Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közleménye szerint az uniós beruházás 23 millió euró összegű, és több mint 28 000 háztartást, illetve mintegy 400 középületet lát el energiával a térségben. A szegedi geotermikus távfűtési hálózat, amelynél Európában csak Izlandon találhatók nagyobb ilyen rendszerek, jelenleg 27 kútból, 16 fűtőműből és 250 kilométernyi elosztóvezetékből áll.
Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős uniós biztos azt mondta:
A szegedi modellt sok más város is átvehetné, mivel az Unió lakosságának több mint negyede olyan területen él, ahol elegendő geotermikus erőforrás áll rendelkezésre. Ez nagyban elősegítené az Unió klímacéljainak megvalósítását.
A geotermikus fűtés alacsony kibocsátással járó rendszer, amely a földből származó hőenergiát hasznosítva állít elő meleg levegőt.
2014 és 2020 között Magyarország 22,5 milliárd euró értékben részesült kohéziós politika keretében nyújtott támogatásban. Az Unió országszerte több településen támogatta hasonló, a geotermikus energia hasznosításához kapcsolódó projektek kidolgozását.
Mint arról az MTI beszámol, az Építési és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára, Juhász Tünde elmondta, a beruházás hozzájárul az energia-importfüggőség mérsékléséhez. Az államtitkár közölte, Szegeden kilenc Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) projekt valósul meg összesen több mint 22 milliárd forint értékben.
Kifejtette, a klímastratégia alapján a kormány célja hármas: az energiaszuverenitás és energiabiztonság megerősítése; a lakosság számára megfizethető energia biztosítása; továbbá a „tiszta energia” támogatása.
Hencsey Mónika, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának képviseletében elmondta, az Európai Unió legnagyobb geotermikus távhőrendszere épül Szegeden, amelyet 8,6 milliárd forint uniós forrással támogattak.
Európában Izland után Magyarországon van a második legnagyobb geotermikus energiakészlet
– közölte, hozzátéve, hogy a beruházás egész Európa klímavédelmi célkitűzéséhez hozzájárul, ami szerint 2050-re a teljes karbonsemlegesség elérése a cél.
Hencsey Mónika szerint Európa lakosságának 25 százaléka olyan területen él, ahol van a fűtéshez elegendő geotermikus energia, emiatt nagyon nagy az érdeklődés a projekt iránt.
Címlapkép: A felsővárosi fűtőművet ellátó geotermikus rendszer Szegeden 2023. május 25-én. Újabb szegedi városrészben, Tarjánban fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása egymilliárd forint uniós támogatás felhasználásával. MTI/Rosta Tibor
