Az Európai Unión belüli megosztottságot felszínre hozó, valamint a Kijev és Brüsszel közötti kapcsolatokat próbára tevő lépésként Ukrajna keresetet nyújtott be Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ellen a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) hétfőn. A vita középpontjában az áll, hogy a trió az Európai Bizottság döntése ellenére egyoldalúan megtiltotta az ukrán gabonaimportot - írja a Politico.
Már maga a kereskedelmi tilalomról szóló lépés feszültséget okozott az uniós tagállamok között, egyes brüsszeli diplomaták különösen Lengyelországot vádolják azzal, hogy belpolitikai céljait a gazdasági érdekekkel és az EU egységével szemben helyezi előtérbe. Mint ismert, egy hónap múlva választásokat tartanak a lengyeleknél, amelynél komoly esélye van annak, hogy a Jog és Igazságosság pártot (PiS) leválthatják, ezért Mateusz Morawiecki kormánya a gazdák szavazataira hajtva fordult szembe Kijevvel, amelyet egyébként minden más fórumon erején felül támogat az oroszokkal szembeni háború közepette.
A konfliktus aláhúzza azt a szélesebb körű kihívást, amellyel Ukrajna és szövetségesei a nyugati világban szembesülnek.
Mivel Ukrajna a világ egyik legjelentősebb mezőgazdasági szereplője, komoly problémákat hoz felszínre, hogy a teljes jogú uniós tagságra törekszik: az EU-ban ugyanis több jelentős agráriummal rendelkező országgal fél attól, hogy a belső piacon nem tudnák felvenni a versenyt az olcsó ukrán terményekkel.
Továbbá ha Ukrajna csatlakozna az EU egységes piacához, akkor az EU mezőgazdasági támogatásainak legnagyobb kedvezményezettjévé válna, ami a közös agrárpolitika felülvizsgálatát vonná maga után. Az EU-nak továbbá foglalkoznia kellene az újjáépítési költségekkel, a regionális támogatásokkal és a belső reformokkal kapcsolatos kérdésekkel, amelyek mind azt eredményezhetnék, hogy az EU jelenlegi tagállamai hatalmat és forrásokat engednének át Ukrajnának.
A három ország "részmunkaidős szolidaritást" vállalt Ukrajnával - panaszolta Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter. "Amikor megfelel, akkor szolidárisak vagytok, amikor pedig nem, akkor nem" - mondta Özdemir hétfőn, amikor az uniós mezőgazdasági miniszterek találkozójára érkezett.
Egy uniós diplomata szerint az egyoldalú lépés azt bizonyítja, hogy Lengyelországban, ahol a jövő hónapban esedékes választások előtt nagy tétekkel zajlik a kampány, a szavazatok megszerzése többet számít, mint a gazdasági aggodalmak. "Már nem a gazdasági aggályokról van szó, hanem a nemzeti politikai célokról" - mondta a diplomata. "Ezt eddig is tudtuk, de most már nyíltan és mindenki számára világosan látszik" - tette hozzá.
Ráadásul az is problémát jelent, hogy Kijev nem csak fenyegetőzött: be is adta keresetét a WTO-hoz Magyarországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával szemben.
Tarasz Kacska, Ukrajna kereskedelmi képviselője állítja, hogy valótlan az az érvelés, hogy olcsó terményekkel árasztják el az EU piacát: szerinte a világpiaci árak alapján értékesítik az ukrán mezőgazdasági cikkeket, így szó sincs arról, hogy lenyomják az árakat. Ezzel együtt is volt olyan diplomata, aki feltette a kérdést: Kacska részeg volt, amikor ezt bejelentette?
Az ukrán lépés arra mindenesetre jó, hogy egy akár hónapokig tartó bírósági eljáráson bemutathatják bizonyítékaikat a WTO-nak, és akár elérhetik azt is, hogy a kereskedelmi tilalmakat feloldassák az érintett tagállamokkal. Magyarország ráadásul külön felelhet azért, hogy nem pusztán terményekre, hanem összesen 24 árucikkre vezetett be embargót, amely jóval nagyobb merítés, mint a szlovák és lengyel tilalom spektruma.
Címlapkép: Egy lengyel gazda tüntet az ukrán gabonatermények importja ellen 2023. április 17-én. Forrása: Bartek Sadowski/Bloomberg via Getty Images.
