Brüsszel szerint nem orvosolta a jogállamisági gondokat a kormány, nem jöhetnek az eurómilliárdok

Szabó Dániel
Bár december közepén az igazságügyi reform teljesítése után az Európai Bizottság feloldotta a kohéziós források kifizetését, a jogállamisági eljárás miatt még mindig visszatart 6,35 milliárd eurónyi uniós forrást, mert nem teljesült maradéktalanul az eljárás lezárásához szükséges 17 feltétel. A magyar kormánynak egy éve volt ezeknek a kritériumoknak a teljesítésére, de egyelőre nem tájékoztatta az uniós végrehajtó testületet arról, hogy ez megtörtént volna. Az Európai Bizottság így ennek hiányában végezte el az új értékelését, és a friss jelentéséből kiderült: még számos pontnál vár lépéseket a magyar kabinettől.

A múlt héten a magyar kormány sikerrel tárgyalt az Európai Bizottsággal, és megállapították, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét sikerült megerősíteni a legutóbbi reformcsomaggal. A brüsszeli megállapítások szerint így az megfelel az uniós költségvetéshez kapcsolt horizontális feljogosító feltételeknek.

ENNEK EREDMÉNYEKÉNT 2023 VÉGÉTŐL NINCS AKADÁLYA A BRÜSSZELI FELZÁRKÓZTATÁSI PÉNZEK LEHÍVÁSÁNAK.

Ez papíron mind a 22 milliárd eurónyi kohéziós támogatás kifizetését megnyitja a kormány előtt, de a kondicionalitási eljárás – és egyéb kisebb horizontális, illetve tematikus tételek – miatt csak 10,2 milliárd eurót, vagyis mintegy 3800 milliárd forintot igényelhetünk meg. A köznyelvben jogállamisági mechanizmusban tavaly december 15-én döntöttek az Európai Tanácsban a tagállamok 6,35 milliárd eurónyi uniós támogatás befagyasztásáról. Ez a gyakorlatban három operatív programok költségvetésénél jelent 55 százalékos blokkolást.

Összesen 17 tételt határoztak meg, ahol lépéseket várnak a kormánytól, hogy ezek a pénzek is elérhetők legyenek. Az Orbán Viktor vezette kabinetnek tehát egy éve volt az új korrekciós intézkedések elfogadására, az eljárás során pedig bármikor értesíthetik az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a jogállamisági helyzetet.

De Magyarország nem nyújtott be írásbeli értesítést, pedig a tanácsi intézkedésektől számított egy év eltelt.

Ezzel szemben Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai főtanácsadója a decemberi közepi uniós csúcstalálkozón azt állította, hogy a jogállamisági eljárás minden követelményét teljesítette már a magyar kormány.

De Orbán Balázs azt is elmondta, hogy jogi vita van az Európai Bizottsággal az elvárásokkal kapcsolatban. Arra a kérdésre nem adott választ, hogy az Orbán Viktor vezette kabinet egyelőre miért nem kérte a brüsszeli végrehajtó testület értékelését, ha teljesítik a kondíciókat a magyar jogszabályok.

Most magyar beadvány hiányában, a tavalyi tanácsi határozat értelmében a Bizottság ismét elvégezte a magyar jogállamisági helyzet értékelését, amely egyrészt azt állapította meg, hogy több korrekciós intézkedés esetében Magyarországnak sikerült a kötelezettségvállalásoknak eleget tenni. Másrészt az is benne van az értékelésben, hogy az Integritás Hatóság éves jelentései alapján továbbra is fennmaradnak jelentős gyengeségek, kockázatok és hiányosságok, különösen a közbeszerzések, az ügyészségi munka hatékonysága és a korrupció elleni küzdelem terén.

A jelentésben a Bizottság fenntartásokat fogalmazott meg az Arachne eszköz hatékony alkalmazásával kapcsolatban. Így tehát a gyakorlatban még nem látnak megfelelő előrelépéseket a strukturális alapok (az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap) területén végzett adminisztratív és irányítási ellenőrzéseknél.

Az uniós támogatás felhasználásához kapcsolódó kötelezettségvállalások végrehajtásával kapcsolatban is látnak még problémákat. Négy további korrekciós intézkedés esetében nincsenek azonnali kulcsfontosságú végrehajtási lépések, mivel hosszabb végrehajtási időszakot igényelnek. Így még vizsgálják az egyajánlatos közbeszerzések arányának csökkentésére tett magyar kormányzati vállalást, de jelzik, hogy ez sikeresen megtörtént 2022-ben.

Az EB szerint a közbeszerzések terén a versenyt fokozó cselekvési tervek kidolgozása folyamatban van. Emellett még várnak arra, hogy az ügyészségi kapacitások növelése és a hatékony működési feltételek javítása prioritást élvezzen, a lépések hatásai pedig látszódjanak a hatósági munkában.

Ezen összefoglaló alapján az Európai Bizottság továbbra is kéri a magyar hatóságokat, hogy sürgősen cselekedjenek a kulcsfontosságú intézkedések esetében, és teljes mértékben hajtsák végre a 17 korrekciós intézkedést az uniós támogatások hatékony felhasználása érdekében. Ez azért is fontos lenne, mert a helyreállítási alap és a hozzákapcsolt REPoweEU program kifizetéseihez szükséges 27 szupermérföldkő, illetve a kondicionalitási eljárás 17 intézkedése között jelentős átfedés van.

Címlapkép forrása: Portfolio

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF