Fordulatos nap volt az uniós forrásokkal kapcsolatos vitában a csütörtöki: négy magyar miniszter is teljesen más hangvételű nyilatkozatokat tett az üggyel és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetésekkel kapcsolatban. Maga a kormány uniós főtárgyalója, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy a következő hetekben megállapodhat Magyarország és az Európai Unió az Európai Bizottság által elvárt igazságügyi reformokról.
Mint ismert, ez mintegy 22 milliárd eurónyi Magyarországnak folyósítandó uniós forrás kifizetésének leállításáról szól. A horizontális feljogosító tételek ugyanis megkövetelik, hogy négy igazságügyi reformot hajtson végre a magyar kormány, amely biztosítja a bírók függetlenségét, a lehetőségüket, hogy előzetes döntéshozatali kérelemmel forduljanak az Európai Unió Bíróságához, valamint hogy a közhatalmi szervek fellebbezési lehetőségét korlátozzák. A kért reformokkal kapcsolatban Varga Judit igazságügyi miniszter már január végén bemutatta a magyar tervezetet, viszont ezt visszadobta az Európai Bizottság, azóta pedig nem a nyilvánosság számára ismert kérdésekről egyeztetnek a felek.
Navracsics Tibor azt mondta az InfoRádiónak a Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosával folytatott szerdai megbeszélésével kapcsolatban, hogy az igazságügyi törvény letisztázása után rendezhetik az Erasmus programmal kapcsolatos problémákat.
Lépésről-lépésre megyünk előre. A felajánlott javaslatunk, amit a hivatalos papírunkban elküldtünk két héttel ezelőtt, talán az volt, hogy a miniszteri, államtitkári szint mindenképpen legyen összeférhetetlen, hiszen korábban jelezte az Európai Bizottság és a tagállamok egy része is, hogy ez számukra aggályos
– mondta Navracsics Tibor annak kapcsán, hogy Brüsszel tovább szűkítené a kuratóriumi tagság körét.
A Portfoliónak több bizottsági forrás is megerősítette, hogy több változtatást kértek - szokatlanul konkrétan megfogalmazva -, így azt, hogy az állami, kormányzati döntéshozói hivatalok vezetőire, valamint a parlamenti képviselőkre is terjesszék ki az összeférhetetlenségi szabályokat. Valamint azt is elvárják, hogy legyen egy tilalmi időszak, amelyben a közhatalmi mandátumokról lemondott képviselők ne lehessenek kuratóriumi tagok, továbbá hogy míg a kormány kétszer hat évre korlátozná a választhatóságukat az alapítványoknál, addig az Európai Bizottság ehelyett kétszer négy éves kinevezési időszakot kér.
Mint mondta, az alapítványokkal kapcsolatban azért van nagy bizalmatlanság Brüsszelben, mert úgy gondolják, hogy a kuratóriumi felállás – az időkorlát nélküli kuratóriumi tagság, illetve hogy az egyetemi kuratóriumok egy részében politikusok voltak –, veszélyezteti a tudományt és a szabadságot. Navracsics szerint viszont itt tisztázható, hogy a szenátus és a kuratórium hatáskörei megvédik az intézményi autonómiát.
Brüsszeli forrásaink szerint viszont ezzel azért nem ért egyet a Bizottság, mert
a fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok pénzügyi nyomást gyakorolhatnak az intézményekre azáltal, hogy eldöntik, milyen kutatások, oktatói tevékenység juthatnak forrásokhoz.
Navracsics Tibor jelezve, hogy optimista a vita kimenetelét illetően, arra számít, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán a közeljövőben kompromisszumra juthat a kormány és Brüsszel. "Ez tegnap a biztossal folytatott tárgyalásaimon is megerősítést nyert. Utána tudunk igazából ráfordulni teljes erővel az Erasmusra" – fogalmazott, jelezve, hogy azzal a menetrenddel számol, hogy a Bizottság április-májusban végezhet a magyar reformok értékelésével, és már nyáron jöhetnek az uniós utalások.
Orbán Viktor, Varga Mihály és Nagy Márton más hangvételt ütött meg
Érdekesség, hogy csütörtökön tartották a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éves konferenciáját, ahol a hagyományoknak megfelelően beszélt Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter is, valamint idén már Nagy Márton gazdaságfejlesztési tárcavezető is megszólalt.
Viszont míg Navracsics Tibor bizakodóan nyilatkozott, addig a három másik kormánytag inkább lekicsinyítve beszélt a források jelentőségéről:
- Nagy Márton arról beszélt, hogy a magyar gazdaságfinanszírozásban szerkezetváltozás zajlik, sokkal fontosabb elemmé válnak a külföldi tőkebefektetések, az uniós forrásokat alig említette, mint külső finanszírozási lehetőségeket.
- Varga Mihály pénzügyminiszter mindössze a tavalyi költségvetési hiány kapcsán említette az uniós forrásokat.
- Orbán Viktor miniszterelnök pedig három szempontot vetett fel: egyrészt hogy míg Ukrajna EU-tagságáról egy-másfél éve szó sem eshetett volna, most már a tagjelöltségről egyeztetnek, és szerinte is előfordulhat olyan, hogy a Magyarországnak járó kohéziós forrásokból esetlegesen elvont részből fizethetik a háború sújtotta ország újjáépítését.
