslattal élni és arról szavazás is legyen a Tanácsban minősített többséggel.

Amint arra a Portfolio korábban többször is rámutatott: egyáltalán nem ez a valószínű forgatókönyv, sőt, gyakorlatilag minimális az esélye, mert az eljárás több lépcsőből áll és bár vannak lépcsőfokok, amelyeket például még a jogállamisági mechanizmus előtti "levelezgetési fázissal" át lehet ugorni, de nem mindet.

Erre utal a 444.hu cikke is, miszerint a március végi szankciós szavazás a Tanácsban

annyira feszes, és annyira sok szereplőnek van mozgástere lassítani a tempót, hogy a magyar kampány finisében kivetett pénzbüntetés egyelőre csak elvi fenyegetésnek tűnik.

Amint megjegyzik: az is nagy kérdés, hogy az EU tanácsi elnökségét januárban fél évre átvevő francia kormány napirendre akarná-e tűzni a szankciós szavazást még a magyarországi választások előtt. Elképzelhető, hogy tudna olyat kérni Macron Orbántól, például a francia cégek kormányzati támogatása ügyében, aminek teljesülése esetén a büntetésről szóló döntés a választás utánra kerülne – jegyzi meg a lap, amely a minap interjút készített Didier Reynders uniós jogérvényesülésért felelős biztossal is.

Ő új elemként azt is elárulta, hogy egyelőre azért nem fogadja el az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet, mert szeretnék, ha a tervbe bekerülnének azok a reformok, amelyeket az OLAF javasolt a korrupció-ellenes fellépés érdekében, és az EU-s alapok rossz felhasználásának elkerülésére. A jelek szerint erre egyelőre nem hajlandó a magyar kormány, így a 2511 milliárd forintos magyar terv brüsszeli elfogadása csúszik.

Amint tegnap megírtuk: a 16 témát tartalmazó brüsszeli információkérő levélben az a téma is benne van, hogy vannak-e a magyar jogrendben előírások, amelyek lehetővé teszik a nyomozó hatóság vagy ügyészség nyomozást lezáró határozatainak bírósági felülvizsgálatára, azaz a vádkikényszerítés lehetőségére. Ezt azt jelenti, hogy a magyar bíróságok vissza tudnák tenni az asztalra azokat az OLAF, vagy egyéb szervek által korábban feltárt ügyeket, amelyeket az itthoni bűnüldözési rendszer már lesöpört az asztalról, mert a nyomozás bűncselekmény hiányában lezárult. Feltehetően Reynders is erre utalt a fenti megjegyzésével, igaz egy nyári Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már rögzítette, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszer reformja 9 éve lezárult, így nem akar a kormány új elemet bevezetni.

Címlapkép forrása: Getty Images

dubaj emirátusok dubai
oltásellenes vakcina
putyin biden
Valdis Dombrovskis Europai Bizottsag Magyarorszag helyreallitasi terv
koronavirus vakcina
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Online előadás
Mik a fontos szintek, formációk, indikátorok, amelyek befolyásolják az árfolyamot?
Valdis Dombrovskis Europai Bizottsag Magyarorszag helyreallitasi terv