Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Európai Parlament fontolóra veszi azt a javaslatot, hogy Magyarországot félreállítsák, és 2024 második felében ne az Orbán Viktor vezette kabinet töltse be az Európai Tanács soros elnökségét. A Parlament a folyamatban lévő jogállamisági aggályok és a 7. cikk szerinti eljárás miatt megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát az elnökség betöltésére.
A Politico beszámolója szerint, a javaslat szövege szerint, ha a Tanács nem tesz lépéseket Budapest elnökségével kapcsolatban, az Európai Parlament "megfelelő intézkedéseket" tesz, hogy megakadályozza a magyar uniós vezetést. A portál szerint az állásfoglalás megfogalmazása szándékosan homályos volt, hogy széles parlamenti többséget szerezzen, de az fontos jelzés, hogy a tanácsi szavazati jog felfüggesztésével járó hetes cikk szerinti eljárásra hivatkozik.
Az Európai Unió eddig két tagállammal szemben indított 7. cikk szerinti eljárást: 2017. decemberben a Bizottság kezdeményezte az eljárást Lengyelország ellen, a bíróságok függetlenségét sértő jogszabályok miatt. Majd 2018. szeptemberben az EP – a Sargentini-jelentés elfogadásával – kezdeményezte az eljárást Magyarországgal szemben, számos okra hivatkozva az alkotmányos rendszer megváltoztatásától a korrupción át a menekültek helyzetéig. Az eljárás most már ötödik éve tart, partvonalra csak az helyezte, hogy tavaly tavasszal megindult a jogállamisági eljárás is, amely miatt felfüggesztették a 2021-2027 közötti hétéves költségvetés kifizetéseinek 55 százalékát három fejlesztési programnál.
Bár igazán nem jutott előre a 7. cikk szerinti eljárás, de bármikor leporolható és folytatható.
A kritikusok szerint azért kellene elvenni az uniós elnökség vezetését az Orbán Viktor vezette kabinettől, mert Magyarországnak az uniós elnökség biztosítása platformot biztosítana a Brüsszellel való nyílt konfliktusa során, ami aggodalomra ad okot a törvényhozóknak. További riadalmat keltett, hogy Magyarország a közelmúltban az LMBTQI+ szülők megbélyegzésére használt egy, a bejelentőkről szóló uniós törvényt, amelyet a kritikusok a tekintélyelvűség felé tett lépésnek tekintenek.
Míg egyesek az állásfoglalást pusztán jelzésnek tekintik, amelynek nincs hatalma arra, hogy a Tanácsot kényszerítse, mások olyan lehetőségeket javasolnak, amelyekkel megszüntethető lenne Magyarország elnöksége, például az elnöki tisztség részleges vagy teljes felfüggesztése, ami helyett az elnökséget megosztanák Belgium és Spanyolország között. A két ország így 9-9 hónapig vezethetné az EU-t.
Az állásfoglalásról június 1-jén szavaznak, és az eredmény meghatározza majd Magyarország uniós tanácsi elnökségének jövőjét, valamint potenciálisan alakíthatja a demokratikus elveket sértő tagállamokkal szembeni uniós hozzáállásról szóló vitákat.
Viszont a magyar kormány nem tart attól, hogy bármi is lenne az EP-állásfoglalásból. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón annyit mondott, hogy
az EP-nek ugyanannyi joghatósága van az uniós elnökség esetében, mint az azeri parlamentnek.
Viszont a kondicionalitási eljárás és a horizontális feljogosító feltételek teljesítéséről szóló tárgyalások mellett, ahogy közeledik a 2024-es EP-választás, a magyar ügy egyre inkább belecsúszik az uniós pártpolitikai vitákba, amely teljesen befagyaszthatja az egyeztetéseket, ahogy arról korábban is írtunk.
Címlapkép: Shutterstock
