A bővítésre való felkészülés háttérbe szorult, különösen az európai választások közeledtével, mivel az európai mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatások esetleges csökkentésének megvitatása továbbra is politikailag érzékeny kérdés. Az Európai Bizottság eredetileg februárra tervezett közleménye a bővítést megelőző reformokról késik, és a tartalma felhígult, mivel aggályok merültek fel a pénzügyi támogatási rendszer átalakításával és a jövőbeli intézményi reformokkal kapcsolatban.
Az EU Tanácsának csúcstalálkozója előtt a vezetők a védelmi ipar finanszírozásának "innovatív forrásait" szorgalmazzák, sürgetve az Európai Beruházási Bankot (EBB), hogy alakítsa át politikáját a fegyvergyártás finanszírozására. Az uniós országok többsége – köztük Németország, Franciaország és Olaszország – támogatja ezt a lépést, és arra törekszik, hogy az EBB a kettős felhasználású termékek fogalommeghatározását kibővítse – írja a Politico.
Hét európai ország, köztük Ausztria, Horvátország és Olaszország közös levélben támogatta, hogy a közelgő csúcstalálkozón kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával. Érvelésük szerint egy ilyen lépés megszilárdítaná Bosznia uniós útját, és megerősítené az EU szerepét a Nyugat-Balkánon. Egyes uniós országok azonban továbbra is aggályosnak tartják Bosznia csatlakozási készségét.
Karoline Edtstadler osztrák EU-miniszter hangsúlyozta az ígéretek betartásának és a jelenlegi lendület kihasználásának fontosságát Bosznia uniós tagságra való törekvésének előmozdítása érdekében, kiemelve a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntés jelentőségét.
Fontos kérdés, hogy egy 30, vagy később 32 tagországgal mi legyen a Magyarország által gyakran használt vétófegyver sorsa. Több tagállam szorgalmazza, hogy a lehető legtöbb kérdésben alkalmazzák a minősített többségi szavazási rendszert az Európai Tanács döntéseinél, de pont a kisebb tagállamok ellenzik ezt a lépést.
Címlapkép forrása: Getty Images
