Az Európai Parlament (EP) június 1-jei plenáris ülésén újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról. Az ötpárti határozati javaslat a laphoz eljutott tervezete megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024-ben, miközben megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez.
Soha nem fordult még elő, hogy az Európai Parlament a Tanácsnak azt jelzi, hogy egy tagállam alkalmatlan lehet a soros elnökség ellátására, ráadásul a képviselők állítólag azt írják, hogy a parlament fog közbeavatkozni.
Az Európai Parlament ráadásul nem is a megszokott jogállamisági kritikákat fogalmazza meg, tehát a médiapluralizmus hiányát, az igazságszolgáltatás foglyul ejtését, vagy a korrupciót, amely már több EP-s határozatban és állásfoglalásban, jelentésben felmerült. Helyette azt a témát fejtegetik hosszabban, ami miatt a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság fókuszába került:
az elmúlt időszakban több multinacionális cég is a félelmeik szerint a kiszorításukra irányuló diszkriminatív törvénykezési gyakorlat miatt fordult az uniós intézményrendszerhez.
A lap szerint a szöveg hosszabban foglalkozik a szöveg az egységes piacot sértő magyarországi intézkedésekkel. Bírálja az egyes vállalatok üzleti érdekeit veszélyeztető döntéseket, a megfélemlítési módszereket, amelyeket a miniszterelnökhöz kötődő személyek alkalmaznak abból a célból, hogy ellenőrzésük alá vonják a magyar ipar stratégiai ágazatait. De kitérnek arra is, hogy a pedagógusok helyzete is romlott az elmúlt időszakban
Az állásfoglalás-tervezet elítéli a kormány stratégiáját képező EU-ellenes kampányokat, amelyek arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet az uniós értékek megsértéséről és a rendszerszintű korrupcióról.
Az EP-ben a középjobb, baloldali és liberális frakciók készítették elő a határozati javaslatot, így az a szavazáson akár át is mehet Brüsszelben. Mindez ráadásul a beinduló választási kampányban történik, mivel 2024 júniusában lesz a képviselőkről szavazás az egész EU-ban. A magyar kormány már nagyon készül az Európai Tanács elnökségére, már törvényekben tisztázzák a feladatokat. Az Orbán-kormány épp akkor töltené be az elnökséget, amikor az Európai Bizottság is felállna.
Címlapkép: Getty Images.
