europaitanacs
Uniós források

Az EU nagyon betesz a Magyarországra települő multiknak is

Szabó Dániel
Az Európai Unió hivatalosan elfogadta a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló új rendeletet, amely várhatóan 2023 második negyedévétől lesz alkalmazható, de 3 évre visszamenőlegesen vizsgálhatják az egyes EU-ba települő cégeket. A rendelet lényegében kiterjeszti az EU állami támogatásokra vonatkozó tilalmát a harmadik országok által nyújtott állami támogatásokra, a nagyszabású közbeszerzési eljárásokra, valamint az egyesülési és felvásárlási (M&A) ügyletekre összpontosít. Magyarország nagy vesztese lehet az új szabályozásnak.

Az Európai Unión belül egyre hevesebb viták indultak az egységesen piacon kialakuló versenyről. Főként azért, mert míg Kína és az Egyesült Államok egyre jobban lezárja a piacait a külső szereplők előtt, valamint próbálja a belföldi cégeket versenybe hozni, addig az EU kevéssé védte a piacait az Ázsiából betelepülő cégektől, valamint az egyes tagállamok is visszaélnek a koronavírus-járvány miatti válság és az energiakrízis kezelésére fellazított állami támogatási szabályokkal.

Az elmúlt hónapokban különösen utóbbi kapott nagy figyelmet, mert a tagállamok esélyegyenlősége jelentősen romlott az enyhébb versenyjogi engedékenység miatt, Mindez rávilágított arra, hogy Németország és Franciaország tavaly 80 százalékát fizette ki az EU-n belüli összes állami támogatásnak, amelyet a saját nagyvállalataiknak folyósítottak, ezáltal a kisebb országok cégei hátrányba kerültek.

Szép csendben viszont áttolta az Európai Bizottság a külföldi támogatásokról szóló rendeletet, amely már nemcsak az unión belüli szabadpiacot és versenyjogot torzító állami támogatásokra tenne zablát, de azt is erősen korlátozná, hogy az Európai Unión kívüli harmadik országok milyen pénzügyi segítséget nyújtanak egyes cégeknek. A Bizottság különösen amiatt aggódik, hogy az EU-n kívüli kormányok által nyújtott támogatások és egyéb támogatási formák torzíthatják az EU belső piacát.

Például a támogatások miatt előfordulhat, hogy a közbeszerzési pályázatokat nem uniós versenytársak kapják meg, és aggályos, hogy nem belföldi vállalatok külföldi támogatásokat használhatnak fel uniós vállalatok felvásárlására. A 2020 óta előkészített szabályozást szinte észrevétlenül vezették be idén januárban, pedig a rendeletre irányuló javaslatot a Bizottság 2021 májusában terjesztette elő, és azt az Európai Parlament és a Tanács rekord gyorsasággal, 2022 júniusában elfogadta.

Látszólag ártatlan hatásköröket szerzett Brüsszel, de a gyakorlatban sokkal alaposabban vizsgálhatja ki az EU-n kívüli országokból betelepülő vállalatok pénzügyeit.

Az új jogkörök egyik legnagyobb vesztese Magyarország lehet, mivel a magyar kormány intenzíven próbál unión kívüli, főleg ázsiai cégeket befektetésre ösztönözni, de most ezek a társaságok akár versenyhátrányba is kerülhetnek.

 A jogszabály értelmében júliustól a vállalatoknak be kell jelenteniük az Európai Bizottságnak az olyan, nem uniós kormány által nyújtott pénzügyi hozzájárulással megvalósuló összefonódásokat, amelyek esetében:

  • a megszerzett vállalkozás, az összeolvadó felek egyike vagy a közös vállalkozás Unióban elért árbevétele legalább 500 millió euró,
  • vagy az ügylethez legalább 50 millió euró külföldi pénzügyi hozzájárulás kapcsolódik.