- Orbán Viktor továbbá még annyit említett, hogy a tervezett új gázerőművek építéséhez számolnak EU-támogatásokkal, de ha Brüsszel nem ad pénzt, akkor "majd máshonnan szereznek forrást".
- Harmadjára a kormányfő azt említette, hogy szerinte a közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében a politikusok kuratóriumi tagságával a gazdasági döntéshozókat közvetlenül csatornázták be a felsőoktatásba, így az Európai Bizottság lépése versenyhátrányt okoz.
Igazán tehát egyik kormánytag sem beszélt arról, hogy a költségvetésben idénre betervezett mintegy 900 milliárd forintnyi új kohéziós forrás és a helyreállítási alap támogatásai megérkeznének, vagy azokkal komolyan számolnának. Természetesen ennek lehet olyan olvasata is, hogy biztosak a pénzek megérkezésében, a Nagy Márton által emlegetett növekvő FDI pedig kiegészítő elem a külső finanszírozásban.
Gulyás Gergely volt a legkritikusabb
A harmadik alkalmat a csütörtöki kormányinfó jelentette, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is értékelje az uniós források helyzetét. Ő maga képezve a teljes ellenpontját a Navracsics Tibor féle komprommiszumkereső kommunikációnak, mivel a kormányszóvivői tájékoztatón
brüsszeli bosszú hadjáratnak nevezte a 2021-2027-es év kohéziós forrásai körüli vitát és az Erasmus-ügyet.
Utóbbi kapcsán - mely mint fentebb írtuk, a Horizont kutatási pályázatoktól is elvágja a vagyonkezelő alapítványokhoz tartozó intézményeket - arról is beszélt, hogy "a magyar állam képes arra, hogy a kutatási forrásokat finanszírozni tudja."
Kifogásolta, hogy a Brüsszel által bírált alapítványi rendszerben most a konzorciumi pályázatoktól is eltiltották a kutatókat, vagyis a modellváltott egyetemekkel közösen nem tudnak tudományos támogatásokra pályázni.
Ez egy magyarellenes [lépés], ha csúnyát akarok mondani, akkor faji alapú bosszú
- fogalmazott.
Később pedig azt mondta, hogy semmi ok nincs arra, hogy a kondicionalitási eljárás részeként a Bizottság intézkedést hozzon az érintett alapítványokkal szemben, mivel úgy látja, hogy az csak az unió pénzügyi érdekeinek sérelme esetében indítható csak jogállamisági aggályok esetében. Ez pedig elég egyértelműen az egész uniós forrásokról szóló tárgyalásoknak intézett kritika.
A miniszter érveléséből nem is teljesen világos, hogy pontosan hogyan érti, hogy nem lehet a jogállamisági eljárás része a kötelezettségvállalások tilalma. A Horizont és Erasmus-programok közvetlenül az Európai Bizottság által felügyelt és hétéves költségvetésből finanszírozott tételek, tehát pénzügyi ok van. Másrészt az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács épp a többéves uniós pénzügyi keret vonatkozó összeférhetetlenségi szabálya miatt döntött a tilalom ideiglenes elrendelése mellett.
Gulyás Gergely a vélelmezett bosszút azzal indokolta, hogy a magyar kormány a háború, a szankciók, a migráció és az LMBTQI-jogok kapcsán is ellentétes állásponton van az Európai Bizottsággal.
Az egyébként fontos kitétel, hogy az Európai Unió alapjogi chartájára hivatkozva mintegy 0,6 milliárd eurónyi tételt felfüggesztettek a gyermekvédelmi törvény kapcsán is, amely valóban kapcsolódik az LMBTQI-közösségek jogaihoz. Itt sem látszik, hogy a kormány engedne, mivel Varga Judit igazságügyi miniszter bejelentette, hogy miután a jogszabályt az Európai Bizottság megtámadta az Európai Unió Bíróságán, a magyar kormány ellenkérelmet nyújtott be. Maga a kancelláriaminiszter is egyetért ezzel a döntéssel, szerinte tagállami hatáskör, hogy az oktatásban milyen módon foglalkoznak a kérdéssel.
A vita tehát innen nézve egyre hevesebbnek tűnik az Európai Bizottság és a kormány között. De ahogy arról még a múlt héten írtunk, Brüsszelben a nekünk nyilatkozó diplomaták inkább túl lassúnak értékelték a magyar kormányt a tárgyalásokon és egyeztetéseken. Jelezve, hogy március végéig szerintük nehezen születhet az Erasmus-ügyben és az igazságügyi reformok kapcsán olyan megállapodás, amelyet március végéig a parlament is megszavazhat.
Ugyan a március 31-e egy puha határidő, tehát nem okoz veszteséget egy esetleges csúszás, de a források kiutalhatóságát akár augusztus végére, szeptemberre odázhatja el, ha nem még későbbre.
Az is fontos kérdés, hogy míg Brüsszelben sok a mostaniakhoz hasonló magyar kormányzati megnyilatkozást értékelnek politikai kommunikációnak, úgy vajon Navracsics Tibor nyilatkozata, vagy a többi kormánytag megszólalása az irányadó.
Címlapkép: Getty Images.
