A tegnap reggeli budapesti bejelentéssel, illetve a ma reggeli minisztériumi közleménnyel összhangban valóban benyújtotta határidőre a magyar kormány az Európai Bizottság felé a helyreállítási program kiegészítését a REPowerEU fejezettel, amely egyrészt az igényelt 3,9 milliárd eurónyi hitelforrást tartalmazza, másrészt 0,7 milliárd eurónyi REPowerEU vissza nem térítendő támogatást. Mivel ez a fejezet kiegészíti a már tavaly elfogadott 5,8 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást tartalmazó helyreállítási programot, így összességénben 10,4 milliárd eurónyi helyreállításiról zajlanak a tárgyalások.
Most azt következik, hogy a Bizottságnak két hónapja van értékelni a REPowerEU fejezettel kiegészített teljes helyreállítási tervet, és ha arról pozitív értékelést ad ki, akkor utána a tagállamokat tömörítő Tanácsnak egy hónapon belül kell döntést hoznia. Ha utóbbi pozitív döntés is megszületik (aminek tehát elvileg november végéig kellene megszületnie), akkor a helyreállítási rendelet szerint a REPowerEU fejezetben igényelt 3,9+0,7 milliárd eurónyi forrásnak a 10%-át két hónapon belül előlegként elvileg ki kellene utalnia az Európai Bizottságnak Magyarország felé.
Ez tehát azt jelentené, hogy jövő január körül 460 millió eurót, rá egy évre újabb 460 millió eurónyi előleget kellene kiutalnia a Bizottságnak Magyarország felé, de mégsem ilyen egyszerű a helyzet.
A Portfolio információi szerint a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter által a tegnapi tájékoztatón jelzett, Brüsszellel folytatott értelmezési vita lényege abban áll, hogy a magyar kormány ezt a 10-10%-nyi részt tényleg megkaphatja-e a még futó kondicionalitási eljárásra is tekintettel, mindenféle előzetes feltétel teljesítése nélkül, vagy sem. Azaz kell-e hozzá előzetesen teljesíteni a 27 szupermérföldkövet, és további 27 normál mérföldkövet (mint ahogy az 5,8 milliárd eurónyi támogatási láb első folyósításához igen), vagy a REPowerEU fejezetbeli előleg folyósításokhoz erre nincs szükség. Navracsics elmondása szerint a Bizottság álláspontja az, hogy igenis kell teljesíteni ezeket a szupermérföldköveket az első folyósításhoz is, míg a kormány az RRF-rendelet alapján úgy értelmezi, hogy az előlegekhez nincs feltétel, tehát azok kiutalására nem vonatkoznak az audit és kontroll szabályok. Közben bonyolítja még a helyzetet az, hogy figyelembe kell venni a futó kondicionalitási eljárást is, amely mögött a kondicionalitási rendelet az unió költségvetési érdekeit általánosan védi, és ez a rendelet kiterjed az RRF-ből folyósított összes forrásra is.
A Bizottság fenti összefoglaló közleményéből az is kiderül, hogy a tegnapi határidőig hat tagállam kért újonnan helyreállítási hitelforrást (Magyarország, Belgium, Csehország, Spanyolország, Horvátország és Litvánia), míg hét tagállam kért korábban (Görögország, Olaszország, Ciprus, Lengyelország, Portugália, Románia és Szlovénia), és közülük négy tagállam (Görögország, Lengyelország, Portugália és Szlovénia) a tegnapi határidőig nagyobb hitelkeretet kért, mint korábban jelezte. Mindez konkrétan azt jelenti, hogy összesen 13 tagállam kért valamekkora helyreállítási hitelt is, és így sikerült a folyó áron rendelkezésre álló 292,6 milliárd eurónyi keret 76%-át lekötni.
Címlapkép forrása: Getty Images