De azzal is szigorították a rendszert, hogy a cégeknek be kell jelenteniük Brüszelnek az olyan közbeszerzési eljárásokban való részvételt, ahol a becsült szerződéses érték legalább 250 millió euró, és az érintett külföldi pénzügyi hozzájárulás nem uniós országonként legalább 4 millió euró. Ezekben az esetekben a Bizottság megtilthatja a szerződés odaítélését a torzító hatású támogatásokban részesülő vállalkozások számára.

Az egyik legfontosabb szigorítás viszont az, hogy minden más piaci helyzettel kapcsolatban torzító hatású külföldi támogatás felmerülésének gyanúja esetén az EB saját kezdeményezésére (hivatalból) vizsgálatot indíthat. Ez magában foglalja azt a lehetőséget, hogy a Bizottság az összeghatár alatti közbeszerzési eljárások és összefonódások eseti bejelentését kérje. Szabálytalanságok esetén meg is tilthatja a felvásárlásokat, kizárhat cégeket a közbeszerzésekből az unión belül, vagy pénzbírságot is megállapíthat.

Mindehhez különleges jogokat is kapott az Európai Bizottság: a információkat kérhet a vállalkozásoktól, tényfeltáró látogatásokat folytathat az Unión belül és azon kívül egyaránt, és konkrét ágazatokra vagy támogatástípusokra vonatkozó piaci vizsgálatokat indíthat. Ráadásul nemcsak új állami támogatások esetében járhat el, hanem megvizsgálhatja az elmúlt 5 évben nyújtott támogatásokat is, ha azok vélhetőn 2023 júliusa után fejtik ki hatásukat.

Miért is trükkös és mégis szigorú?

Önmagában az viszonylag ritka, hogy egy EU-s cég felvásárlásához, vagy kapacitásfejlesztéséhez egy harmadik ország állami támogatást fizetne. Viszont az új uniós szabályozás már figyel arra a trükkre, ha egy társaság az anyaországában kap állami támogatást, majd feltőkésítve kezdene bele egy gyárlétesítésbe vagy M&A-műveletbe az államszövetségben.

Hovatovább a Bizottság jogköreit egy nagyon tág fogalom ellenőrzésére bővítették. Önmagában a meghatározás, hogy külföldi támogatás csak annyit jelent, hogy egy nem uniós kormánytól származó pénzügyi hozzájárulás. De ez magában foglalhat bármilyen pénzeszköz- vagy kötelezettségátadást, például tőkeinjekciót, támogatást, kölcsönt, hitelgaranciát, adóügyi ösztönzőket stb., de az egyébként járó bevételről való lemondást vagy áruk és szolgáltatások nyújtását is. Támogatást nyújthat a kormányzat minden szintje és más külföldi állami szervek, sőt még magánszervezetek is, amennyiben tevékenységük harmadik országok kormányainak tulajdonítható - ahogy azt az EY nemzetközi elemzése is összegezte.

A szakértők szerint így a rendelet hatása jelenleg még nem teljesen világos, mivel a Bizottság iránymutatásait még ki kell dolgozni. Az azonban egyértelmű, hogy a szigorítás bizonyos helyzetekben ténylegesen az uniós állami támogatási szabályok harmadik országokra való kiterjesztését jelenti. Viszont az már biztos, hogy a külföldi támogatásban részesülő, az EU-ban befektetni kívánó vagy közbeszerzési eljárásokban részt vevő vállalkozások számára a rendelet fenyegetést is jelent.

Az EY szerint így az EU-n kívüli cégeknek felül kell vizsgálniuk, hogy kaptak-e vagy várhatóan kapnak-e olyan hozzájárulásokat, amelyeket a rendelet tilt, beleértve a harmadik országok kormányai által nyújtott adókedvezményeket is. Ez különösen fontos az EU-s közbeszerzési és/vagy az EU-t érintő M&A folyamatokban részt vevő vállalkozásoknál.

Ráadásul bezavarhat a globális minimumadó bevezetése is: a külföldi tiltott támogatások vizsgálata így egyszerre történhet a multinacionális cégek adóvizsgálataival. Tehát a Bizottság az EU-n kívüli pénzügyi beszámolókra is jobban ráláthat. De fontos hatás még az is, hogy a globális minimumadó szabályai a technológiai beruházásokat és a zöld átmenetet támogató országokkal együtt új támogatások és visszatérítendő adókedvezmények bevezetését ösztönzik.

