Az Európai Bizottság csütörtökön ismerteti egy olyan hidrogéntámogatási rendszerre vonatkozó terveit, amely versenyképesebbé tenné az üzemanyag tisztaenergiás változatát a fosszilis tüzelőanyag-alapú hidrogénnel szemben - derült ki egy dokumentumtervezetből, amelyet a Reuters szerzett meg.
Az EU ipara mintegy 8 millió tonna hidrogént használ fel, de ennek túlnyomó többségét gázzal állítják elő, olyan folyamat során, amely jelentős CO2-kibocsátással jár. Az EU az ipari kibocsátások csökkentése érdekében át akar térni a megújuló villamos energiából előállított CO2-mentes zöldhidrogénre.
Az Európai Bizottság még 2020-ban fogadta el az EU-s hidrogénstratégiát, amelyben felvázolta az európai hidrogénökoszisztéma létrehozásának jövőképét a kutatástól és az innovációtól a termelésen és az infrastruktúrán át a nemzetközi szabványok és piacok kialakításáig. Ebben még nem volt stigmatizálva a szürkehidrogénnek is nevezett fosszilis alapanyagokból gyártott gáz, de az orosz-ukrán háború keltette energiaválságban már egyre több tagállam és szakértő lobbizott, hogy ne kapjon fenntartható besorolást a szürkeváltozat.
Az EU a legújabb tervekben már alapvetően csak a megújuló termelők által biztosított energiával, elektrolízis útján termelt hidrogént vette a zöldtermelők sorába. Emiatt Franciaország, Románia, Bulgária, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Magyarország és Csehország kormányai február elején levélben kérték az Európai Bizottságot, hogy függetlenül attól, hogy milyen technológiával állítják elő a hidrogént, az kerüljön bele az uniós megújuló erőforrások közé. Viszont ezt idén februárban már visszadobta az Európai Bizottság.
A Reuters által látott, csütörtökön közzéteendő dokumentumtervezet szerint az EU egy olyan hidrogénfinanszírozási bankot indít, amely
egy új aukciós rendszert indítana, és a termelőknek a hidrogén kilogrammonkénti, legfeljebb 10 évre szóló fix prémiumot ítél meg.
Az idei első árverésen mintegy 800 millió eurót ajánlanának fel a hidrogénbeszerzésekre. A kifizetések a hidrogén előállítása után történnének. A pályázatok benyújtásához a projekteknek igazolniuk kell, hogy van érdeklődő vevőjük, és hogy a termelési helyszínt megújuló energiaforrással látják el. Ez a legfontosabb kikötés, mert ez az atomenergiát és a fosszilis termelőket is kizárja a támogatásokból.
"A bank célja, hogy a költségkülönbséget olyan szintre csökkentse, amelyet a magáneladók hajlandók és képesek fedezni" - áll a tervezetben.
A kormányoknak lehetőségük lesz arra is, hogy az uniós árverésekbe nemzeti forrásokat tegyenek, hogy növeljék a saját országukban megvalósuló projektek költségvetését, így ha a projektek kimaradnak az uniós finanszírozásból, akkor is megkaphatják ezt az állami támogatást.
Az EU 2030-ig 10 millió tonna megújuló hidrogént akar előállítani és további 10 millió tonnát importálni. Jelenleg kevesebb mint 0,3 millió tonna hidrogént állít elő villamos energiából.
E célok eléréséhez hatalmas beruházásokra lenne szükség, hogy bővítsék az európai elektrolizátorok - a villamos energiából hidrogént előállító berendezések - aprócska flottáját, és 150-210 GW új megújulóenergia-kapacitást telepítsenek ezek működtetéséhez.
A tervezet szerint ez a beruházás akár 471 milliárd euróba (165 400 milliárd forintba) is kerülhet, amelynek nagy része várhatóan a magánszektorból érkező befektetésekből származik majd.
A hidrogén azért is lehet központi eleme a jövő energiamixének, mert úgy válthatja ki a földgázt, hogy a tranzithálózatokon viszonylag kis fejlesztéseket kell végrehajtani, hogy a jelenlegi infrastruktúrát használhassák. Mindemellett részleges megoldást nyújt az időjárásfüggő megújulók által megtermelt felesleges energia tárolására is.
A zöldhidrogént pedig a járműipari üzemanyagok kiváltására is kulcsfontosságúnak tartják: a teherszállításban a dízelt válthatná fel az elégetve vízgőzkibocsátással járó hidrogén.
Címlapkép: Shutterstock.