Az ilyen új ösztönzők a rendelet alapján vizsgálat tárgyát képezhetik, különös tekintettel az EU harmadik országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolataira irányuló, fent említett növekvő figyelemre. Miért lehet Magyarország nagy vesztes?

Magyarországot azért érintheti hátrányosan az uniós keménykedés, mert az Orbán Viktor vezette kabinet egyre inkább ázsiai befektetőket próbál idecsábítani. A kormány tájékoztatása szerint 2022-ben megdőlt a beruházási rekord, összesen 2600 milliárd forint értékben, ebből körülbelül 1100 milliárd forinttal idén is Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás. Ráadásul a tavalyi adatban még nincs benne a kínai CATL akkumulátorgyár 3000 milliárd forint értékű debreceni fejlesztése.

Az ilyen EU-n kívüli beruházók - főként a kínai szereplők - esetében gyakoriak az állami támogatások, hogy a társaságok piacvezetővé váljanak a világon. A már említett CATL például globálisan a legnagyobb lítiumionakkumulátor-gyártó, amelyben jelentős szerepe volt a pekingi központi forrásoknak. 2020-ban a sencseni CATL a tőzsdei beszámolójában vallott arról, hogy mintegy 1646 millió dollár állami támogatásban részesült, ami jelentős növekedést jelentett az előző évi 935 millió dollárhoz képest.

A szintén Debrecenben bővítő Semcorp pedig 2019 és 2021 között évente több mint 100 millió jüan nyereséget könyvelhetett el állami megrendelésekből, amelyeket az új európai szabályozás szintén állami támogatásnak címkézhet.

A kérdés az, hogy a papíron kutatás-fejlesztésre menő kínai állami támogatásokat vagy megrendeléseket az Európai Bizottság nem tekinti majd úgy, mint bújtatott feltőkésítést, hogy a cégek külföldön terjeszkedhessenek. Hogy az Európai Unió vélhetően inkább bünteti majd ezeket a cégeket abból is sejthető, hogy az Európai Bizottság a 2019-es EU-Kína stratégiai kitekintésében a Peking által alkalmazott torzító stratégiák hosszú listáját határozta meg, többek között az állami és a magánszektorbeli vállalatoknak nyújtott támogatásokat, a közbeszerzési piac lezárását is burkolt pénzügyi segítségnek jelölték meg.

Maga az új rendelet is jelzi már, hogy az ilyen támogatásokra figyelnek majd, mert a pénzügyi hozzájárulás definicióját úgy határozták, meg hogy az mindenre vonatkozik, ami előnyt biztosít a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamely vállalkozás számára. Az előny fennállását olyan összehasonlítható referenciamutatók alapján kell megállapítani, mint például a magánbefektetők befektetési gyakorlata, a piacon elérhető finanszírozási ráták, hasonló adóügyi megítélés vagy egy adott áruért vagy szolgáltatásért fizetett megfelelő ellentételezés.

De az majd csak a végrehajtási rendeletből és a Bizottság iránymutatásából derül ki, hogy a külföldön végrehajtott támogatások ellen mennyire szigorúan lépnek majd fel, mennyire kell aggódnia a Magyarországra települő cégeknek.

Címlapkép forrása: Európai Bizottság.

pf_forint_10000_768x434px_getty-20200823
chatgpt chatrobot mesterséges intelligencia ai robot chatbot
tosz-1a termobárikus nehéz lángszóró mlrs rakétatüzérség tüzérség orosz ukrán háború ukrajna
ice vonat
david pressman
2023. március 21.
Agrárium 2023
2023. március 8.
Biztosítás 2023
2023. március 30.
Építőipar 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Senior Privát Bankár (Miskolc)

Senior Privát Bankár (Miskolc)
Díjmentes online előadás
Megmutatjuk hogyan tudsz kezdőként a forinttal kereskedni.
Díjmentes online előadás
Mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Ez is érdekelhet
gyogyszer_tabletta